Search Results
Abstract
Background and aims
Social network use is widespread, and the study of Instagram seems to have captured more attention in recent years. However, scale development and validation in the field has fallen short of providing sound scales of Instagram motives and usage patterns that consider the uniqueness of Instagram-related behavior. This paper describes the development, psychometric and cross-cultural validation of two new measurement instruments: the “Instagram Motives Questionnaire” (IMQ) and the “Instagram Uses and Patterns Questionnaire” (IUPQ).
Methods and results
A preliminary set of items was developed for each questionnaire based on a previous qualitative interview study on Instagram motives, uses, and consequences. In the first study, the questionnaires were distributed to a sample of 312 participants aged 18–35 years (M = 23.81; SD = 4.49), and an exploratory factor analysis was performed. A parsimonious and interpretable 6-factor solution that displayed adequate factor loadings and adequate Omega coefficients for both instruments were found. In a second study, the two instruments and other measures of known social network usage correlates and mental health consequences were administered online to 1,418 English-speaking participants aged 18–34 years (M = 21.35; SD = 3.89). Both scales showed good psychometric properties and the factor structure identified in study 1 was reproduced through confirmatory factor analysis. Omega reliability coefficients were adequate. Finally, when performing multi-group CFA along with a French (n = 1,826) and a Spanish (n = 3,040) sample, language and gender invariance were supported. Correlations with other relevant measures indicate good convergent validity of both scales.
Conclusions
The present research provides psychometrically sound instruments for further investigations on Instagram use behaviors.
Absztrakt
A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal foglalkozó más pszichológiai irányzatok – a kognitív történetkutatás, a személyiség-központú történetkutatás, a pszichometriai történetkutatás és a hermenautikai narratív pszichológia – közötti jellemző különbségeket. Rámutat arra, hogy a tudományos narratív pszichológia kizárólag én-elbeszélésekkel, illetve egy csoport múltjára, jelenére vagy jövőjére vonatkozó történetekkel foglalkozik. A történetek nyelvi-kompozíciós tulajdonságaihoz rendeli hozzá az én- vagy a csoportidentitás pszichológiai kategóriáit. Az előzetesen meghatározott és bemért nyelvi alakzatokat nyelvtechnológiai eszközökkel azonosítja és az eredményekkel statisztikai elemzést végez. A pszichológiai jelentés empirikus vizsgálata révén próbál hidat képezni a pszichológia tudományos és hermeneutikai irányzatai között.
Absztrakt
A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.
Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.
A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.
Weissenborn, K., Krause, J., Bokemeyer, M. és mtsai: Hepatitis C virus infection affects the brain – evidence from psychometric studies and magnetic resonance spectroscopy. J. Hepatol., 2004, 41, 845–851. Bokemeyer
322 335 Weissenborn, K., Krause, J., Bokemeyer, M. et al.: Hepatitis C virus infection affects the brain – evidence from psychometric studies and magnetic
psychometric study. Can. Fam. Physician, 2008, 54 (1), 76–77. 14 Fagerström, K. O.: Measuring degree of physical dependence to tobacco smoking with reference to
A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel
Measurement of ability emotional intelligence: Situational test of emotional understanding and situational test of emotion management
critical review of the literature and a psychometric study of the Toronto Alexithymia Scale-20 . Journal of Psychosomatic Research , 53 , 1083 – 1090 . KÖKÖNYEI
A NEVÉTSEGESSÉ VÁLÁSTÓL VALÓ FÉLELEM (GELOTOFÓBIA) AZ ÖNBECSÜLÉS ÉS A NEGATÍV MEGÍTÉLÉSTŐL VALÓ FÉLELEM TÜKRÉBEN
THE FEAR OF BEING LAUGHED (GELOTOPHOBIA) IN LIGHT OF FEAR OF NEGATIVE EVALUATION AND SELF-ESTEEM
. , Platt , T. , & Proyer , R. T. ( 2010 ). Fear of being laughed at and social anxiety: A preliminary psychometric study . Psychological Test and Assessment Modeling , 52 ( 1 ), 108 – 124 . Chambless , D. L. , & Hope , D. A. ( 2000 ). A
– 1019 . 47. Kooiman , C. G. , Spinhovena , P. , Trijsburgc , R. W. ( 2002 ): The assessment of alexithymia: A critical review of the literature and a psychometric study of the
A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban: Áttekintés
Attentional biases for threat and their effects on later attentional processing: Review
.1016/J.NEUROIMAGE.2016.04.058 Zsido , A. N. ( 2017 ). The spider and the snake – A psychometric study of two phobias and insights from the Hungarian validation
