Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "pszichoszociális stressz" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Bevezetés: Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a pszichoszociális stressz mentális megbetegedések kockázati tényezője. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményeinek feldolgozása a depressziós tünetegyüttes és a stresszterhelés kapcsolatának vonatkozásában. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat magyar munkavállalók körében (n = 1058, 27,5% férfi, 72,5% nő, átlagéletkor 37,2 év, SD = 11). A pszichoszociális tényezőket a COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II), míg a depressziós tünetegyüttest a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük fel. A pszichoszociális tényezők és a depresszió kapcsolatát korrelációval, illetve bináris logisztikus regresszió analízissel vizsgáltuk. Eredmények: A minta negyede közepesen súlyos vagy súlyos depressziós tünetekről számolt be. Az eredmények igazolják a depressziós tünetegyüttes (BDI≥19) összefüggését a munka–család konfliktussal (OR = 2,21, CI: 1,82–2,68), a fejlődési lehetőségekkel (OR = 0,76, CI: 0,59–0,97), a munka értelmességével (OR = 0,69, CI: 0,59–0,89) és a munkahely iránti elkötelezettséggel (OR = 0,60, CI: 0,47–0,78). Következtetések: A munkavállalók mentális egészségének védelme szempontjából az eredmények felvetik olyan szervezeti szintű intézkedések szükségességét, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stressz csökkentését. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 439–448.

Open access

A vezetői beosztás mint egészségprotektív tényező szellemi munkát végzők körében

Leadership position is protective for health among non-manual workers

Orvosi Hetilap
Authors: Karolina Kósa, Szilvia Vincze, Ilona Veres-Balajti, and Éva Bácsné Bába

Összefoglaló. Bevezetés: A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, de munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségi állapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény. Célkitűzés: A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és az egészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogén mintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták. Módszer: Kérdőíves egészségfelmérés történt online adatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely két közintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségi állapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyi beosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztási kategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomás beosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt. Eredmények: A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség, az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichés stressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottság a vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgált indikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csak az alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében a beosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatók a nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezető beosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint a beosztottaké. Következtetés: A munkahelyi beosztás az egyéni társadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stressz mértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata során érdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociális stressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja az alkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásra stratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Summary. Introduction: Employment is an important health protective factor but also entails workplace psychosocial risks with multiple impacts on health. Objective: The present study aimed at examining the association between employment position and subjective health in a relatively homogenous sample of public servants with mostly tertiary degrees. Method: Online health survey was conducted among employees of two large public institutes in a large city in Hungary. The questionnaire contained items on demographic data, health status, mental health, health behaviour, and work-related questions including employment position (leadership). Data analysis was carried out by employment position in two (manager, subordinate) and three (manager, subordinate with college degree, subordinate with no college degree) strata. Results: Subjective health, satisfaction with life, sense of coherence, pathological stress, sickness absence, social support in the workplace and private life were most favourable among those in leadership position. Work ability did not differ by employment position, but sleep time was significantly less favourable (shorter) among leaders compared to subordinates. Subordinates with no college degree had the worst measures of health. Conclusion: Employment position is related to individual socioeconomic status and workplace psychosocial stress, therefore research on workplace stress should include employment level as a potential confounder. Psychosocial stress at workplaces should be monitored for which various recommendations are available. The simplest method is to monitor mid- and long-term turnover and sickness absence stratified for employment position and proportionate to the workforce. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Open access

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

Restricted access

A szkizofrénia klasszikus idegfejlődési elmélete a genetikai sérülékenységre, a korai környezeti hatásokra (például szülészeti komplikációk) és a pszichoszociális stressz ezekkel mutatott kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt időszakban – az idegtudományok és a genetika fejlődése mellett – a pszichoszociális tényezők szerepe egyre hangsúlyosabbá vált, olyannyira, hogy egyes szerzők az idegfejlődési elméletet kiegészítették a szociális fejlődés modelljével. A közleményben a szerző a szkizofrénia, a gyermek- és serdülőkori pszichotrauma és a bevándorlás kapcsolatát tekinti át. Az újabb epidemiológiai kulcsadatok mellett felvázolja a pszichotikus tüneteket magyarázó kötődéselméleti és neurokognitív modelleket, valamint az idegfejlődési elmélet módosított változatát.

Restricted access

A pszichoszociális stressz átfogó felmérése a stressz definíciójának sokrétűsége miatt nem egyszerű feladat. Számos mérőeszközt fejlesztettek ki, amelyek a stressz kiváltó tényezőit, a stresszválasz egyéni jellegzetességeit vagy a stressz individuális, szervezeti/ágazati, illetve társadalmi következményeit tárja fel. Jelen tanulmányunkban röviden ismertetjük a stressz és mérésének elméleti hátterét és bemutatjuk a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériáját, melynek jól bevált és széles körben használt mérőeszközei a stressz környezeti és pszichológiai koncepcióin alapulnak. Az előbbiek közül bemutatjuk a társas kapcsolatokban, a munkahelyen, valamint a munkahelyi és családi szerepek közti konfliktus kapcsán kialakuló stressz mérőeszközeit; míg az utóbbiak közül ismertetünk néhány, a stressz feldolgozását és fontosabb következményeit vizsgáló eszközt. Tárgyaljuk a mérőeszközök célját, felépítését, a skálák kiértékelését, valamint pszichometriai jellemzőit. A bemutatott tesztbattéria klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban, valamint terápiás intervenciók során való alkalmazása elősegítheti az egyén stressz-szintjének felmérését; különös tekintettel a munkával kapcsolatos stressz mértékére és az azt csökkenteni képes forrásokra. A tesztbattéria segítheti a prevenciós vagy terápiás beavatkozásokra szoruló személyek hatékonyabb kiválasztását, a célszemélyek nyomon követését, s így az intervenció hatékonyságának növelését.

Restricted access