Search Results

You are looking at 1 - 10 of 98 items for :

  • "rendszerváltás" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány a modernizáció összefüggésében próbálja meg értelmezni a kilencvenes évek rendszerváltását. Abból indul ki, hogy a XX. századi magyar fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy annak menetében időről időre gyökeres, gyors, gazdaságilag és társadalmilag megalapozatlan, ugrásszerű és ideologikus alapvetésű változások - rendszerváltások - következnek be. E társadalmi jelenségegyüttesek egyik sajátossága, hogy a magyar társadalom nem saját (szerves) fejlődési irányai és dinamizmusai, válságai és alternatívái által meghatározott úton és módon kerül olyan helyzetbe, amikor rendszerváltásra kényszerül, hanem külső, világgazdasági és nagyhatalmi-katonai korszakváltások nyomán. (Ilyen volt az első és második világháború időszaka, illetve a globálkapitalista korszakváltás.) A megalapozatlan és ugrásszerű váltások azzal kapcsolatosak, hogy a magyar gazdaság és társadalom évszázadok óta jelentősen eltérő fejlődési pályán mozog, mint a világgazdaság fejlődési irányát és dinamikáját az utóbbi évszázadokban meghatározó modernizációs trend, és amikor ez utóbbiban új irányzatok válnak dominánssá, akkor a magyar fejlődés is új pályára kényszerül. Korszakváltásokkor az eltérő fejlődésből-fejlettségből következően sajátos helyzet áll elő, hiszen részben kezelni kéne a magyar fejlődésből adódó kihívásokat, részben pedig a modernizáció új irányzataira is választ, méghozzá sikeres választ kéne adni. Ebben az értelemben a nyolcvanas-kilencvenes években is „kettős”kihívás érte az országot: egyfelől ekkorra került válságba az államszocializmus keretei közt gyors modernizációt felmutató Kádár-rendszer, másfelől akkorra dominánssá váltak a világgazdaság új modernizációs irányát meghatározó globálkapitalizmus folyamatai. Bár a két kihívás egy tőről fakadt, és egy időben jelentkezett, mégis két eltérő problémáról van szó. A tanulmány részletesen foglalkozik a rendszerváltás körülményeivel, és arra a következtetésre jut, hogyarendszerváltó politikai osztály nem adott adekvát választ a „kettős”kihívásra.

Restricted access

A tanulmány ismeretei a társadalom- és a humán tudományok rövid történetét az államszocializmus idején. Ezt követően értékeli a rendszerváltás hatását a társadalomtudományra. Statisztikai adatokkal illusztrálja a társadalomtudományok változó természetét az átmenet időszakában, majd elemzi a tudományterület intézményi _Ä

Restricted access

A tanulmány felvázolja a statisztikai elemzés módszertani lehetőségeit, elemzi a hivatalos statisztikai adatokat és megpróbál néhány következtetést is levonni a bűncselekményi tényállásokból. A szerző végkövetkeztetése, hogy Magyarországon a rendszerváltás folyamata a gazdasági bűncselekmények területén se_t

Restricted access

. Fodor Gábor – Kern Tamás (2009): A rendszerváltás válsága . Századvég Kiadó, Budapest. Kornai János (2007): Mit jelent a „rendszerváltás”? Kísérlet a fogalom tisztázására. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. április, 303

Restricted access

Szervezeti hatalom és konfliktus

Esettanulmány a nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezéséről

Társadalomkutatás
Author: Gábor Budai

A dolgozat a titkosszolgálatok átszervezése nyomán lezajló hatalmi játszmákat és konfliktusokat teszi vizsgálat tárgyává szervezetszociológiai nézőpontból. Ennek megfelelően először röviden áttekinti a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerváltás utáni kiépülését, és felvázolja az államigazgatáson belüli strukturális-funkcionális helyüket. Ezt követően kerül sor a reformelképzelé__

Restricted access

A közép-kelet-európai országok történelmében egyedülállóan mély változások mentek végbe a rendszerváltás következtében. A piacgazdaságra történő áttérés által okozott gazdasági bizonytalanság hosszabb és mélyebb, a társadalmi problémák súlyosabbak, mint azt 1990-ben várni lehetett. Ezen problémák egyik negatív következménye a társadalmak elöregedése; a termékenységi ráta csökkenésének és az egyébként alacsony halandósági mutatók stagnálásának következtében a népesség számának csökkenése, amihez néhány vizsgált országban a nemzetközi migráció negatív mérlege is hozzájárult. Az írás az előbbiekben említett demográfiai jelenségeket ismerteti a statisztikai adatok tükrében, négy rendszerváltó és egy kontroll-ország esetében (Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia), külön figyelmet szentelve a magyarországi helyzetnek.

Restricted access

. A., G OODWIN , R., N IZHARADZE , G., E MELYANOVA , T. (1999) Bizalom és a társas támogatás a rendszerváltás után: A kérdőíves vizsgálatok eredményei. Alkalmazott Pszichológia , 3, 31–42. K OVÁCS J., K OVÁCS Z

Restricted access

A szekularizációs tendenciák erősödésének és az egyházak térvesztésének okát a vallási kommunikáció kiüresedésében és a változó társadalmi környezethez való sikertelen alkalmazkodásban vélik megtalálni a témában megszólaló avatott társadalomtudósok, teológusok. A tendenciák megfordításának feltétele, hogy az egyházak aktívabban jelenjenek meg a társadalmi nyilvánosságban, illetve az, hogy a mindennapokban jól használható problémamegoldó eszköztárat mutassanak fel mindazok számára, akik nyitottak a teológiai létértelmezés iránt. Az egyházpolitikai fordulat kezdeményezése időszerű lenne, mert növekszik azok aránya, akik „maguk módján vallásosnak” minősítik önmagukat. Az egyházak lehetséges mozgásterének elemzése a társadalmi összefüggések vizsgálatán át vezet. A tanulmány érinti a fogyasztói társadalom és a posztszocialista, rendszerváltás utáni társadalmi tér sajátosságait, csatlakozik a Pázmány Szociológiai Műhely által kezdeményezett vitához, és megfogalmazza a vallásosság kereslet-kínálat tézisének kritikáját. A magyar társadalom ma az emlékezés forrongó időszakát éli: a társadalmi, kollektív emlékezet és létértelmezés kapcsolatát mutatjuk be, felidézzük az egyházak rendszerváltás előtti létének néhány sarkalatos momentumát. Megválaszolandó kérdés, hogy az egyházak nevében ki jogosult egységes nyilatkozatételre az egyházakon belüli sokszínű, eltérő áramlatok képviseletében.

Restricted access

): Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. Közgazdasági Szemle , XXIII. évf. 1969/7–8. sz. Laki László (2009): A rendszerváltás, avagy a „nagy átalakulás” . Napvilág Kiadó, Budapest

Restricted access