Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • All content x
Clear All

Summary

Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.

Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat a fejlődéslélektani vizsgálatok azon sorába tartozik, amelyek azt kívánják feltárni, hogy miként fejlődik a társas jelenségek megértése a gyermekkor során. A választott interperszonális jelenség a versengés volt, amely a gyerekek életének számos helyszínén (családban, játszótéren, óvodában, iskolában) előfordul._

Restricted access

Építészettörténet és építészeti tervezés

Az építészoktatás megújulásának kérdései az 1930-as nemzetközi építészkongresszus műegyetemi kiállítása kapcsán

Építés - Építészettudomány
Authors: Krisztina Fehér and János Krähling

A két világháború közötti magyar építészeti közélet egyik legnagyobb hatású eseménye az 1930-ban Budapesten rendezett XII. Nemzetközi Építészkongresszus volt. A kongresszus programjához kapcsolódóan a Műcsarnokban nemzetközi tervkiállítást, a Műegyetemen pedig hallgatói tervekből készült kiállítást rendeztek. Ez utóbbinak érthető módon eltörpül a sajtóbeli visszhangja a másikhoz képest, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék rajztárának feldolgozásakor azonban egy olyan összefüggő tablósorozat került elő, amelynek egységes, öt nyelven feliratozott grafikája és keltezései is arra utalnak, hogy a Műegyetem kiállítási anyagához tartozhatott. A tablókra kasírozott építészettörténeti rajzok bizonyíthatják, és ekképpen majdhogynem az egyedüli bizonyítékai, hogy a Műegyetemen a tervezésoktatás mellett más tárgycsoportok, így az építészettörténet is bemutatásra került. A tablók fontos adalékot szolgáltatnak az építészettörténet oktatásának két világháború közötti változásairól, a kongresszus és a kiállítások sajtóba leszűrődött visszhangja pedig a 19. században még egységben lévő építészeti tervezés és építészettörténet tovább élő viszonyára utalnak.

Open access

Nagy, Sándor K. (1884) Bihar-ország. Uti-rajzok . Vol. 1. Nagyvárad: Hollósy Jenõ. Nagy S. K. Bihar-ország. Uti-rajzok 1884

Restricted access

A magyarországi romantika egyik legjelentősebb alkotása a mára romokban heverőnagyhörcsökpusztai Zichy-kastély, ismertebb nevén Annavár. A korábbi XIX. és XX. századi szakirodalom a kastély tervezését Ybl Miklósnak tulajdonította, Wéber Antalt mint az átalakítás tervezőjét említette. E téves álláspontot a tervtári anyag átvizsgálásával és a helyszín alapos bejárásával sikerült cáfolnunk. Az Ybl-hagyatékban található nagyhörcsökpusztai tervlapokat –az ábrázolt átalakítások követésével –sikerült időrendi és tematikus rendbe foglalni. A Wéber által 1852-től tervezett és Ybl elképzelései szerint az 1860-as években átalakított kastély elemzése a főúri háztartás és a stílus szempontjából is érdekesnek bizonyult. A terv- és felmérési rajzok sorozatán egy olyan főúri lakóhely képe bontakozik ki, amely a gyakori változtatás során, a fiatal és még nőtlen gróf Zichy Paulai Ferenc házasságával gyökeresen átalakuló és feleségének, Kornis Anna grófnőnek egyre növekvőigényeitől generált, összetett háztartást mutat. A megrendelői elvárások rutinos ismeretében Wéber –elsősorban a társasági funkciók kapcsolásakor –már a korai tervváltozattól egy olyan előremutató térkompozíciót érlelt ki, amely évtizedekre követendőpéldául szolgált kortársai számára is. A gótizáló romantikus kastély stílusvizsgálata további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy Wéber nemcsak az elsőépítési fázis, hanem az épület teljes összképet meghatározó tervezője volt.

Restricted access

A vizsgálat háttere és céljai: az ember és a terek/tárgyak környezetpszichológiai tranzakciói során tudatosan és nem tudatosuló módon illeszkedés jön létre a környezet és használója között (személy–környezet összeillés). Az egész életen át tartó fejlődésben a személy–környezet tranzakció változásának fontos szerepe van (pszicho-bio kontextuális fejlődés). A helykötődés és a helyidentitás fejlődésmodellje szerint a pszichológiailag fontos helyek beépülnek a személyek (hely)identitásába. A környezetpszichológiai vizsgálatok szerint a gyerekek és a fi atalok számára – az otthon mellett – a kültéri környezeteknek fokozódóan nagy jelentősége van (tranzakcionális téri-idői társas kontinuum). Ehhez illeszkedik a szociofi zikai önállóság bel- és kültéri környezetekben egyaránt vizsgálható környezetpszichológiai, tranzakcionális fogalma, amelyet kutatásunkba környékhasználatra értelmezünk. A kutatások szerint a térhasználat gyerekkori emlékei nem térnek el építészek és nem építészek esetében, viszont a felnőtt építészek képzési tapasztalataik és vizualizációs módszereik segítségével másképp látják és ábrázolják a világot, mint a laikusok. Vizsgálatunk kérdése, hogy a szociofi zikai önállóság kezdetén használt fontos külterek mentális reprezentációját – közvetlenül a kamaszkor után – mi határozza meg inkább: az ezekhez a színterekhez kapcsolódó hétköznapi tapasztalatok vagy a kibontakozó szakmai tértudás?

Módszer: elsőéves építész (kezdő térszakértő) és tanulmányai elején járó nemépítész (kezdő humán szakértő, térlaikus) egyetemi hallgatók első önálló környezethasználatának retrospektív mentális térképeit vizsgáltuk transzdiszciplináris (TD), ötvözött kvalitatív és kvantitatív kutatási stratégiával. A rajzok feldolgozását kollaboratív transzdiszciplináris teammunkában végeztük.

Eredmények: az ábrázolás módja, elemei és relációik szerint két – megfelelően működő – főkategória (képszerű és térképszerű), és ezeken belül több alkategória formálódott meg. A térképszerű ábrázolás vártnál nagyobb arányú alkalmazása azt mutatja, hogy egy énközeli esemény szociofi zikai kontextusa képi kifejezésmódjának – térszakértelemtől függetlenül – inkább ez felel meg.

Következtetésünk, hogy a térszakértők és a térlaikusok térfelfogásának és -ábrázolásának sokszor igazolt eltéréseit érdemes és kívánatos a környezetpszichológiai szakirodalomban általában megszokottnál tágabb kontextusban kezelni és vizsgálni.

Restricted access

hódoltságban . Budapest. Szakály, F. (1999): Török kori történelmünk kritikus kérdései . Budapest. Takáts, S. (1915): Rajzok a török világból . Vols I–III. Budapest

Restricted access

-Hungarian Empire 1867–1918 1985 Mikszáth, Kálmán (1887) Club és folyosó: Politikai Ötletek és rajzok . Budapest: Révai

Restricted access

( 2009 ): Állami gondoskodásban élő gyermek és nevelője kapcsolata a közös rajzok tükrében (szakdolgozat). Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia szak. 40. Mirnics

Restricted access

Szemle 1898 5 421 453 Takáts, S. (1915): A kalauzok és a kémek a török világban. In: Rajzok

Restricted access