Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for :

  • "rizikófaktorok" x
Clear All

Magyarországon a 2000-es évek elején jelentek meg az utazási trombózissal foglalkozó első közlemények. Ebben a tanulmányban áttekintjük a vénás trombózis e különleges formájával kapcsolatos új kutatási eredményeket. Az utazási trombózis az ülőtrombózisok alcsoportja, a tartós ülő helyzet következménye, amely a földi közlekedés és a légi utazás közös jellegzetessége. Egyre több, komputerhez kötött ülőtrombózist is megfigyelnek. A hosszú légi utazás során kialakuló vénás thromboembolia multifaktoriális betegség. A lehetséges rizikófaktorok a fedélzet környezetével kapcsolatosak. Különböző tanulmányok vizsgálták az immobilizáció és a hypobaricus hypoxia hatását a trombinképződésre és a fibrinolízisre. Ezek a vizsgálatok a résztvevők jellegzetességeit, az expozíció időtartamát és típusát, valamint a statisztikai analízist tekintve lényegesen eltérnek egymástól, így az eredmények is ellentmondóak. Személyes, az utasra vonatkozó rizikófaktorok indíthatják el a trombózis kialakulását. A betegség aktuális, pontos kockázatát a jelenleg rendelkezésünkre álló evidenciák alapján nem tudjuk megmondani. Egészséges fiatalokon a kockázat kicsi. Thromboemboliás rizikófaktorral rendelkező utasokon azonban az 5000 km-nél hosszabb repülés, a 8 óránál tovább tartó utazás komoly veszélyekkel jár. A megfelelő óvintézkedéseket a legújabb nemzetközi ajánlások segítségével foglaljuk össze.

Restricted access

Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.

Restricted access

A szerző a folyóirat-referáló rovat „Érendothel-funkciózavar, oxidatív stressz” tárgykörrel való bővítésének fontosságát szakmailag – a téma nagyságára való tekintettel – néhány önkényesen kiemelt kérdéskör kibontásával támasztja alá: Az endothelium a belső környezet állandóságát, integritását vigyázza, azt különböző anyagok termelésével-elválasztásával, azoknak egyensúlyban tartásával biztosítja. Ha az erek belfelületét, intimáját érő mechanikai, fizikai, kémiai, mikrobiológiai, immunológiai, genetikai károsító téyezők – vagy azok valamelyikének kombinációja – ellen foganatosított válaszreakció folyamán megbomlik az egyensúly az endothelium termelte vasoconstrictorok és vasodilatatorok, a növekedési faktorok és azok gátlói, a proinflammátorok és antiinflammátorok, a protrombotikus és fibrinolitikus tényezők között, endothel-működészavarról beszélünk. Az idült érbetegség, az atherosclerosis indító eseménye az erek hatalmas belfelületén, az endothelsejtekben megy végbe, ezt nevezzük endotheldiszfunkciónak . Az érpatogén tényezők, a rizikófaktorok mindegyike endothel-működészavar , endotheldiszfunkció indukálásával vezet idült (cardio)vascularis megbetegedéshez. Az élettani oxidatív metabolizmus során végbemenő fiziológiás szabad gyökös folyamatok – a védekező-kompenzáló endogén antioxidatív faktorok kimerülésekor – oxidatív stresszt , a veszélyeztető tényezők okozta endothel-működészavart okoznak. Nyomatékosan kiemelendő a „kauzális”, intracellulárisan, mitokondriálisan ható antioxidánsok (sztatinok, angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók, angiotenzinreceptor-blokkolók, acetilszalicilsav, a harmadik generációs béta-blokkolók) terápiás, preventív terápiás fontossága, a humán érrendszer élettani, kórélettani, terápiás konszubsztancialitásának, egylényegűségének és az endotheldiszfunkció szisztémás jellegének, az érrendszeri eseményláncolat preventív terápiás jelentőségének kulcsfontossága. Az oxidatív stressz, a konszekutív endotheldiszfunkció területén végbement hatalmas fejlődés a klinikai látásmódot alapjaiban átalakító momentum.

Restricted access

A szerzők 168 perifériás obliteratív verőérbeteg és 82 kontrollszemély hagyományos és újabb klinikai és laboratóriumi rizikófaktorait vizsgálták. A betegek között 30,4%-ban fordult elő cukorbetegség, 39,9%-ban ischaemiás szívbetegség, 6,5%-ban cerebrovascularis betegség; ischaemiás szívbetegség, cerebrobvascularis betegség és perifériás obliteratív verőérbetegség együtt 7,1%-ban volt jelen. A hipertónia és az aktív dohányzás előfordulása az érbetegek és a kontrollok között rendre 76,2 és 46,3%, illetve 49,4 és 28% volt. A laboratóriumi paraméterek közül a HDL-koleszterin és az ApoA1 átlagértéke számottevően alacsonyabb, míg a triglicerid, a plazmaviszkozitás, a fehérvérsejtszám, a fibrinogén-, a hsCRP-, a homocystein-, a kreatinin- és a húgysavszint szignifikánsan magasabb volt a betegcsoportban. Az érbetegcsoporton belül a dohányos és diabéteszes betegek laboratóriumi értékeiben további kedvezőtlen jelentős eltérések voltak észlelhetők a nem dohányzó, illetve a nem diabéteszes betegekéhez képest. Korreláció volt a betegeknél a hsCRP- és rendre a fehérvérsejtszám, a plazmaviszkozitás és a fibrinogénkoncentráció között. Az általunk kiválasztott 16 rizikófaktor vizsgálatakor a betegek átlagos rizikófaktorszáma magas, 7,79 volt. A betegek közül 118 részesült antilipidaemiás kezelésben, thrombocytaaggregáció-gátlót 142 fő kapott. Eredményeink alapján hangsúlyozható, hogy a perifériás obliteratív verőérbetegek magas rizikófaktorszámuk miatt kiemelt veszélyeztetettségűek, következésképpen a szekunder prevenciónak a kockázati tényezők minél teljesebb befolyásolását kell céloznia.

Restricted access

A rohamosan fejlődő nanotechnológiai eljárások során előállított anyagokat egyre szélesebb körben alkalmazzák számos egyéb terület mellett a klinikai gyakorlatban is. Tekintettel kedvező tulajdonságaikra, alkalmazzák őket implantátumok bevonataként, csontpótlásra, gyógyszerek farmakokinetikai jellemzőinek optimalizálására. A hatóanyagok nanoméretű szemcsés, liposzómás bevonataként jelentős előrelépést jelenthetnek a hatékony terápia szempontjából. Előnyös tulajdonságaik mellett azonban a méretből adódó eltérő kémiai tulajdonságok számos veszélyforrást is magukban hordozhatnak, így felelősségteljes alkalmazásukhoz az egészségre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaik ismerete elengedhetetlen. A nanorészecskék nagyobb méretű anyagformákétól eltérő hatásai elsősorban a szemcsemérettel magyarázhatóak. Az eddigi vizsgálatok alapján a túlnyomóan lokális hatás mellett szisztémás, szabad gyökök termelésére, thrombocytaaggregációra gyakorolt hatással kell számolni, amely növeli a cardiovascularis rizikót. Tekintettel az eddig rendelkezésre álló igen hiányos ismeretekre, a nanoanyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos pontos kockázatbecslés elvégzésére egyelőre nincs lehetőség, így a nanoszemcsék alkalmazása a betegellátásban különösen nagy körültekintést igényel.

Restricted access

Az excesszív alkoholfogyasztás kiemelten fontos népegészségügyi és szociális probléma, amely nemcsak a felnőtt korosztály esetében jelentős, hanem elterjedt jelenség a fiatalok körében is. A serdülőkori alkoholfogyasztás hátterében egy igen komplex rendszer húzódik meg, azonban a különböző társas és családi hatások, a szociális motivációk különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben. Jelen tanulmányunkban azokra a szociális és társas hatásokra fókuszálunk, amelyek befolyásolhatják a serdülők alkoholfogyasztását. Kutatásunkat Makón és a környező kistérség falvaiban végeztük, az ott működő összes általános és középiskola bevonásával 2010 tavaszán. A mintánk így teljesen tükrözi egy alföldi kisváros és falusi kistérségének serdülőkorú populációját. A felmérést önkitöltős kérdőívek segítségével végeztük, teljes anonimitást biztosítva a résztvevők számára. A minta tervezett elemszáma 2394 fő volt, a végső elemszám 2072 fő. A felmérésben 7—12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. Az adatok feldolgozásához a leíró statisztikai módszereken túl többváltozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk. Eredményeink szerint a szocioökonómiai státusz enyhe, negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztás havi prevalenciájával; a szülők iskolai végzettségét tekintve az édesanyák esetében mutatható ki szignifikáns, pozitív, de igen gyenge összefüggés. A legjobb barátok alkoholfogyasztása fontos pozitív prediktora a serdülők alkoholfogyasztásának; ugyanúgy, mint a barátok pozitív vélekedése az alkoholról és a szerfogyasztással kapcsolatos pozitív szociális motivációk. Látható, hogy az egyes addiktív potenciálú szerek, mint az alkohol alkalmazása mögött olyan soktényezős rendszer húzódik meg, amely komplex megoldásokat és beavatkozásokat követel. A stratégia kialakítása során az egészségfejlesztési és prevenciós programok esetében pedig célszerű felmérni a célcsoportot, feltérképezni a szerfogyasztói státuszt, a különböző társas és szociális hatásokat, motivációkat, amelyek lehetővé teszik a célzott prevenciós programok kialakítását, azaz a probléma hatékonyabb megoldását.

Restricted access
Authors: László Márk, Mária Nagy, Győző Dani, Csaba Baranyai, Marianna Borbély, András Katona and Zoltán Jambrik

Absztrakt:

Bevezetés: A jelenleg érvényes prevenciós irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek az akut coronariaszindrómán (ACS) átesett betegek lipidcsökkentő kezelésére. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a hemodinamikai laborral rendelkező hazai megyei kórházban az ACS miatt kezelt betegek hazaengedésekor milyen arányban alkalmazzuk az irányelvek által előírt nagy dózisú statint, valamint hogy az invazív beavatkozás utáni első évben miként alakulnak a betegek LDL-koleszterin-szintjei (LDL-C) és a célértékek elérése. Módszer: A kórházi adatbázisokból történő retrospektív adatgyűjtés a 2015. évben ACS miatt szívkatéteres intervención átesett betegek elbocsátási terápiájáról és az azt követő egy év kezeléséről és lipidértékeiről. Eredmények: ACS miatt 2015-ben 454 beteg esett át intervención, kórházi elbocsátáskor a betegek több mint 9/10-e nagy dózisú statint (több mint 80%-uk 40 mg rozuvastatint), vagy annak megfelelő kombinációt kapott. 154 beteg esetében találtunk féléves lipideredményt, az LDL-C mediánja 1,9 mmol/l volt, az 1,8 mmol/l célértéket 48,7% érte el. Egyéves vizsgálati eredményt 292 beteg esetében találtunk (az elhalálozottakat és a nem az ellátási területünkön élőket leszámítva az összes beteg 73%-a), az LDL-C mediánja 2,0 mmol/l, a célérték elérési aránya pedig 37,3% volt. Nem találtunk szignifikáns eltérést a három ACS-forma, valamint a férfiak és a nők eredményei között. Következtetések: Az ellenőrzésekre járó revaszkularizált betegek körében elfogadhatónak találtuk a lipidcsökkentő kezelés minőségét, de nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a jelenlegi kétharmadhoz képest több betegen történjenek meg a kontrollvizsgálatok. Orv Hetil. 2018; 159(12): 478–484.

Restricted access

Absztrakt:

A cikk bevezetőjében a fiatalkori öngyilkosság témájával ismerteti meg az olvasót, röviden összefoglalja: 1) a fontosabb idevonatkozó epidemiológiai adatokat – melyekből látható a téma fontossága, 2) a rizikó-, és védőfaktorokat – melyek rávezetik az olvasót, hogy mire kell figyelni a megelőzés érdekében, és 3) a prevenciós módszereket. A téma elhelyezése után egy validált, bizonyítottan hatékony, magyar nyelven elérhető, hazánkban adaptált, iskolában megvalósítható mentális egészségfejlesztő és öngyilkosság megelőző program, a Fiatalkori Mentális Egészség-öntudatosság Program (Youth Aware of Mental Health Programme: YAM) kerül bemutatásra. Miután az iskola igen fontos színtere a prevenciónak, fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen paraméterekkel jellemezhető program beépüljön a hazai iskolák kurrikulumába és minden fiatal számára elérhető legyen.

Open access
Authors: Eszter Madarász, Gyula Tamás, Gy. Ádám Tabák, János Szalay and Zsuzsa Kerényi

Madarász E., Tamás Gy., Tabák Gy. Á. és mtsai: 2-es típusú diabetes, szénhidrát anyagcserezavar és cardiovascularis rizikófaktorok előfordulása korábbi gesztációs diabetest követően: négy éves utánkövetés. Diab. Hung., 2006, 14 , 153

Restricted access

Kékes E., Berentey E.: Kardiovascularis rizikófaktorok essentiális hypertoniában. Orv. Hetil., 2001, 142 , 819–827. Berentey E. Kardiovascularis rizikófaktorok essentiális

Restricted access