Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "pszichológiatörténet" x
  • All content x
Clear All

1 . A Magyar Pszichológiai Szemle (MPSz), illetve a Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) szak­mai bázisát képező egyetemi pszichológia oktatásában – illetve azon egyetemi, főiskolai szakok, intézetek és tanszékek, ahol valamilyen pszichológiát oktatnak, s ebből eredően pszichológiával érintkező kutatásokat is folytatnak –a pszichológiatörténet mint tantárgy vagy mint kérdés, probléma (netán gyorsan letudható „kötelező penzum”) jelen van. 2 . Ha megnézzük azonban a MPT szervezeti-szakmai életének hétköznapi –és persze „ünnepi” –tevékenységét, akkor azt láthatjuk, hogy szakmánk történeti ön-reflexivitása korántsem nevezhető élénknek. Ennek egyik szomorú jele, hogy a MPT-on belül a Pszichológiatörténeti Szekció (Kiss György halála [1998] után) az 1990-es évek közepe óta lényegében nem működik, a MPT Nagygyűlésein már nem képes egy önálló szekciót sem felállítani –pedig a folytatható hagyományok megvannak. 3 . Ugyanakkor a MPSZ szerkesztősége –a főszerkesztő, Pléh Csaba ösztökélése eredményeként is –a pszichológiatörténet jelentőségét, súlyát igyekszik visszaállítani, megerősíteni, fenntartani stb. 4 . Vitakörünkben arra teszünk kísérletet, hogy felmérjük a MPT-on belül szakmánk pszichológiatörténeti affinitását, készségét. A vitaindítók (Lányi Gusztáv, a MPSZ pszichológiatörténetért felelős rovatvezetője, opponensek: Pléh Csaba, főszerkesztő, Vajda Zsuzsanna, rovatvezető) exponálják tapasztalataik alapján a jelenlegi helyzetet, kifejtik elképzeléseiket, javaslataikat stb. Mindezt azonban a „vitakör” dramaturgiai szabályainak megfelelően a MPT szekciói egy-két képviselőinek aktív –vitára kész és a megoldásokban is partnernek ígérkező –jelenlétével. 5 . A vitakör nem pusztán l’art pour l’art beszélgetésnek indul. Minimális szervezeti célnak azt tűztük ki, hogy megalakítjuk a MPT Pszichológiatörténeti Szekcióját –maxim'

Restricted access

A tanulmány az erdélyi magyar pszichológia, s különösen a kísérleti megközelítés és az oktatás alakulásával foglakozik a kezdetektől 1989-ig. A kezdeteket a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításától (1872) a felszámolásáig (1919) tartó időszakban Parádi Kálmán, első erdélyi „Physiológiai lélektan”-a (1887), Lechner Károly pszichiáterprofesszor, Palágyi Menyhért filozófus reakcióidő-vizsgálatai (1906) és Böhm Károly filozófiaprofesszor tevékenysége illusztrálja. A két világháború között Erdélyben csak a kolozsvári román I. Ferdinánd Király Egyetemen volt lehetőség pszichológiát és filozófiát tanulni; a pszichológiai érdeklődést egyesületek, folyóiratok tartották fenn. A második bécsi döntés utáni időszakban (1940–1944), a Szegedről Kolozsvárra visszaköltözött egyetem Lélektani Intézetében (professzor: Várkonyi Hildebrand Dezső), majd 1945–1959 között létrejött Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai Tanszéke (vezetője 1946–1947-ben Harkai Schiller Pál, majd Zörgő Benjamin) tevékenységéhez kapcsolódik a képzés és kutatás. A következő fejlődési szakasz a kényszeregyesített Babeş-Bolyai Egyetem Pszichológiai Tanszéke magyar tagozatának munkájához (Zörgő Benjamin, Fodor Katalin, Kulcsár Tibor) kapcsolódik. 1982 és 1989 között a romániai pszichológia teljes betiltása következik be, és csak Ceauşescu diktatúrájának 1989-es megdöntése után szerveződik újra.

Restricted access

A jelen tanulmány a magyarországi pszichológiai és pszichiátriai szakfolyóiratokban megjelent publikációk alapján átfogó és kimerítő áttekintését adja a Magyarországon 1960 és 2008 között végzett kultúraközi és kulturális összehasonlító vizsgálatoknak. A kutatásokat részben időrendben, évtizedekre tagolva, részben tematikusan ismerteti. A tanulmány bemutatja, hogy az ország fokozatos nyitottá válása miként tette lehetővé magyar és külföldi kutatócsoportok együttműködését. Kiemelten kezeli a rendszerváltást, amely a kutatott témák, kutatott országok és a kutatásban résztvevő kollégák számának ugrásszerű növekedését eredményezte. A tanulmány célja, hogy az e területen felgyülemlett tudást és ismeretet egységben láttassa, és ezzel megalapozza a hazai kulturális összehasonlító pszichológiát mint hagyományokkal rendelkező önálló diszciplínát.

Restricted access

Imre Sándor, a pedagógia professzora az 1920-as évek közepén felismerte, hogy külön intézetet kellene alapítani a pszichológiaoktatás számára a szegedi egyetemen. 1926 októberében felterjesztette kérelmét a bölcsészkari vezetés felé, Málnási Bartók György, a Filozófia Tanszék professzora támogatása mellett. 1929. december 18-án Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter megalapította a Pedagógia Lélektani Intézetet a szegedi egyetemen, és kinevezte az új intézet élére Várkonyi Hildebrand Dezső (1988–1971) bencés paptanárt. Ezzel Magyarországon elsőként alakult pszichológiai intézet egyetemi kereteken belül. A cikk a szegedi lélektan intézményes történetét követi végig a Várkonyi vezette intézet megalakulásától napjainkig.

Restricted access

A Magyar Pszichológiai Társaság ünnepi közgyűlésén tartott előadás folytatja a magyar pszichológia múltjának felderítését. Rendszeresen áttekinti, hogy a magyar társadalom történetének egymást követő nyolc szakasza milyen korlátokat szabott a pszichológia fejlődésének, és milyen akadályokat gördített útjába az 1920-as évektől kezdődően, a második világháborút követően, a rendszerváltás utáni évtizeddel bezáróan. A kontraszelekciós hatásokkal azonban az egyetemi és akadémiai keretekben intézményesedő tudományág sikerrel birkózott meg. Tükrözik ezt - arányosan nyolc pozitívum - többek között a magyar tudósok külföldi sikerei, a hazai pszichológia előrevivő szemléleti sajátosságai, a szakterület egészséges generációs összetétele, publikációs termése, a képzést megújító reformjai, valamint a Társaság betöltött missziója.

Restricted access

A cikk az osztrák pszichológia helyzetéről szól, megjelölve a lehetséges továbblépés irányait. A jelen és jövő bevezetéséül az osztrák pszichológiatörténet nyújt megfelelő keretet 1945-től kezdve. Az Osztrák Pszichológus Szövetség jelenlegi struktúrájának és a szakmai képzés rendszerének bemutatását az elmúlt 50 év vívmányainak szemléltetése teszi teljessé (például honlap, internetes segélyvonal, továbbképzés).

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ajkay Klára, Bagdy Emőke, Dobos Emőke, Erdélyi Ildikó, Falus Ferenc, Kapusi Gyula, and Pajor András

Szemle , 65 ( 2 ), 343 – 350 . Szakács F. ( 2019 ). Mérei Ferenc és a hazai klinikai pszichológia sztenderdjei . In Pléh Cs. , Mészáros J. , Csépe V. ( szerk . ), A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet (pp

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Magda Ritoókné Ádám, Olivér Nagybányai Nagy, Csaba Pléh, and Attila Keresztes

VárinéSzilágyiIbolya: Építészprofilok, akik a 70-es, 80-as években indultak(Ritoókné Ádám Magda)      407RacsmányMihály(szerk.): Afejlődés zavarai és vizsgálómódszerei(Nagybányai Nagy Olivér)     409Új irányzatok és a bejárt út a pszichológiatörténet-írásban (Mandler, G.: Interesting times. An encounter with the 20th century; Hergenhahn, B. N.: An introduction to the history of psychology; Schultz, D. P.,Schultz, S. E.: A history of modern psychology; Greenwood, J. D.: The disappearance of the social in American social psychology;Bem, S.,LoorendeJong, H.: Theoretical issues in psychology. An introduction; Sternberg, R. J. (ed.)Unity in psychology: Possibility or pipedream?;Dalton, D. C.,Evans, R. B. (eds): __

Restricted access

). Pszichológiatörténet . Budapest : Gondolat Kiadó . Ruskó Gy. ( 1987 ): Családdinamikai elemzés lehetőségei „Közös Rorschach Vizsgálattal” . Szakdolgozat, ELTE , Budapest . Ruskó Gy. ( 2002 ). A KRV alkalmazásának kezdeti tapasztalatai magyar családoknál

Open access