Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "pszichopatológia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A bevezető a kötet aktualitását hangsúlyozza. Bemutatja a fejlődési pszichopatológiai szemlélet sajátosságait. Amellett érvel, hogy a pszichopatológia nem rögzített állapot, mindig fejlődő szervezetekben alakul ki, adaptív erőfeszítések sorozatát takarja, így a fejlődési nézőpont érvényesítése alapvető mind a diagnosztikában, mind az intervenciók tervezésében és alkalmazásában. Az adaptív erőfeszítéseket akkor is szem előtt tartja, ha a fejlődés maladaptív irányba alakul.

Restricted access

Az „őrült zseni” sztereotípiája kultúránkban időről időre felbukkan nemcsak a közgondolkodásban, hanem művészeti alkotások és életrajzi művek témájaként is. Híres egyéniségek történetei töltik el félelemmel vegyes vonzalommal az embereket, ahogy az eminens talentum mellett feltűnik a lelki szenvedés, a másság és a destruktivitás, amely könnyen átlép a józan ésszel megérthető és megmagyarázható határán. Az utóbbi évtizedben a kreativitás és a pszichopatológia kapcsolatának kutatásában jelentős szemléletváltás következett be: a ritka, diagnosztikus címkékkel felruházott esetek boncolgatása helyett a „tünetek” populációs leírása került előtérbe a szkizotípiás, az affektív vagy az autisztikus vonások tekintetében. Ezek a jelenségek a populációban széles skálán mozognak, egymással átfedést mutatva. A kreatív teljesítmény prediktorainak egyre összetettebb statisztikai feltérképezésén túl az új megközelítés lehetővé teszi azt is, hogy mind a funkcionális agyi lokalizáció, mind a genetikai háttér megértésének tekintetében előrelépés történjen.

Restricted access

. [Rémálmok, álomszorongás és pszichopatológia: A Van Álomszorongás Skála magyar változatának validálása.] Psychiatr. Hung., 2009, 24 , 428–438. [Hungarian] Vargha A. Nightmares, dream

Restricted access

A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

Psychological outcome of COVID-19 pandemic. How can we prepare for a psychodemic crisis?

Orvosi Hetilap
Author: Péter Osváth

Összefoglaló. Az elmúlt hónapokban életünket alapvetően megváltoztatta a COVID–19-pandémia, melynek egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. A vírusfertőzés akut következményei mellett egyre több adat bizonyítja a teljes népességre kifejtett hatásait: a pszichológiai distressz, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az addiktív viselkedésformák gyakoriságának növekedését. Az is nagyon fontos kérdés, hogy a globális válsághelyzet hogyan befolyásolja az öngyilkossági arányszámokat. Írásomban az elmúlt időszak legjelentősebb pszichiátriai szakirodalma alapján foglalom össze a vírusfertőzés akut és krónikus hatásait, valamint a járványhelyzet általános és specifikus pszichológiai-pszichopatológiai következményeit, kiemelt figyelmet fordítva a suicidiumrizikóra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a pandémia következtében kialakuló mentális gondok és a suicid viselkedés egyre fontosabb népegészségügyi problémává válnak. Bár napjainkban még a vírusfertőzöttek gyógyítása és a fertőzés terjedésének lassítása a legfontosabb cél, mindannyiunknak fel kell készülnünk a járvány hosszú távú következményeire. A pandémia várható negatív mentálhigiénés hatásainak megelőzésére és enyhítésére általános és specifikus módszerek kidolgozása és alkalmazása szükséges. Ebben az egészségügyi, mentálhigiénés és közösségi ellátórendszerek mellett szerepet kell vállalniuk a politikai és gazdasági döntéshozóknak, a társadalmi szervezeteknek és a média munkatársainak is. Hatékony együttműködésük kulcsfontosságú az egyéni, közösségi és társadalmi szinten is alkalmazható prevenciós stratégiák megvalósításában, hiszen csak így válik lehetővé a súlyosabb mentálhigiénés problémák járványszerű elterjedésének, a „pszichodémiának” a megelőzése. Orv Hetil. 2021; 162(10): 366–374.

Summary. In recent months, our lives have been fundamentally changed by the COVID-19 pandemic, the health, economic, and social impacts of which are almost invaluable for the time being. In addition to the acute consequences of viral infection, more and more data are proving its effects on the entire population: an increase in the incidence of psychological distress, depressive and anxiety symptoms, and addictive behaviours. It is also a very important question, how the global crisis is affecting suicide rates. In my paper, I summarize the acute and chronic effects of viral infection and the general and specific psychological-psychopathological consequences of the epidemic based on the most significant psychiatric literature of the recent period, paying special attention to suicidal risk and the most vulnerable groups. Studies suggest that mental troubles and suicidal behaviour resulting from a pandemic are becoming an increasingly important public health problem. Although the treatment of viral infections and slowing the spread of the infection are still the most important goals today, we all need to be prepared for the long-term consequences of the epidemic. In order to prevent and mitigate the expected negative mental health effects of a pandemic, it is necessary to develop and apply general and specific methods. In addition to health care, mental health and community care systems, political and economic decision-makers, civil society organizations and the media must also play a role. Their effective cooperation is key to the implementation of prevention strategies that can be applied at the individual, community and social levels, as this is the only way to prevent the epidemic spread of more serious mental health problems, the “psychodemia”. Orv Hetil. 2021; 162(10): 366–374.

Open access

A tanulmány amellett érvel, hogy az adaptív mechanizmusoknak és diszfunkcióiknak a finom elemzése jelentősen hozzájárul a fejlődés és a betegségek jobb megértéséhez, és a betegségek osztályozásának és a terápiáknak új útját nyithatja meg. Az evolúciós megközelítés a pszichoterápiába nem új elméletet vagy terápiás megközelítést kíván bevezetni, hanem az emberi természet törvényszerűségei mentén új megértési stratégiákat javasol. A patológiás szerveződést alapvetően az adaptivitás dimenziójában gondolja el. Ez kikényszeríti a fejlődési történet és a multikauzalitás szem előtt tartását. Hosszú távon ez a tüneti kategorizáción alapuló diagnosztika újragondolását is jelenti.

Restricted access

Vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális jóllétének vizsgálata szülői beszámoló alapján

Quality of life and mental health of children suffering bleeding disorders according to parent-report

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Réka Wichmann and Mónika Miklósi

Absztrakt

Elméleti háttér: Számos kutatás foglalkozik a ritka betegségekben szenvedők életminőségével, mentális jóllétével. Nemzetközi vizsgálatok szerint a vérzékenységgel járó megbetegedések, feltehetően a korszerű kezelés következtében, nem érintik súlyosan a gyermekek és serdülők mentális jóllétét, életminőségét, bár egyes vizsgálatok problémákra utalnak az érzelmi/hangulati élet, az aktivitás és a figyelem, valamint a szociális és családi működés terén. Magyar nyelvű publikációt azonban nem találtunk a témában. Cél: Vizsgálatunk célja vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének összehasonlítása volt egészséges kontrollal, illetve figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek csoportjával. Módszerek: Keresztmetszeti kutatásunkban, 25-25 vérzékenységben, illetve ADHD-ban szenvedő és 25 egészséges gyermek gondozója számolt be gyermeke életminőségéről és pszichopatológiai tüneteiről az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität von Kindern und Jugendlichen (ILK) kérdőív és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) kitöltésével. Eredmények: A szülői beszámoló szerint a vérzékeny gyermekek életminősége nem tért el az egészséges gyermekekétől. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek életminősége azonban egyetlen terület (családi kapcsolatok) kivételével minden területen alacsonyabb volt, mint a vérzékeny csoportba tartozó gyermekeké. A vérzékeny csoport a szülői beszámoló szerint szignifikánsan kevesebb pszichopatológiai tünetet mutatott az SDQ összesített Probléma skálán, valamint a kortárskapcsolati, illetve érzelmi problémák alskálán, mint a másik két vizsgálati csoport. Az ADHD-s csoport a proszociális magatartás alskála kivételével minden problématerületen szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint a vérzékeny csoport. Következtetések: A vérzékeny gyermekek életminősége és mentális jólléte a szülői beszámoló szerint nem rosszabb, mint az egészséges gyermekeké. A vérzékenységgel járó megbetegedések hatása az életminőségre és mentális jóllétre lényegesen kisebb, mint az ADHD esetében tapasztalható.

Restricted access

Hikikomori: a COVID–19-járvány egy lehetséges mentálhigiénés következménye

Hikikomori: a possible mental health consequence of the COVID-19 epidemic

Orvosi Hetilap
Authors: Márton Herold, Róbert Herold, Cintia Csuta, and Tamás Tényi

Összefoglaló. A COVID–19-járvány kényszerű tartós szociális távolságtartást idézett elő az emberek között, ami az egyéb mentális rendellenességek és mentálhigiénés következmények mellett egy sajátos pszichiátriai jelenségre, a hikikomori állapotra hívja fel a figyelmet. A hikikomori tartós és szélsőséges szociális visszahúzódással járó jelenség, melynek kidolgozott kritériumrendszere egyelőre még nem található meg a mentális rendellenességeket osztályozó diagnosztikus kézikönyvekben. Kialakulásának pontos mechanizmusáról még keveset tudunk, de az állapot megjelenése és az internet térnyerése között egyes szerzők szoros kapcsolatot látnak. Klasszikusan az egyén egy társadalmi szempontból megalázó vagy előnytelenül alakuló helyzet következtében vonul vissza fokozatosan egy önként vállalt izolációba. Bár a külvilág nem teljesen érdektelen számukra, azonban a retraumatizáció elkerülése érdekében leginkább online követik a világ történéseit és tartanak kapcsolatot másokkal. A COVID–19-pandémia – különösen a lezárások következményeként előtérbe kerülő online életvitelhez kötődően – jelentős mértékben hozzájárult az internet térnyeréséhez, miközben a valós társas kapcsolatok kényszerűen beszűkültek. Ez a konstelláció jelentős kockázati tényezőnek tekinthető a hikikomori szempontjából, amely hosszú távon a világjárvány egyik nem várt szövődménye lehet, különösen az adolescens és a fiatal felnőtt korosztályban. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1637–1642.

Summary. The COVID-19 pandemic forced prolonged social distancing between people. This, among other mental disorders and mental health consequences, highlights a specific psychiatric phenomenon: the hikikomori condition. The hikikomori is a phenomenon of persistent and extreme social withdrawal. The condition’s established diagnostic set of criteria is not yet to be found in diagnostic manuals classifying mental disorders. Little is known about the exact mechanism of its development, but some authors see a close link between its emergence and the rise of the internet. Typically, the individual gradually withdraws into a voluntary isolation as a result of a socially humiliating or unfavourable situation. Although the outside world is not completely irrelevant to them, they tend to follow online the events of the world and they also keep in touch with others mostly online in order to avoid retraumatization. The COVID-19 pandemic, particularly in relation to the rise of online lifestyles as a consequence of lockdowns, has contributed significantly to the more and more frequent use of the internet, while real social contact has been inevitably reduced. This constellation can be seen as a major risk factor for hikikomori, which in the long term could be an unanticipated complication of the pandemic, especially in adolescents and young adults. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1637–1642.

Open access

A klinikai pszichológia 30 éve

Clinical Psychology in Hungary for the Last 30 Years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Bernadette Péley

; compulsions, as behavioral-executive impairment . Psychiatry Research , 215 ( 3 ), 651 - 658 . 10.1016/j.psychres.2013.11.014 Hámori , E. ( 2013 ) Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben-A koraszülött-ség a fejlődési pszichopatológia

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Perjés, Attila Krajcsi, Liza Lukács, Vera Zoé Szamarasz, and Zsuzsanna Vajda

Jerome Bruner: Az oktatás kultúrája (Perjés István) Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába (Krajcsi Attila) Forgács Attila: Az evés lélektana (Lukács Liza) Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe (Simon Eszter - Szamarasz Vera Zoé) Peter Fónagy - Mary Target: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (Vajda Zsuzsanna)

Restricted access

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

Restricted access