Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "resecabilitas" x
Clear All
Authors: Kristóf Dede, Tamás Mersich, Péter Nagy, Zsolt Baranyai, Attila Zaránd, István ifj. Besznyák, Sándor Faludi and Ferenc Jakab

Absztrakt

A májdaganatok terápiás lehetőségei közül a sebészi resectio átlagosan 40%-os, 5 éves túlélést, míg a májtranszplantáció (OLTX) ennél is jobb eredményeket biztosíthat. A betegek jelentős része azonban a daganatok száma, elhelyezkedése, disseminatio miatt alkalmatlan a beavatkozásra, és ez sokszor csak a sebészi feltárás során igazolódik. A klinikai, képalkotó és egyéb speciális preoperatív vizsgálatok mellett esetenként fontos szerep juthat a laparoscopiának mind a staging pontosításában, mind a resecabilitas megítélésében.

Retrosprektív módon elemeztük a malignus májelváltozás miatt műtétre került, laparoscopizált betegeink adatait. A 2000. január 1. és 2006. március 31. közötti időszakban az osztályunkon sebészileg májtumor miatt kezelt 310 beteg közül 39 betegnél végeztünk staging laparoscopiát. 22 (56%) esetben primer hepatocellularis carcinoma (HCC), 17 (44%) esetben májmetastasis miatt történt a beavatkozás.

A primer és a szekunder májdaganatokat vizsgálva a laparoscopizált betegek 70%-nál igazoltunk irresecabilitast. A resecabilisnak ítélt betegek esetében azonban csupán 50%-os volt a staging pontossága. Az irresecabilitas okaként legjobban a carcinosis tényét, valamint a daganat multiplex megjelenését lehetett igazolni laparoscopiával, a daganat centrális kiterjedését, a nagyerek invázióját nem jelezte kellő pontossággal.

A malignus májdaganatok preoperatív staging vizsgálatainak egyik eleme lehet a staging laparoscopia, és segíthet megelőzni egy felesleges laparotomiát, azonban minden májresectióra váró betegnél rutinszerűen nem ajánlott, válogatott betegcsoportban javasolható.

Restricted access
Authors: Dániel Kári, Diána Korsós, Bence Kecskédi, Zoltán Lovay, Gábor Ecsedy, Péter Lontai, Ferenc Ender and Attila Vörös

Absztrakt

A tanulmány célja a colorectalis carcinomák (CRC) miatti acut műtétek eredményeinek javítása. A szerzők a 2004–2006, majd a 2007–2011 közötti időszak eredményeit elemezték. Azokat az eseteket vizsgálták, ahol a CRC diagnózisa korábban nem volt ismert, csak az acut felvétel, illetve az urgens műtét kapcsán derült ki. Egyéb kizárási kritériumok nem voltak. A vizsgált főbb végpontok: varratelégtelenség, postoperativ mortalitás, resecabilitas. A populáció morbiditási mutatóinak és az acut műtétre kerülő betegek általános állapotának meghatározása céljából az ASA-osztályozást és TNM-besorolást is vizsgálták. 2007-ben, az előzőleg szerzett tapasztalatok és eredmények alapján, változtattak kezelési stratégiájukon. Ezt követően az anastomosiselégtelenség aránya tizedére és a mortalitás 5%-kal csökkent. Acut felvételek esetén a gyors kivizsgálás és lehetőség szerint minél alaposabb előkészítés csökkentheti a műtéti szövődmények és halálozás arányát. Törekedni kell arra, hogy a CRC-betegek minél korábban, még a heveny szövődmények kialakulása előtt kerüljenek műtétre.

Restricted access