Search Results
1999 Hermann, Z. (2005a): Az önkormányzatok közötti kiadási egyenlőtlenségek a közoktatásban (Differences in Public Education Spending of Local
Abstract
A six-day workshop, developed for providing information on sources and effects of radioactive waste disposal to the general public, is described. The materials were used successfully with a group representing the general public. An extension of the workshop for high school and junior high school science teachers is discussed. *** DIRECT SUPPORT *** A0653119 00009
Nyelvtanulás és eredményesség a magyar közoktatásban
Foreign Language Learning and Achievement in the Hungarian Public Education System
Összefoglaló. Cikkünk szisztematikus irodalomfeltárás, amely öt magyar neveléstudományi folyóirat 1990 és 2019 között megjelent közoktatási ideggennyelv-tanulási eredményességgel foglalkozó empirikus cikkeit dolgozza fel. A vizsgált 20 tanulmány arányosan érinti az általános és középiskolát, illetve a nyelvtanulás egyéni, iskolai és iskolán kívüli tényezőit, ugyanakkor legtöbbjük az angol nyelv tanulásának kutatásához kötődik. A cikkek révén kirajzolódnak a magyar közoktatásban folyó idegennyelv-oktatás problémái, illetve az eredményesség összefüggése az iskolatípussal, szocioökonómiai státusszal és a regionális elhelyezkedéssel, ami arra enged következtetni, hogy a magyar közoktatás nem biztosít egyenlő feltételeket a különböző társadalmi csoportoknak a nyelvtanulásra.
Summary. Our systematic literature review examines empirical articles on foreign language learning and achievement in public education published between 1990–2019 in five Hungarian journals of education. The 20 studies examined cover primary and secondary education, and the personal, school-related, and beyond-school factors of language learning; however, most of them are based on research into learning English. The articles shed light on the problems of teaching foreign languages in the Hungarian public education system and on the relation between achievement and school type, socio-economic status, and regional characteristics, which might lead to the conclusion that the Hungarian public education system does not provide equal opportunities of foreign language learning for all groups of society.
Az esettanulmány-módszer alkalmazási lehetőségei a magyar közoktatásban
Application of Case Method in the Hungarian Public Education
Tanulmányunkban az esettanulmány-módszer magyar közoktatásban történő alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk egy általunk kialakított értékelési keretrendszeren keresztül. A tanulmány két kutatási kérdésre keresi a választ: egyrészt arra, hogy az alap- és középfokú oktatásban oktatott tantárgyak közül melyikben alkalmazható hatékonyan az esettanulmány-módszer, másrészt pedig arra, hogy miként vezethető be az esettanulmány-alapú oktatás a hazai alap- és középfokú oktatásba. A hét értékelési kritériumot tartalmazó értékelési rendszer alapján hat tantárgyat, illetve tantárgycsoportot vizsgáltunk. A kapott eredmények alapján a magyar irodalom, történelem, földrajz, valamint az értékalapú tárgyak (hittan, erkölcstan, etika) oktatása során alkalmazható leginkább az esettanulmány-módszer.
Abstract
The Kyushu Museum of Energy, funded by the Kyushu Electric Power Company, Inc., was opened in September 1982. The planning and design were done by Dentsu, Inc., and the actual construction was shared among several construction and manufacturing companies. I was retained as the principal scientific advisor for the museum, both prior to its construction, throughhout the planning of the exhibits, and afterwards when it was opened to the public. This is an educational museum, which shows how people have developed and depended on energy and energy sources since the discovery of fire in prehistory. There are four major sections, devoted to fire itself, electricity, nuclear power by fission, and nuclear power by fusion. In addition, the museum will track visitors through the exhibits, in terms of 
The History of Energy
as a beginning point for their tour, lead them through Present Energy Needs and Uses, and thence to Future Energy Developments and Needs. The museum is of a hands-on active display type design, with many large and attractive display panels, working models, pleasant mixes of sound, light, and images, and educational levels that encompass general public interest to semitechnical explanations that will satisfy the undergraduate with a technical, background. Visitors can not only operate the models themselves, but join in a variety of games based on energy consumption, usage, and needs. It is very much a participatory museum, and visitors are exposed to the many facets of day-to-day energy generation and consumption, as well as the estimated needs for the future, and possible ways to supply these needs. To date, there have been well over 200,000 visitors recorded. *** DIRECT SUPPORT *** A0653119 00004
Absztrakt:
A tanulmányban a közoktatásban részt vevő tanulók tanulási útjait mutatom be két tipizálási logika mentén. Egyrészt a tovább haladás folytonosságát, másrészt a teljesítmény és a társadalmi háttér alapján kialakított tanulócsoportok pályaútját követem a 6. évfolyamtól a 10. évfolyamig. A bináris logisztikus regresszióelemzés rámutatott arra, hogy a vizsgált tanulócsoportok markánsan különböznek egymástól intézményi háttér, teljesítmény, szociális háttér, tanulási nehézségek és származási jellemzők szerint. Az egyes csoportok között a középfokú továbbhaladás irányait tekintve is nagy eltérések láthatók, ráadásul ezeket inkább a társadalmi háttérre, mintsem a teljesítményre lehet visszavezetni. Az elemzés alapját az Országos Kompetenciamérés 2011–2017. éves felméréseinek összefűzött tanulói adatbázisa adja.
Tanulmányomban az öt év alatti gyerekek óvodai hiányának országosan igen eltérő, nem elhanyagolható arányait kimutatva, az óvodakezdés korai lehetőségének kérdéskörét néhány, egymást átszövő dimenzió mentén járom körbe. Célom az óvodából kimaradó, nem beiratkozott kisgyermekek közül azok helyzetére rávilágítani, akik saját elhatározásukon kívül, a hatályos törvények kényszerítő ereje folytán nem jelennek meg a felvételi statisztikában. Szerény eszközeimmel arra hívom fel a figyelmet, amikor a jog közvetetten felelős a közoktatási rendszer első lépcsőjének számító óvoda megkezdésekor már fennálló esélyegyenlőtlenségért. Az összes problémát azonban természetesen nem lehet ebből eredeztetni. A területi nézőpont vonatkozásában kapott eredmény, miszerint az ország északi, északkeleti részén és a kis falvakban élő gyermekek óvodakezdési kilátásai jelentős hátrányban vannak, nem meglepő, „csupán” elszomorító. Ebből – és csak ebből, azaz a beóvodázási esélyek – szempontjából a fiatalodó települések, fővárosi kerületek mind növekvő számú gyermekei is hasonló helyzetben vannak. A szülők otthonlétét vizsgálva megkülönböztetem a kistestvérrel, munkanélküliként vagy a közbeszédben főállású anyaként emlegetett inaktív nevelők és gyermekeik csoportjait. Részletesen elemzem, hogy ezen szülők bármelyike az óvodai beiratkozáskor egyaránt szembetalálhatja magát az – alapvetően a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény felfogását tükröző – „anyuka úgyis otthon van” típusú diszkriminatív érveléssel. Bemutatom, hogy jogszabályi szinten a kérdés nincs egyértelműen rendezve; a kötelezően felveendő gyermekek körének szűk meghatározásával az elutasítandók sorsa túlságosan az óvodák kezében van. Mindennek eredményeképpen az a furcsa helyzet állhat elő, hogy pl. egy hároméves gyermeket felvesznek, akinek szülei dolgoznak (s ez így is van rendjén), de egy négyéves kistestvéres vagy hátrányos helyzetű jelentkezőt nem. Az óvoda szerepének két különböző értelmezése (nevezetesen, hogy gyermekmegőrző vagy szocializáló-fejlesztő intézménynek tekintik-e) rávilágít arra, hogy az egyébként a közoktatási rendszer részeként kezelt körzetes önkormányzati óvodák (amelyek tehát ebben a tekintetben egyértelműen utóbbi típusú helynek minősülnek) elvileg nem tehetnének különbséget a gyerekek között a beiratkozás során. A gyakorlatban azonban – nem elsősorban az óvodák hibájából – számos körülmény ebbe az irányba viszi a döntéshozatalt. Legvégül lehetséges kiindulópontokat vázolok, amelyekkel reményeim szerint közelebb juthatunk egy minden fél számára elfogadható és kielégítő kompromisszumhoz. Ehhez azonban még hosszú az út.
Összefoglaló. A tanulmány a magyar közoktatásban 2018 és 2022 között bekövetkezett változásokat és az oktatáspolitika alakulását meghatározó fontosabb tényezőket vizsgálja. Kiemeli az iskolai esélyegyenlőtlenségek növekedését, az intézmények szelekciójával összefüggő folyamatok negatív tendenciáit, megvizsgálja a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásának alakulását, a COVID-járvány okozta súlyos helyzetet, foglalkozik a pedagógushiánnyal, az oktatásban dolgozók bérhelyzetének romlásával. A 2018–2022 közötti kormányzati időszakot a közoktatás tekintetében a tanulmány a szélsőségesen centralizált szisztéma „finomhangolásaként” jellemzi, példaként bemutatva a viszonyok változatlanságát a központi tartalomszabályozás, valamint az innovációs folyamatok terén.
Summary. The paper examines the main changes and important factors affecting educational policy in the Hungarian public education between 2018 and 2022. It emphasizes the increase of inequality of chances, the negative tendencies of formation of school selection processes, examines the story of implementation of Digital Educational Strategy, the oppressive educational situation caused by COVID–19, deals with the lack of teachers, and the deterioration of wages of employees working at educational institutions. The paper characterizes the governmental public educational policy between 2018 and 2022 as a „fine tuning” of an extremist centralized system, presenting the unchangingness of relations in the central regulation of curriculum content and innovation processes as examples.
Kiemelt OECD-programok magyarországi tapasztalatai
Hungarian Experience with OECD Flagship Programmes
Összefoglaló. Az OECD hatást gyakorol tagországai oktatásügyére, amit elsősorban puha eszközökkel ér el. Ezek között az eszközök között előkelő helyen áll az oktatási indikátorok gyűjtése és szolgáltatása, valamint az ezt kiegészítő és kiszolgáló folyamat: a nemzetközi méréseken keresztüli adatgyűjtés, elemzés és disszemináció. A felsorolt tevékenységek gazdája és eredője is az INES (Indicators for Education Systems) program: az OECD által jelenleg működtetett három nagy mérési vállalkozás, a 15 évesek teljesítményét mérő PISA (Programme for International Student Assessment), a tanítási-tanulási folyamat körülményeit vizsgáló TALIS (Teaching and Learning Internationaly Survey), valamint a felnőttek kompetenciamérése, a PIAAC (Programme for International Assessment of Adult Competencies) egyaránt ennek is köszönheti létrejöttét. A tanulmány bemutatja a TALIS és a PISA fejlődését, mint két példát az OECD-n belül megfigyelhető fejlődési modellekre.
Magyarország különböző gyakorisággal és lelkesedéssel vett részt ezekben a programokban. A PISA-ciklusokban való részvételünk 2000 óta állandó, a TALIS eddigi három alkalmából csak kettőben vettünk részt, a PIAAC-ot pedig eddig egyszer bonyolította le teljes egészében az OECD – természetesen magyar részvétellel. Így arra, hogy maradandó hatást gyakorolhasson a magyar oktatásügyre, eddig csak a PISA-nak volt valódi lehetősége. Ez a hatás pedig abban érhető tetten, hogy a mérésben való részvételünkkel párhuzamosan és részben az így létrejövő tudástranszfernek köszönhetően Magyarország kialakított egy olyan mérési rendszert, amely évente történő adatszolgáltatással segíti elő a tényeken alapuló döntéshozatalt a szülőitől az iskolain és a fenntartóin keresztül egészen az oktatáspolitikai szintig.
Summary. The OECD does have an impact on the education of its member countries, which it achieves primarily through soft means. Among these tools, the collection and publication of educational indicators and data collection, analysis and dissemination through international measurements are prominent. The INES (Indicators for Education Systems) program is responsible for and is also a source of these activities. The inception of all three large-scale assessments currently operated by the OECD: PISA (the Program for International Student Assessment), TALIS (Taching and Learning International Survey) and PIAAC (Program for International Assessment of Adult Competencies) can be attributed to this. The paper shows the emergence of both TALIS and PISA as examples of two different ways of assessment development within the OECD.
Hungary participated in these programs with different frequency and enthusiasm. Our participation in PISA cycles has been constant since 2000, on the other hand we have only participated in two of the three TALIS events, and PIAAC has so far been conducted entirely by the OECD only once - with Hungarian participation, of course. Thus, only PISA has had a real opportunity to have a lasting impact on the Hungarian education system. This effect can be seen in the fact that, in parallel with our participation in the assessment program and partly due to the ensuing knowledge transfer, Hungary has developed a national assessment system that promotes evidence-based decision-making from parents andschools through maintainers to the education policy level.
change was brought about in music teaching in public education by the curriculum introduced in 1962. Aesthetic education was declared as the goal of teaching music, and listening to music was included in the curriculum. Although listening to music is as
