Search Results
Humanism and Theology in Renaissance Florence
Four Examples (Caroli, Savonarola, Ficino, and Pico)
The argument in this article is that we should not make clear-cut distinctions between humanism and philosophy or theology, and between the humanists and their contemporary scholastic theologians and philosophers, in the Florentine context of the second half of the fifteenth century. The relations between these two groups were complicated and included, beyond obvious differences, also mutual influences, not always discussed in detail among modern scholars. Starting from the known controversy between Eugenio Garin and Paul Oskar Kristeller regarding the nature of the humanist movement and its relations with philosophy, I then move-on to present four examples: the first two deal with "scholastic" theologians and preachers, the Dominicans Giovanni Caroli and Girolamo Savonarola, in whom I emphasize the humanist bias; the last two deal with humanist philosophers, Marsilio Ficino and Giovanni Pico della Mirandola, in whom I emphasize the importance of religion and theology for the understanding of their philosophy.
Die „Berliner Renaissance“ in Budapest
The ‘Berlin Renaissance’ in Budapest
5 (1871) S. 146. “Ami az épület külsejét illeti, egészében és részleteiben a modern renaissance idomait mutatja, s – közelebbi meghatározással – az u.n. berlini iskola terméke gyanánt mosolyog felénk. Ez iskolának kiváló vonása épen a gyöngéd
Neapolitan Cardinal in Early Renaissance Hungary
The Role of Giovanni D’aragona (1456–1485) in the Art Patronage of Matthias Corvinus, King of Hungary
BIBLIOGRAPHY Alexander , Jonathan J. G .: The Painted Book in Renaissance Italy, 1450–1600 . New Haven and london , yale university Press , 2016 . „Az ország díszére”. A Corvina könyvtár budai mûhelye [“to the ornament of the country”. the
attempts are predicated on the musical features and textures of the late Renaissance, even though his sound materials show the radical progress of new music. Moreover, there is no doubt that Nono was strongly influenced by the vocal music of the late
1 The article was written within the grant funded by Palacky University Olomouc with the reference no. of IGA_ PdF_2019_009 titled Renaissance Sepulchral Production in
BOOK REVIEW The dissociative psychedelic renaissance Lowan H. Stewart MD
Abstract
The prototype of the Infant in the Virgin and Child before a Firescreen was probably an anapesōn representation. This time, Campin was presumably directly influenced by Byzantine art. Early Netherlandish painters were similarly motivated to draw on Byzantine models as their Italian contemporaries were driven to the sculpture of classical antiquity.
Von der „Erfindung“ der Renaissance zur Praxis der Neorenaissance. Paris – Dresden – Berlin – Budapest
The Invention of the Renaissance Concept and the Practice of Neorenaissance Architecture. Paris – Dresden – Berlin – Budapest
Werk: Gottfried Semper – Dresden und Europa. Die moderne Renaissance der Künste . Akten des Intern. Kolloquiums der Technischen Universität Dresden aus Anlass des 200. Geburtstags von Gottfried Semper, hrsg. v. H. Karge, München – Berlin 2007, S. 13 f
Renaissance Music in Croatia is still little recognized in wider international context. In the study some general remarks on the topic are given, namely on theoreticians and academies, on folk music and early music print. More attention is given on sources of Renaissance polyphonic music and composers, such as motets and madrigals by J. Skjavetic (Schievetto) and L. Courtoys.
A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.
