Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "sürgősségi ellátás" x
Clear All

Absztrakt

A nemzetközi utazások száma a második világháború óta töretlenül növekszik. Az utazók igénye a biztonságra megnőtt, ennek ellenére utazás előtti tanácsadáson csak kevesen jelennek meg. Az utazók 50%-a valamilyen egészségügyi problémával találkozik útja során, és a biztosító segélynyújtó csoportja – az assistance szolgáltató – elrendezi, figyelemmel kíséri a külföldi betegellátást. A segélynyújtó csoportnál dolgozó orvosnak multidiszciplináris tudásanyaggal kell rendelkeznie a biztosítástechnikai és közegészségügyi, jogi ismeretek mellett. Amennyiben a beteg nem folytathatja útját, haza kell hozni. Az orvosnak azonban a beteg hazakísérése és a külföldi beteg helyszíni ellátása is a feladata. Ezen tevékenységek különböznek a hétköznapok gyakorlatától, és a váratlan, sürgősségi helyzetek kialakulása miatt azt kritikus betegek ellátásában jártas orvosnak kell végeznie. A megbetegedett utazók külföldön való ellátását, illetve a külföldi utazók itthoni orvosi ellátását az assistance orvostan tárgyalja. A protokollok létrehozása, az assistance orvostanban való jártasságot igazoló licencvizsga kialakítása a kritikus betegek ellátását végző szakemberek feladata. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 808–812.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Varga, Zsuzsanna Lelovics, Viktor Soós and Tibor Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon az elmúlt években húsznál több új sürgősségi osztályt adtak át. A betegforgalmi adatok, betegségek, indikátorok ismeretének hiánya számtalan logisztikai, szervezési problémát vethet fel. Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás adatainak elemzése és rendelkezésre bocsátása a hatékony működtetés elősegítésére. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház multidiszciplináris Sürgősségi Betegellátó Centrumának hároméves betegforgalmi (n = 106 203), epidemiológiai, triázs és a betegségek nemzetközi klasszifikációjának adatait elemeztük. Eredmények: A betegek 73%-a 24 órán belül otthonába bocsátható volt. Hospitalizációt (21%) döntően belgyógyászati, gyermekgyógyászati, valamint idegrendszeri betegségek indikáltak. A kritikus állapotú betegek aránya kicsi (<2%). Jellegzetes napszaki, heti és szezonális ingadozások figyelhetők meg. A betegforgalom domináns részét a sérülések, mérgezések adták (40%). Az állapotstabilizálás eredményességét igazolja a kis (0,3%) halálozási ráta. Következtetések: A szerzők eredményei megerősítik, hogy a vizsgált sürgősségi ellátás betegbiztonsági értéke nagy és mentesítheti a kórházi osztályokat az indokolatlan betegfelvétel alól. Orv Hetil. 2017; 158(21): 811–822.

Open access

cselekmények kapcsolata szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel.] Orv Hetil. 2017; 158: 229–237. [Hungarian] 21 Tringer L. (ed.) Emergency care in psychiatry. [Sürgősségi ellátás a

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Gábor Csató, Ferenc Péter Pach, Sándor Guti, György Pápai, Gergely Erdős, Géza Fontos and Péter Andréka

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők 6878 acut myocardialis infarctus (AMI) miatt kezelt beteg sürgősségi ellátásának adatait elemzik a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter és az Országos Mentőszolgálat adatainak felhasználásával. Módszer: A betegeknél 2017. 01. 01. és 2018. 12. 31. között katéteres érmegnyitás történt: 47,5%-uknál ST-elevációval járó szívinfarktus (STEMI), 3614 betegnél (52,5%) nem ST-elevációval járó szívinfarktus (NSTEMI) volt a kezelés indoka. Vizsgálták a panasz kezdete és a mentőszolgálat értesítése között eltelt időt (a betegek késlekedése), a mentés formáját (mentés, illetve szállítás). Elemezték a mentő helyszínre érkezésének (M1), a helyszíni ellátásnak (M2), a kórházba szállításnak (M3) az idejét, valamint a kórházi felvételtől az ér megnyitásáig eltelt időt. Az eredményeket megyék szerinti bontásban is közlik. A medián értékeket és a kvartiliseket (Q1, Q3) tüntették fel. Eredmények: A betegek késlekedése STEMI esetén 101, az NSTEMI-csoportban 687 perc volt. Mentés és azonnali mentőszállítás a STEMI-betegek 58,7%-ánál, az NSTEMI-betegek 43,7%-ánál történt. AMI esetén a mentőegység helyszínre érkezésének (M1) medián ideje 13 perc, a helyszíni ellátás (M2) 23 perc, a helyszínről a kórházba érkezésig eltelt idő (M3) 30 perc volt. STEMI esetén a felvételtől az ér megnyitásáig eltelt idő 37 perc volt. A STEMI-betegek 9,5%-ánál 2 órán belül, 49,1%-ánál 4 órán belül, 88,1%-ánál 12 órán belül került sor az infarktusért felelős ér megnyitására. Ebben a betegcsoportban a teljes ischaemiás idő medián értéke 243 perc volt. Minden vizsgált időperiódus esetén a megyék között jelentős különbségeket találtak. Következtetések: A szívinfarktusos betegek optimális időben történő ellátásának jelenleg a legnagyobb problémája a betegek késlekedése. A mentési idők tekintetében jelentős regionális különbségek vannak, az okok vizsgálatához további elemzések szükségesek. Orv Hetil. 2020; 161(12): 458–467.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Mangel, Miklós Lukács, András Hajnal, Henrik Sárkány, Mónika Forgács-Menyhért, Zsuzsanna Varga, Eszter Herendi, Emőke Papp, Zsuzsanna Jéglné Illés, Nóra Szigeti, Róbert Almási, Sándor Ferencz, Péter Kanizsai, Andor Sebestyén and Ágnes Csikós

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer kialakításával célunk a betegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehetőség szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló, pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti megbeszélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig. Minden esetben meghatároztuk a beteg további palliatív ellátásának formáját (szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt, hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott. Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az előrehaladott daganatos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi hozzáállássá tudjon válni. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1423–1430.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Koch, Katalin Tímea Török, Ferenc Nagy, Viktor Soós, Éva Pozsgai, Zsuzsanna Lelovics, Anna Nagy and Csaba Varga

Absztrakt:

Bevezetés: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint a nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) által okozott neuroinvazív tünetegyüttes előfordulása nagymértékben emelkedett Európában és hazánkban az elmúlt években. Ennek hátterében a klíma- és csapadékviszonyok változása valószínűsíthető. A WNV által okozott zoonosist szúnyogok terjesztik. A vírusfertőzés többnyire tünetmentes, 20%-ban általános vírusfertőzéses tüneteket okoz, és kevesebb, mint 1%-ban halálos kimenetelű neuroinvazív betegséghez vezethet. Célkitűzés: Közleményünk célja saját eseteinken keresztül a WNV által okozott neuroinvazív tünetegyüttes és az alkalmazott diagnosztikai és terápiás teendők bemutatása, valamint az infekció kapcsán a differenciáldiagnosztikai dilemmák feloldása. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Kórházban 2018. július 31. és 2018. szeptember 4. között kezelt 4 beteg esetét mutatjuk be, akiknél szerológiai és molekuláris biológiai módszerekkel igazolódott a WNV-fertőzés. A retrospektív esetelemzést a WNV-fertőzés epidemiológiai áttekintésével egészítettük ki. Eredmények: A jelzett időintervallumban intézményünkben 4 betegnél igazolódott WNV-fertőzés. Minden esetben a neurológiai tünetek széles skáláját észleltük, egy haláleset következett be. A fertőzött betegek idősebbek voltak, valamint számos társbetegségben szenvedtek. Következtetések: A WNV-fertőzésekre a súlyosabb, neuroinvazív tünetekkel járó kórlefolyás megjelenése jellemző hazánkban is. A fertőzés terápiája szupportív, fájdalomcsillapítást és a szekunder infekciók kezelését foglalja magában. Az ismeretlen etiológiájú neurológiai kórképeknél – különösen encephalitisre utaló tünettan esetén – fontos gondolni a WNV-fertőzésre. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2026–2035.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Betlehem, Attila Horváth, Zsigmond Göndöcs, Sára Jeges, Imre Boncz and András Oláh

A mentődolgozók egészségi állapota önmagában is befolyásolja a betegellátás minőségét. Magyarország egyes régióiban végzett felmérések ugyan rendelkezésre állnak a mentődolgozók egészségi állapotával összefüggő szokásaikról, azonban ezek nem az egészségi állapot dimenzióinak komplexitásával készültek. A jelenlegi tanulmány célja, hogy bemutassa a mentődolgozók észlelt egészségi állapotával összefüggő jelentősebb munkahelyi és egyéni faktorokat. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat készült az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében 2008-ban. A vizsgálatban a mentőszervezet valamennyi régiója részt vett, ezért a minta jó reprezentatív értékkel bír. A dolgozók közül 364 fő válaszai voltak értékelhetők. Adatfelvétel, -rögzítés és -kódolás után leíró adatbemutatás és Spearman-, χ2-teszt és logisztikus regressziós elemzés történt az SPSS 15.0 szoftverrel. A vizsgálat önkitöltős kérdőívvel készült, amely az észlelt egészségi állapot alábbi fő dimenzióit mérte: egészségi állapot önértékelése, fizikai fittségi állapot önértékelése, napi munkavégzésben akadályozó egészségi problémák. Eredmények: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mentődolgozók észlelt egészségi állapota szignifikánsan nem különbözik az ellátóegység-típusok szerint a legtöbb vizsgált paraméterben, jóllehet az általuk ellátott esetek különböző összetettségűek. Az egészségi állapotuk önértékelésében 1,9-szer (95% CI: 1,2–2,8), a fizikai fittségi állapotuk önértékelését illetően 2-szer (95% CI: 1,3–3) és a mindennapokban jelentkező munkájukat befolyásoló egészségi problémájukat illetően 1,9-szer (95% CI: 1,2–3,1) kedvezőbben élik meg azok a dolgozók, akik valamilyen sportot űznek. Általánosságban elmondható, hogy komoly stressz éri őket, alig van szabadidejük, és kevés rekreációs fizikai aktivitást végeznek. A kedvezőtlen életmódjukból következően a kóros elhízás minden ötödik dolgozónál megjelenik. Következtetések: A fizikai aktivitás képes az egészségi állapotot még akkor is pozitívan befolyásolni, ha már bizonyos panaszok jelen vannak. Rendszeres testmozgást, mely növeli a fizikai fittséget, minden mentődolgozónak végezni kellene, s ez jelentős mértékben javítaná az észlelt egészségi állapotot. Orv. Hetil., 2010, 151, 2089–2098.

Restricted access

A tavalyi év több halálos végű téli sportbaleseteinek száma, mely különösen a gyermekkorúak síelésével volt kapcsolatos, felvetette azt a gondolatot, hogy a síelő csoportokat olyan kiképzett orvosok kísérjék, akik alkalmasak arra, hogy a téli sportokkal kapcsolatos sürgősségi helyszíni ellátást elkezdjék, és ezáltal a balesetek és megbetegedések következményeit enyhítsék. Mivel hasonló kezdeményezésről még nem számol be a szakirodalom, a jelen közlemény megpróbálja összefoglalni a sítábororvosokkal szemben támasztott szakmai követelményeket, valamint felméri a tábororvosok feladatkörét. A sítábororvos, bármely diszciplína művelője is, jártas kell hogy legyen az utazási orvostan alapkérdéseiben és a sürgősségi betegellátás készségszintű művelésében. Prevenciós feladatai között szerepel az utazás előtti egészségfelmérés, a szokványos megbetegedések felismerése és kezelése a helyszínen, az orvosi elsősegély nyújtása a sípályán, valamint a beteg ellátásának és hazaszállításának megszervezése. Az elképzelés helyességét bizonyította az első sítábororvos-képzés sikere, melynek folyamán a résztvevők nemcsak az orvosi elméleti alapokat sajátították el, hanem hivatásos síoktatók is javították az orvosok sítechnikai tudását. A képzés része volt még a síbalesetek jogi és biztosítói oldalról való elemzése is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a sítábororvosi tanfolyamot rendszeressé kell tenni, a képzésbe belevonva a külföldi hegyi mentőszolgálatokat is. Az iskoláscsoportok síbaleseteinek megelőzésében nagy szerepe lehet a kiképzett tábororvosoknak, akik névsora az utazási irodák rendelkezésére bocsátható. Remélhető, hogy a kezdeményezést az utazási biztosítók is felkarolják, mert a sítábororvos jelenléte nagyban csökkentheti a kárhányadot és a károsodás mértékét.

Restricted access

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint „a hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg”. A szerző az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján bemutatja, hogy az ágyak egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelenül foglalja az ágyakat. Az adatok alapján kimutatható, hogy az intenzívágy-kapacitás összességében nem szűkös, csupán egy-egy intézményben elégtelen. Így a sürgősségi ellátás javításához nem ágykapacitás-bővítésre, csupán a meglevő ágyak átrendezésére van szükség. Orv. Hetil., 2011, 152, 946–950.

Restricted access

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint: „A hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg.” A szerző az Orvosi Hetilap 24. számában megjelent írásában bemutatta – az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján –, hogy egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelen. Jelen tanulmány részben intézményi szinten vizsgálja az intenzív osztályok működését. A szerző bemutatja, hogyan változott a betegek lélegeztetett napjai és a közvetlen hazabocsátások száma, és igazolja, hogy azokban az intézményekben magas a közvetlenül hazabocsátott, tehát túlápolt betegek aránya, ahol kevés a lélegeztetett beteg. Orv. Hetil., 2011, 152, 1813–1817.

Restricted access