Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

  • "pszichopatológia" x
  • All content x
Clear All

koraszülöttség a fejlődési pszichopatológia modelljében. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 7–22. Kéri Sz. (2013). Lágy lélektani és szociológiai tényezők egy kemény pszichiátriai betegség hátterében: a szkizofrénia rejtélye. Magyar

Restricted access

Az „őrült zseni” sztereotípiája kultúránkban időről időre felbukkan nemcsak a közgondolkodásban, hanem művészeti alkotások és életrajzi művek témájaként is. Híres egyéniségek történetei töltik el félelemmel vegyes vonzalommal az embereket, ahogy az eminens talentum mellett feltűnik a lelki szenvedés, a másság és a destruktivitás, amely könnyen átlép a józan ésszel megérthető és megmagyarázható határán. Az utóbbi évtizedben a kreativitás és a pszichopatológia kapcsolatának kutatásában jelentős szemléletváltás következett be: a ritka, diagnosztikus címkékkel felruházott esetek boncolgatása helyett a „tünetek” populációs leírása került előtérbe a szkizotípiás, az affektív vagy az autisztikus vonások tekintetében. Ezek a jelenségek a populációban széles skálán mozognak, egymással átfedést mutatva. A kreatív teljesítmény prediktorainak egyre összetettebb statisztikai feltérképezésén túl az új megközelítés lehetővé teszi azt is, hogy mind a funkcionális agyi lokalizáció, mind a genetikai háttér megértésének tekintetében előrelépés történjen.

Restricted access

. [Rémálmok, álomszorongás és pszichopatológia: A Van Álomszorongás Skála magyar változatának validálása.] Psychiatr. Hung., 2009, 24 , 428–438. [Hungarian] Vargha A. Nightmares, dream

Restricted access

A tanulmány amellett érvel, hogy az adaptív mechanizmusoknak és diszfunkcióiknak a finom elemzése jelentősen hozzájárul a fejlődés és a betegségek jobb megértéséhez, és a betegségek osztályozásának és a terápiáknak új útját nyithatja meg. Az evolúciós megközelítés a pszichoterápiába nem új elméletet vagy terápiás megközelítést kíván bevezetni, hanem az emberi természet törvényszerűségei mentén új megértési stratégiákat javasol. A patológiás szerveződést alapvetően az adaptivitás dimenziójában gondolja el. Ez kikényszeríti a fejlődési történet és a multikauzalitás szem előtt tartását. Hosszú távon ez a tüneti kategorizáción alapuló diagnosztika újragondolását is jelenti.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: Számos kutatás foglalkozik a ritka betegségekben szenvedők életminőségével, mentális jóllétével. Nemzetközi vizsgálatok szerint a vérzékenységgel járó megbetegedések, feltehetően a korszerű kezelés következtében, nem érintik súlyosan a gyermekek és serdülők mentális jóllétét, életminőségét, bár egyes vizsgálatok problémákra utalnak az érzelmi/hangulati élet, az aktivitás és a figyelem, valamint a szociális és családi működés terén. Magyar nyelvű publikációt azonban nem találtunk a témában. Cél: Vizsgálatunk célja vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének összehasonlítása volt egészséges kontrollal, illetve figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek csoportjával. Módszerek: Keresztmetszeti kutatásunkban, 25-25 vérzékenységben, illetve ADHD-ban szenvedő és 25 egészséges gyermek gondozója számolt be gyermeke életminőségéről és pszichopatológiai tüneteiről az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität von Kindern und Jugendlichen (ILK) kérdőív és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) kitöltésével. Eredmények: A szülői beszámoló szerint a vérzékeny gyermekek életminősége nem tért el az egészséges gyermekekétől. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek életminősége azonban egyetlen terület (családi kapcsolatok) kivételével minden területen alacsonyabb volt, mint a vérzékeny csoportba tartozó gyermekeké. A vérzékeny csoport a szülői beszámoló szerint szignifikánsan kevesebb pszichopatológiai tünetet mutatott az SDQ összesített Probléma skálán, valamint a kortárskapcsolati, illetve érzelmi problémák alskálán, mint a másik két vizsgálati csoport. Az ADHD-s csoport a proszociális magatartás alskála kivételével minden problématerületen szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint a vérzékeny csoport. Következtetések: A vérzékeny gyermekek életminősége és mentális jólléte a szülői beszámoló szerint nem rosszabb, mint az egészséges gyermekeké. A vérzékenységgel járó megbetegedések hatása az életminőségre és mentális jóllétre lényegesen kisebb, mint az ADHD esetében tapasztalható.

Restricted access

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Perjés, Attila Krajcsi, Liza Lukács, Vera Zoé Szamarasz, and Zsuzsanna Vajda

Jerome Bruner: Az oktatás kultúrája (Perjés István) Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába (Krajcsi Attila) Forgács Attila: Az evés lélektana (Lukács Liza) Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe (Simon Eszter - Szamarasz Vera Zoé) Peter Fónagy - Mary Target: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (Vajda Zsuzsanna)

Restricted access

Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.

Restricted access

A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) gyakorisága és következményei a felnőtt világ folyamatos problémái világszerte. A fejlődési pszichopatológia a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása révén egyre pontosabb képet nyújt az elhanyagolt és bántalmazott gyerekek adaptációs erőfeszítéseiről, azokról a egyedfejlődési útvonalakról, ahol az eltérések (érzelemszabályozás, kötődés, társas viselkedés stb.) hátterében fontos szempont a rossz bánásmód időpontja, súlyossága, időtartama a gyermek életében. Ez az integratív szemlélet bepillantást nyújt a tünetképződés vs. alkalmazkodási erőfeszítések dinamikájába, a rossz bánásmód transzgenerációs következményeibe éppúgy, mint a kockázati vs. kompenzációs faktorok ismeretében a prevenció szélesebb lehetőségeibe.

Restricted access

A politikusok személyiségének kutatásánál nem a pszichopatológia és ezáltal egy bizonyos betegség diagnosztizálása a feladat, hanem azon jellemzők, karakterisztikus jegyek beazonosítása és kognitív funkciók, attitűdök vizsgálata, amelyek hatással lehetnek a vezetőképességre, befolyásolhatják a vezetési és tárgyalási stílust, valamint az illető egy esetleges krízis alatt meghozott döntéseit. Alapvetően kétféle megközelítés létezik arra vonatkozóan, hogy a személyiség szerepet játszik-e a politikában: Az egyik a vezető politikusi személyiség projekciójának tekinti a politikai eseményeket, a másik teljesen negálja a személyiség jelentőségét. Az első irányzathoz kapcsolódva, a jelen dolgozat célja a politikus személyiségének közvetlen és közvetett módszerekkel történő vizsgálatai közül az utóbbihoz kapcsolódó kognitív és behaviorális jegyek meghatározása. A közvetett vizsgálatok között a beszédek és interjúk elemzése (pszicholingvisztika), a metakommunikatív jegyek tükröződése és az életrajzi adatok pszichológiai feldolgozása (pszichobiográfia) szerepel. A vezető politikus karaktere fontos az arculatépítés, a kampánymunka és a pártok versenye, „életben maradása” szempontjából.

Restricted access