Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "retrospektív vizsgálat" x
Clear All

Absztrakt

A szerzők ismertetik a 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján lágyéksérv miatt operált összes beteg hosszú távú utánkövetési eredményeit. Az értékelés során a feszülésmentes és a feszülés mellett végzett, nyitott herniotomiákat vetjük össze a betegek kérdőívre adott válasza alapján. Eredmények: Eredményeinket 155 beteg adatainak elemzése alapján közöljük. Recidívaarány hálóval (H) 3,4% (4/116), háló nélkül (HN) 12,8% (5/39). Teljesen panaszmentes a betegek 83 (97/116 – H), illetve 89%-a (35/39 – HN). Jelentős krónikus fájdalom 1,7% (2/116 – H), illetve 7,7% (3/39 – HN). Korai aktivitás elérése 34% (39/116 – H), illetve 29% (11/39 – HN). Következtetés: Vizsgálatunk igazolta, hogy Lichtenstein-műtét után alacsonyabb a recidíva, azonban a krónikus fájdalom, illetve az aktivitás visszanyerésének tekintetében vizsgálatunk nem talált lényeges különbséget a feszülésmentes és a feszülés mellett végzett, nyitott herniotomia között.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Szalai, Éva Hercegh, Nóra Magyar, Dániel Déri, Mónika Rózsa, Zsuzsanna Molnár, Dávid Kuti, Zoltán Kis, Katalin Szomor, Mária Takács and Erzsébet Barcsay

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2020. március 4-én sikerült először kimutatni a SARS-CoV-2 jelenlétét két iráni beteg felső légúti mintájában. Az első pozitív esetek megjelenését követően felmerült a kérdés, hogy a vírus mikor kerülhetett be Magyarországra, esetleg okozott-e korábban megbetegedést. 2020. március 4-ét megelőzően a kifejezetten SARS-CoV-2-vizsgálatra beküldött 224 légúti minta közül egyetlen sem bizonyult pozitívnak a fent említett 2 minta kivételével. Célkitűzés: A Nemzeti Népegészségügyi Központ Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma célul tűzte ki, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 19. között légútivírus-vizsgálatra beérkezett mintákat visszamenőlegesen megvizsgálja az új koronavírus irányában. Módszer: A tanulmányhoz felhasználtuk egyrészt az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő, virológiai mintavételezésre is felkért (ún. sentinel) orvosok által rendszeresen vett, hetente beküldött légúti mintákat, másrészt az egyéb, diagnosztikus céllal beérkezett beteganyagokat. A vizsgálatokat real-time PCR-módszerrel végeztük. Eredmények: A sentinel orvosok által beküldött 465 légúti mintából egy sem bizonyult SARS-CoV-2-pozitívnak. Az egyéb (nem SARS-CoV-2) légúti diagnosztikus vizsgálatra érkező 551 minta között sem találtunk március 4-e előtt vett pozitív mintát. Következtetések: Ezen adatok alapján valószínűsíthető, hogy az elsőként 2020. március 4-én diagnosztizált esetek előtt a SARS-CoV-2 nem okozott klinikai tünetekkel járó fertőzést az országban. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1619–1622.

Open access

Háttér és célkitűzések

A jelen tanulmány első része arra kereste a választ, hogy a szocialista rendszerben nevelkedett fiatal felnőttek és a többnyire új társadalmi, politikai rendszerben szocializálódott serdülők neveléssel kapcsolatos retrospektív észlelése visszatükrözi-e a rendszerváltozással kezdődő társadalmi és családi átalakulásokat. Részben ezekre az eredményekre támaszkodva a tanulmány második fele azt vizsgálta meg, hogy a két korosztály észlelési különbségét befolyásolja-e a fiatalok aktuális társas kapcsolata, családi helyzete.

Módszer

Az első vizsgálatban (2002) 271 fiatal (123 férfi és 148 nő) vett részt, míg a 2. vizsgálatba (2018) 337 főt vontunk be (149 férfi és 188 nő). Mindkét mérés alkalmával a serdülők és fiatal felnőttek a Családi Szocializáció Kérdőívet (Dalbert és Goch, 1997) töltötték ki, amely a szülői nevelési stílust a fiatalok retrospektív észlelésén keresztül méri.

Eredmények

A két mérési időpontban a korosztályok részben hasonló dimenziókban észlelték a szülői nevelést a másodlagos faktorelemzés szerint. A fiatal felnőttek, szemben a serdülőkkel, mindkét vizsgálati időpontban korlátozóbbnak és konformitást hangsúlyozónak észlelték a családi nevelést. A két mérés során azonos konstrukcióval rendelkező nevelési faktorok összehasonlítása szerint a 2018-as vizsgálatban a serdülők kevesebb konfliktust, a felnőttek pedig gyengébb szabályorientációt, szigorúságot észleltek a szülői nevelésben, mint a korábbi mérés résztvevői.

Következtetések

A két korosztály hasonlóan észlelt nevelési dimenzióit részben a családi nevelés stabilitásával, a fejlődési fülke homeosztatikus működésével magyarázhatjuk (Super és Harkness, 1986), részben a család mint értékek változatlanságával. A társadalmi és politikai változás hosszabb távú következményének tekinthetjük azt, hogy a szabadabb légkörben (Robila, 2004) nevelkedő korosztályok kisebb családi konfliktust és kevesebb szabály általi kötöttséget észleltek a családi miliőben. A fiatal felnőttek konformitásról és korlátozásról szóló emlékeit leginkább a korosztály sajátos társas és családi helyzetéből adódó észlelési torzításként értelmezhetjük.

Background and aims

The first part of the present study sought to answer whether the retrospective perceptions of education of young adults raised in the socialist system and adolescents mostly socialized in the new social, political system reflect social and family transformations beginning with regime change. Based partially on these results, the aim of the second part of the study was to demonstrate how family structure and social relationships of the two age groups affect the differences in perception.

Method

271 young adults took part (123 men and 148 women) in the first study (2002), while in the second study (2018) there were 337 subjects (149 men and 188 women). On both occasions, subjects had to fill in the Family Socialization Questionnaire (Dalbert and Goch, 1997) that measures parenting practices retrospectively.

Results

According to the second-order factor analyses on both occasions both age groups perceive parenting styles similarly. Young adults perceive parenting styles as more restrictive and show a higher level of conformity compared to adolescents in both studies. Comparing the similar construction of parenting factors results proved that adolescents perceived fewer conflict and young adults saw weaker rule-orientation in the family in 2018 than those in the first study.

Consequences

The similarities of the perceptions of parenting between the two age groups could be explained with the stability of the parenting styles and with the homeostatic mechanism of the developmental niche (Super and Harkness, 1986). The later generations living in greater freedom in social life (Robila, 2004) due to the longer consequences of social and political changes perceived fewer conflicts and restrictions in their family life. Young adults' memories of conformity and restriction could be explained as a perception bias resulting from their special social and family situation.

Open access
Magyar Onkológia
Authors: Janina Kulka, Ildikó Szirtes, A. Marcell Szász, Péter Kupcsulik, István Kenessey, Gábor Lotz and József Tímár

Köszönetnyilvánítás A Roche Magyarország Kft. adminisztratív és anyagi támogatást biztosított mind a retrospektív vizsgálat elvégzéséhez, mind a körvizsgálat lebonyolításához. Az elemzéseket végző patológusok honoráriumban

Restricted access

Absztrakt:

A szerzők célja a felnőttkori szolid tumoroknál a műtétre, illetve definitív onkológiai kezelésre való várakozás szerepének tisztázása volt. Ennek érdekében az orvosi szakirodalom áttekintésével, 67 retrospektív vizsgálat, illetve összefoglaló munka elemzésével felmérték az időfaktor, azaz a diagnózist követő kezelésindítás statisztikailag számszerűsíthető hatását a teljes túlélésre. Az időfaktornak biztosan komoly szerepe van a biológiailag agresszívebb betegségeknél, például fiatalkori emlő- és hereráknál vagy fej-nyaki tumoroknál, de az első onkológiai ellátás néhány napos és indokolt megkésése nem negatív hatású a legtöbb szolid daganatos betegségben. A kivizsgálás, illetve a kezelésindítás menetét több orvosi és pszichoszociális tényező alakíthatja, és sokszor éppen a legelőrehaladottabb kórképek ellátása történik meg korábban, inverz túlélési hatást eredményezve. Az onkológiai kezelések eredményességét alapvetően az optimális terápiaválasztás határozza meg, mindazonáltal az időfaktor szerepének megértéséhez feltétlenül további kutatások szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(14): 535–546.

Restricted access

Absztrakt:

Dolgozatunkban a spontán érhártyavérzés miatt megvakult időskori makuladegenerációs betegeink kórtörténetét ismertetjük. Klinikánkon retrospektív vizsgálat keretében 2016 januárja és 2017 áprilisa között 6 időskori makuladegenerációs beteg 7 szemén észleltünk spontán érhártyabevérzést. Ismertetjük az általános és szemészeti rizikófaktorokat, az alkalmazott kezelési eljárásokat és a végső kimenetelt. Szív- és érrendszeri betegség miatt minden betegünk részesült valamilyen típusú szisztémás antikoaguláns kezelésben. Egy betegnél az általános kivizsgálás a haemostasist jelentősen befolyásoló hematológiai háttérbetegséget (krónikus lymphoid leukaemia) igazolt. Nedves típusú időskori makuladegeneráció miatt korábban minden szem kapott intravitrealis anti-VEGF-kezelést. A leggyakoribb szemészeti szövődményként konzervatív terápiával uralhatatlan másodlagos zöld hályog kialakulását észleltük. Használható látóélességet egyik szemnél sem tudtunk elérni. Szisztémás antikoaguláns kezelésben részesült, nedves típusú időskori makuladegenerációs betegeknél jelentősen megnő a vakságot okozó érhártyabevérzések kockázata. Elkerülésük érdekében a vérhígító beállításakor, és krónikus szedés folyamán is, rendszeres szemfenékvizsgálat, illetve a szemész és belgyógyász/kardiológus szoros együttműködése volna szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(24): 985–990.

Open access

Absztrakt

Napjainkban a cukorbetegséggel kapcsolatos adatbázis-elemzések új lehetőségként vonultak be a klinikai kutatások körébe. Hazánkban az egészségügyi ellátásban részesülők központi betegregiszterét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa jelenti. Ide futnak be a hazai fekvő- és járóbeteg-szakellátás havi adatai, illetve a gyógyszerforgalommal (gyógyszertári receptkiváltással) kapcsolatos heti jelentések. A retrospektív vizsgálat célja az volt, hogy a szerzők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisát közel másfél évtizedre (2001–2014) visszatekintően diabetológiai szempontból elemezzék, s így adatokat nyerjenek a cukorbetegséggel kapcsolatos morbiditási és mortalitási mutatók alakulásáról. Adatokat gyűjtöttek az ellátás költségvonzatáról, a kórházi kezelés jellemzőiről, illetve a terápiás szokások alakulásáról is. A jelenlegi dolgozat az elemzés módszertanát tekinti át. A szerzők remélik, hogy adataik értékesen fogják majd bővíteni a cukorbeteg-ellátás alakulásáról rendelkezésünkre álló eddigi ismereteket. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1259–1265.

Open access

Bevezetés: A terhesség alatt előforduló szénhidrátanyagcsere-zavar veszélyezteti a magzatot. Célkitűzés: Az anyai diabetes foetalis és neonatalis következményeinek vizsgálata egy megyei kórház tízéves betegadatainak feldolgozásával. Módszer: Retrospektív vizsgálat, amelybe diabeteses anyák 2001 és 2010 között született és az újszülöttosztályra áthelyezett csecsemőit vonták be. Eredmények: A diabeteses terhességből született csecsemők 32%-a került az újszülöttosztályra. Az áthelyezett újszülöttek egynegyede a gestatiós korhoz képes nagy súlyú (>90 percentilis) újszülött volt. Az adaptációs zavarok közül a hypoglykaemia (vércukor <2,6 mmol/l) az újszülöttek 39%-ában (többségükben az első nyolc órán belül) alakult ki, 55%-ban klinikai tünetekkel. Hypocalcaemia 17%-ban, hyperviscositas 23%-ban, hyperbilirubinaemia 32%-ban, respirációs distressz szindróma és/vagy tranzitorikus tachypnoe 22%-ban, cardialis érintettség 13%-ban fordult elő. Szülési sérülést az újszülöttek 10%-a szenvedett el. Összesen 22 esetben (17%) észleltek valamilyen fejlődési rendellenességet, súlyosnak véleményezhető fejlődési rendellenesség a csecsemők 4%-ában volt kimutatható. Következtetés: A foetalis macrosomia és az adaptációs zavarok a mai modern diabetológiai ellátás mellett is gyakoriak, és a súlyos fejlődési rendellenességek előfordulása is magasabb. Orv. Hetil., 2013, 154, 172–177.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Aref Rashed, Károly Gombocz, Magdolna Frenyó, Nasri Alotti and Zsófia Verzár

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szívműtétek során a sternotomia utáni sebfertőzések komoly aggodalomra adnak okot, ugyanis befolyásolják a morbiditást, a mortalitást és a kórházi költségeket is. A rekonstrukció sikertelensége tovább növeli ezeket a kockázatokat, mert a sebfertőzések súlyos szövődményekkel járhatnak. Azoknak a tényezőknek a feltárása, amelyek jelentősen befolyásolhatják a sebészi kezelés sikerességét. Módszer: Egycentrumos retrospektív vizsgálat történt egymást követő 3177, medián sternotomián átesett beteg adataiból. A poststernotomiás sebfertőzések diagnózisa 60 betegnél (1,9%) volt megállapítható. Az adatok alapos elemzésével olyan tényezőket kerestünk, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a sebészi rekonstrukció sikertelenségéhez. Eredmények: A diagnózis késői felállítása mellett a pozitív sebváladék mikrobiológiai vizsgálata, a radikális sebészi rekonstrukció és a perifériás érbetegség jelentősen befolyásolja a sebészi kezelés eredményességét. A radikális sebészi rekonstrukció szignifikánsan magasabb arányban járt sikerrel, mint a hagyományos kezelés (81,8 vs. 11,1%), p<0,001. Következtetés: Szükséges azonosítani azokat a tényezőket, amelyek prediktív jelentőséggel bírnak a sebészi kezelés szempontjából, ezek segíthetnek a kezelési algoritmusok fejlesztésében és a sebészi rekonstrukciók sikerességében. Orv Hetil. 2018; 159(14): 566–570.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Szabó, Bálint Alasztics, Ferenc Bánhidy and Sándor Valent

Bevezetés: A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a 21-es triszómia, ezért szűrésére és diagnosztikájára világszerte nagy hangsúlyt fektetnek. Előfordulása az anyai életkorral nő, 35 év felett lényegesen gyakoribb. Hatékony szűrőmódszere a kombinált szűrés, amely az anyai életkoron, ultrahangjeleken és biokémiai markereken alapul, és ezekből történik az egyedi kockázatszámítás. Célkitűzés: A Down-szindrómával érintett esetekben a praenatalis diagnózis elmaradásának felderítése a Semmelweis Egyetem, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika betegeinek körében. Módszer: Retrospektív vizsgálat során azon várandósok kórlapjait és szűrővizsgálatról szóló adatait gyűjtötték össze, akiknek Down-szindrómás magzatuk született 2008 és 2012 között a klinikán. Eredmények: A Down-szindróma praenatalis diagnózisa leginkább azért marad el, mert az anya nem vett részt a szűrővizsgálaton, vagy nem vállalta az invazív mintavételt a karyotypizálás elvégzéséhez. Következtetések: Az invazív diagnosztikát elutasítók számára megoldást jelenthet az anyai vérből történő magzati DNS kimutatásán alapuló módszer alkalmazása, amelynek érzékenysége magas és álpozitivitása nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban 2011 végétől, hazánkban 2012 ősze óta érhető el térítés ellenében. Orv. Hetil., 2013, 154, 1026–1030.

Open access