Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "psychosocial stress" x
Clear All

update on current knowledge. Annu. Rev. Public Health, 2013, 34, 337–354. Siegrist, J.: Chronic psychosocial stress at work and risk of depression: evidence from prospective studies. Eur. Arch. Psychiatry. Clin

Open access

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

Restricted access

Neurochemical lateralization has been demonstrated in the rat brain suggesting that such lateralization might contribute to behavior. Thus, the aim of the present study was to examine neurochemical asymmetry in the hippocampus, molecular basis of neurochemical lateralization and its impact on spatial learning and memory. Changes in noradrenaline content, tyrosine hydroxylase (TH) were studied in the right and left hippocampus of naive control and chronically isolated rats, by applying TaqMan RT-PCR and Western blot analysis. Hippocampal-based spatial learning and memory were evaluated using the Barnes maze. In control rats an asymmetrical right-left distribution of noradrenaline content and gene expression of catecholamine synthesizing enzyme was found. Chronic psychosocial stress further emphasized asymmetry. Isolation stress reduced noradrenaline content only in the right hippocampus. No changes were observed in gene expression and protein levels of TH in the right hippocampus, whereas expression of catecholamine synthesizing enzyme was elevated in the left hippocampus. Reduced noradrenaline content in the right hippocampus did not cause impairment in spatial learning and memory. Our findings suggest that chronic psychosocial stress reduces noradrenaline stores in the right hippocampus which may be caused by molecular asymmetry, but it does not affect spatial learning and memory.

Restricted access

Az atópiás dermatitis krónikus, egyéni lefolyást mutató kórkép, amelynek gyermekkori és felnőttkori prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat. Etiológiája nem teljesen feltárt, de ismert, hogy alapját a genetikai hajlam és immunológiai reguláció-zavar képezi. Ezek talaján, környezeti provokáló faktorok hatására jelennek meg a bőrtünetek. A betegség rendszerint csecsemőkorban indul, később is elsősorban a gyermekeket érinti, azonban sok esetben a tünetek felnőttkorban is megmaradnak. Ekkor a száraz bőr, a hajlati lichenifikáció, az arcra és nyakra, valamint kézre lokalizálódó tünetek jellemzőek. Az atópiás dermatitis gyermekkori formájáról számos közlemény látott napvilágot, a felnőttkorban is megmaradó, illetve a felnőttkorban kialakuló forma azonban csak néhány éve került az érdeklődés középpontjába. A kórkép modern megközelítésében nagy szerepet kap a bőrtüneteket kiváltó, vagy fenntartó faktorok feltérképezése, majd lehetőség szerinti elkerülése. A szerzők az aktuális irodalmat áttekintve, összefoglalják a felnőttkori atópiás dermatitis tüneteinek fellobbanását és fenntartását okozó környezeti és egyéb tényezőket, közöttük a nem, a családszerkezet, a fertőzések, a ruházat, az aero- és kontaktallergének, a migráció, a lakókörnyezet és a pszichés faktorok szerepét tárgyalva. Kitérnek a felnőttkorban jellemző klinikai képre és a prognosztikai tényezőkre is.

Restricted access

265 276 Cobb, J. M. T., Steptoe, A. (1996): Psychosocial stress and susceptibility to upper respiratory tract illness in an adult population sample. Psychosomatic Medicine , 58

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Borbála Tamás, Dóra Perczel-Forintos, Orsolya Máté and Zsuzsanna Gyenge

Absztrakt:

Bevezetés: A teljes populációt tekintve az alapellátásban és a szakellátásban megjelenők mintegy 25–30%-át teszik ki a „szomatizáló” betegek, akiknek testi tünetei mögött nem találnak orvosilag kimutatható szervi eltérést. A szomatikus panaszok gyakorisága az időskor mellett gyermek- és serdülőkorban a legmagasabb. A 7–12 év közötti gyermekek között a szomatikus tünetzavar jelenléte az alapellátásban közel 20%, a gyermekklinikák szakambulanciáin pedig 47%. A leggyakoribb szomatizációs panaszok a fejfájás, a hasfájás vagy a különböző végtagfájdalmak, amelyek magas komorbiditást mutatnak más mentális zavarokkal, elsősorban szorongásos megbetegedésekkel. A szomatizációs zavarok esetében mindig multikauzális problémáról van szó, amelynek kialakulásában a biológiai, környezeti és pszichés tényezők komplex módon kapcsolódnak össze. A tapasztalatok alapján a szomatizáló páciensek sokszor évekig vándorolnak az egészségügyi rendszerben, ahol adekvát kezelés hiányában legfeljebb gyógyszeres ellátásban részesülnek, így a panasz könnyen krónikussá válhat. Célkitűzés, módszer: Tanulmányunk célja a gyermekkori szomatizációs zavarok bizonyítottan hatékony kezelési módszereire vonatkozó legfrissebb szakirodalom áttekintése, különös tekintettel a komplex, pszichoterápiás lehetőségekre. Szemléltetésül egy szédüléssel, gastrointestinalis panaszokkal és alvászavarral küzdő serdülő fiú kognitív viselkedésterápiás kezelését ismertetjük. Megbeszélés: A hatékonyságvizsgálatok eredményei egyértelműen a kognitív viselkedésterápiát, valamint kiegészítésként a családterápiát/családkonzultációt javasolják a nagy gyakorisággal megjelenő szomatizációs zavarok adekvát kezelésére. A terápiás ellátás során a pszichoszociális stresszoroknak, az egészségszorongásnak, a katasztrofizáló gondolkodásnak a felismerésére és csökkentésére, az eredményes megküzdési és kommunikációs készségek kialakítására és az életkornak megfelelő aktivitás fenntartására kell fókuszálni. Következtetés: A biopszichoszociális szemléletű állapotfelmérés és kezelés kulcsfontosságú a szomatizáló betegeknél, hogy a megbetegedés kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó pszichés és környezeti tényezőket feltérképezve, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápiában részesüljenek. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1050–1058.

Open access

Háttér

A Williams ÉletKészségek® (WÉK) komplex, standardizált, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program, amelynek fókusza a pszichoszociális stresszhelyzetekkel való adaptív megküzdési stratégiák elsajátítása.

Célkitűzés

Bemutatjuk a WÉK programot, a magyar verzió kidolgozásának módszertanát, valamint a kulturális adaptáció és a széles körű gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatainkat.

Módszerek

A WÉK kulturálisan adaptált magyar verziója 2004-ben készült el, a programot azóta folyamatosan fejlesztjük. Az alaptréningek mellett csoportvezetői (WÉK facilitátor) képzéseket indítunk, a facilitátorok számára folyamatos szupervízió biztosított. A WÉK önsegítő változata (70’ DVD és Munkafüzet) 2007-ben készült el. Diákok, pedagógusok és érzelmi evők számára adaptált verzióját is sikerrel alkalmazzuk. A WÉK tréning akkreditált képzés egészségügyi dolgozók és pedagógusok számára. A kiscsoportos tréningek hatékonyságát kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A WÉK használhatóságát a mindennapi gyakorlatban jól jelzi, hogy a tréningeken eddig közel 4000 fő vett részt országszerte. A WÉK-facilitátorképzést több mint 200 szakember végezte el, ez teszi lehetővé a program elérhetőségét Magyarország minden régiójában. A WÉK alaptréning hatékonyságát prospektív, kérdőíves, 6 hónapos utánkövetéses vizsgálataink igazolták. A megküzdő képességek javultak, az észlelt stressz, a szorongás és a depresszió szintje, valamint a szubjektív testi tünetek csökkentek. A programot minimális kiegészítésekkel különböző kiemelt célcsoportok számára sikeresen adaptáltuk.

Következtetések

Az elmúlt 10 év tapasztalatai azt igazolják, hogy a Williams ÉletKészségek® kiscsoportos készségfejlesztő tréning hazai körülmények között széles körben alkalmazható. A résztvevők szubjektív elégedettsége mellett a program hatékonyságát a nemzetközi vizsgálatokkal összhangban, hazai kutatási eredményeink is igazolták.

Open access

physical activity affects adrenal and cardiovascular reactivity to psychosocial stress. Psychoneuroendocrinology 34, 190–198 (2009) Heinrichs M The level of physical activity affects adrenal and cardiovascular reactivity to

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Herszényi, Márk Juhász, Emese Mihály and Zsolt Tulassay

psychosocial stress ulcers in humans. J. Gastroenterol., 2013, 48 (4), 483–490. 23 Kanno, T., Iijima, K., Abe, Y., et al.: Hemorrhagic ulcers after

Open access

determinants of satisfaction with childbirth in a cross-national perspective. BMC Pregnancy Childbirth 2007; 7: 26. 19 Zelkowitz P, Gold I, Feeley N, et al. Psychosocial stress moderates

Open access