Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "sürgősségi betegellátás" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705.

Open access

Absztrakt

A nemzetközi statisztikai adatok szerint a szédülő betegek 25%-ának első vizsgálata a sürgősségi osztályon történik. A vizsgáló orvos legfontosabb feladata, hogy diagnosztizálja az életet veszélyeztető kórfolyamatokat. Ezek közül az egyik legnehezebb az izolált szédülés tüneteivel jelentkező veszélyes hátsó scala területi stroke és a jóindulatú vestibularis neuritis elkülönítése. Az utóbbi években bevezetett, gyors, noninvazív, bizonyítékon alapuló, ágy melletti vizsgálatok segítségével a két kórkép teljes biztonsággal differenciál diagnosztizálható. A jóindulatú neuritis vestibularist utánzó stroke (pseudoneuritis) 35%-át tévesen diagnosztizálják, és az ilyen esetek 40%-a után szövődmény alakul ki. Az oculomotoros rendszer kóros működésén alapuló új, gyors, ágy melletti tesztek szenzitivitása az első 48 órában stroke vonatkozásában jobb, mint a diffúziósúlyozott koponya mágneses magrezonanciás vizsgálaté. Egy speciális vizsgáló szemüveg segítségével az új teszt minden komponense objektivizálható, reprodukálható. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 403–409.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az ismeretlen etiológiájú kritikus állapotok közül a keringési elégtelenség (sokk) gyors differenciáldiagnosztikája mindennapi kihívás a sürgősségi betegellátásban. A „Rapid Ultrasound in Shock” (RUSH) protokoll 2010 óta ismert, amelynek segítségével a négy sokkforma (kardiogén, disztributív, obstruktív, hypovolaemiás) elkülöníthető. A módszerrel percek alatt megállapítható, hogy a háttérben milyen kórfolyamat (pericardialis tamponád, szívelégtelenség, tüdőembólia, hypovolaemia, vérzés, feszülő légmell, aortadissectio, illetve aortaaneurysma-ruptura vagy disztributív sokk) áll. Célkitűzés: A szerzők a RUSH protokoll alkalmasságát vizsgálták a sokk differenciáldiagnosztikájában. Módszer: A retrospektív vizsgálatban 123 kritikus állapotú beteg vizsgálatának eredményeit elemezték. A betegeket a Markusovszky Kórház Sürgősségi Osztályán egy klinikai, tünetorientált ultrahangmodul segítségével vizsgálták. A betegekről részletes feljegyzéseket és képanyagot rögzítettek. Eredmények: A vizsgált betegek közül 64 beteg szenvedett sokkban, a többi kritikus állapotú beteg akut, súlyos mellkasi vagy hasi fájdalomban, illetve fulladásban szenvedett. Következtetések: Az eredmények megerősítik a célzott ágy melletti ultrahangvizsgálat előnyeit. Az első hazai vizsgálat eredményei alapján a szerzők véleménye szerint a módszer a hazai sürgősségi oktatásba és ellátásba integrálható. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 569–574.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós, and Tibor Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Open access

Molnár FT: A pleura betegségei. Mellkasi trauma és sürgősségi betegellátás. In: Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban (szerk. Csekeő A), Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2013, 215–234, 269

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és az azt befolyásoló tényezők felmérése és összehasonlítása. Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató 61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves módszerrel történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját szerkesztésű kérdések segítségével. Az adatokat leíró és matematikai statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segítségével elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a „Jelentős társak féltése” faktorban (p = 0,001). Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek, magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046), akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak. Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1618–1624.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Halvax, András Légner, Balázs Paál, Rózsa Somogyi, Mária Ükös, and Áron Altorjay

2012 65 355 61 Molnár FT: Mellkasi trauma és sürgősségi betegellátás. In: Mellkassebészet a hétköznapi

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gusztáv Klenk, József Katona, Gábor Kenderfi, János Lestyán, Katalin Gombos, and Andor Hirschberg

Absztrakt:

Bevezetés: Az orbitakompartment-szindróma ritkán előforduló betegség, mégis az orbitát is érintő törések esetén ez okoz leggyakrabban vakságot. Az orbita nem táguló terében kis folyadéktöbblet, ödéma, vérzés jelentős nyomásfokozódást okoz, amely megszünteti a keringést az arteria centralis retinaeban és a szemideg ischaemiás nekrózisát, így vakságot okoz. A szem kidülled és a szemhéjak közé préselődik, a kötőhártya véresen, ödémásan megduzzad, a pupilla tágul, fénymerev lesz. Az eszméletén lévő beteg erős fájdalomról, feszülésről, hányingerről, kettős látásról, éleslátás-csökkenésről, majd megvakulásról panaszkodik. Csak az időben történő felismerés és haladéktalan sebészeti nyomáscsökkentés segíthet lateralis canthotomiával, cantholysissel. Ekkor a szem előrehelyeződésével az orbita térfogata megnő, nyomása csökken, a szemideg keringése helyreállhat, az ideg regenerálódhat és a látás visszatérhet. Célkitűzés és módszer: Kórházunkban 10 év alatt arccsonttörés mellett megvakult betegeink anyagának retrospektív feldolgozása a tanulságok levonásával. Eredmények: 2007–2017 során 571 betegnél az arcközéptörés az orbitát is érintette. 23 beteg vakult meg. 17 betegnél a vakságot az orbitakompartment-szindróma okozta. Hat beteg esetében a retrobulbaris haematoma nem progrediált kompartmentszindrómába. Az orbitakompartment-szindróma létrejött kis és nagy törések, illetve kis és nagy haematomák mellett is. Hét betegnél a korai canthotomia és dekompresszió a látást megmentette. Következtetés: Annak ellenére, hogy Magyarországon eddig (legjobb ismereteink szerint) csak egy cikk jelent meg e témában, feltételezhető, hogy az orbitakompartment-szindróma gyakrabban fordul elő. Ennek oka lehet, hogy a magyar egyetemi tankönyvekből kimaradt ez a fejezet, és a posztgraduális képzéseken sem esik róla szó. Traumás betegekkel kapcsolatba kerülő kollégák képzése szükséges, hogy ezt az egyszerűen kezelhető betegséget felismerjék és az orbitadekompresszió a korrekt sürgősségi betegellátás alapvető része lehessen. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1410–1420.

Restricted access

A tavalyi év több halálos végű téli sportbaleseteinek száma, mely különösen a gyermekkorúak síelésével volt kapcsolatos, felvetette azt a gondolatot, hogy a síelő csoportokat olyan kiképzett orvosok kísérjék, akik alkalmasak arra, hogy a téli sportokkal kapcsolatos sürgősségi helyszíni ellátást elkezdjék, és ezáltal a balesetek és megbetegedések következményeit enyhítsék. Mivel hasonló kezdeményezésről még nem számol be a szakirodalom, a jelen közlemény megpróbálja összefoglalni a sítábororvosokkal szemben támasztott szakmai követelményeket, valamint felméri a tábororvosok feladatkörét. A sítábororvos, bármely diszciplína művelője is, jártas kell hogy legyen az utazási orvostan alapkérdéseiben és a sürgősségi betegellátás készségszintű művelésében. Prevenciós feladatai között szerepel az utazás előtti egészségfelmérés, a szokványos megbetegedések felismerése és kezelése a helyszínen, az orvosi elsősegély nyújtása a sípályán, valamint a beteg ellátásának és hazaszállításának megszervezése. Az elképzelés helyességét bizonyította az első sítábororvos-képzés sikere, melynek folyamán a résztvevők nemcsak az orvosi elméleti alapokat sajátították el, hanem hivatásos síoktatók is javították az orvosok sítechnikai tudását. A képzés része volt még a síbalesetek jogi és biztosítói oldalról való elemzése is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a sítábororvosi tanfolyamot rendszeressé kell tenni, a képzésbe belevonva a külföldi hegyi mentőszolgálatokat is. Az iskoláscsoportok síbaleseteinek megelőzésében nagy szerepe lehet a kiképzett tábororvosoknak, akik névsora az utazási irodák rendelkezésére bocsátható. Remélhető, hogy a kezdeményezést az utazási biztosítók is felkarolják, mert a sítábororvos jelenléte nagyban csökkentheti a kárhányadot és a károsodás mértékét.

Restricted access