Search Results
Abstract
This article identifies the effects of disinvestment on the R&D activities in South Africa. The importance of the article lies in its relevance for science and trade policy and in the examination of this angle of sanctions against South Africa. The results indicate that foreign owned companies increase their R&D activities as the threat of disinvestment intensifies. The same phenomenon applies to the new management of companies which disinvest. A side finding of importance is the fact that only a small proportion (3%) of the R&D activity in the country is undertaken by foreign owned companies. A number of explanations are offered for the observed behaviours.
Sanctioning the future. New chapters of war and peace in the 21st century
Szankcionált jövő. Háború és béke új fejezetei a 21. században
Abstract.
The question of war and peace has risen to the top of the list of wicked, seemingly insoluble problems in the first quarter of the 21st century, because of the threat of nuclear destruction and the unintended negative consequences of a protracted hybrid war.
Complex thinking, capable of dealing with paradoxes, must be part of the repository of governance capabilities for decision-making if we are to avoid unresolved conflicts that bury the achievements of human civilisation. The future is sanctioned by our decisions, wittingly or unwittingly, on a daily basis.
In order to understand the chain of wars that have many components and many sources of conflict, it is worth distinguishing between the immediate causes and motivations that trigger war and the emergence of deeper, long-standing conflicts and the economic and political interests linked to armaments and the use of weapons. The notion of the military-industrial complex has come to the fore again.
Összefoglalás.
A 3. évezred kezdetétől egyre erőteljesebben kapcsolódnak össze a már korábban is észlelt globális válságtünetek: A klímaváltozás, a nyomában járó migráció, az ehhez kapcsolódó szervezett bűnözés, a társadalmi polarizáció és a nyugati „konszolidált” demokráciákat is sújtó mély megosztottság tünetegyüttesét az elmúlt években a pandémia hullámai tették még komplexebbé. Ez a tünetegyüttes összefonódottsága és egymást erősítő spill over hatásai miatt nem kezelhető sikerrel összefüggéseinek megértése nélkül. A tudományos kutatás világából már hosszú ideje érkeznek javaslatok az egészlátó, holisztikus szemlélet és módszertan kierjesztésére. Ezek a javaslatok azonban nem törték át a széttöredezett és rövidtávú gondolkodás határait sem a politikai, sem a gazdasági életben, sem a tudományos kutatások területén. A multi- és interdiszciplináris megközelítés és holisztikus szemlélet a társadalomtudományok terén is alulmarad a szétparcellázott, párhuzamosan folyó kutatásokkal szemben. Ennek következtében az elemzések során használt fogalmaink kezdenek kiürülni, esetenként saját ellentétükbe csapnak át. Ennek jellegzetes példája a biztonság fogalma, ami a mai szóhasználatban az államok, államhatárok biztonságával, sérthetetlenségével azonos. A gyakorlatban leginkább a gazdag és erős államok (kisebb mértékben szövetségeseik) katonai biztonságát jelenti. A társadalom, az emberi közösségek és az egyén biztonságának kérdését kerüli. Az állam területi biztonságát és ’érdekeit’ fenyegető veszélyek elhárítására indított háborúk pedig éppen az emberek és közösségeik biztonságát ássák alá.
Az Oroszország által 2014-ben indított, majd „befagyottnak” tekintett orosz területi invázió 2022 februárja óta Ukrajna egész területére kiterjedt forró háborúként folytatódik, veszélybe sodorva az európai biztonsági architektúrát, és eszkalációval fenyegetve a harcban álló felek szomszédos országait. Az Egyesült Államok vezette NATO és az Európai Unió minden lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, miközben mindenáron igyekszik elkerülni a közvetlen katonai konfliktust. A közel egy éve tartó háború azonban nem tartható mesterségesen zárt határok között: a gazdasági, politikai, kulturális és társadalomlélektani eszkaláció szándékolt és nem szándékolt következményeivel elkerülhetetlenül sűríti a globális válság tünetegyüttesét és szaporítja a megoldhatatlan, „gonosz” problémák sorát.
Veszélybe kerültek azok a civilizációs, kulturális és az emberi együttélést humanizáló írott és íratlan szabályok, amelyek a II. világháborút követő korszakban kezdtek érvényesülni. Nem csupán az európai biztonsági rendet forgatta fel, de globális méretekben is elindította a visszafordíthatatlan átrendeződés folyamatait. Reflektorfénybe állította a nemzetközi és regionális biztonság és emberi jogi szervezetek tehetetlenségét. Rávilágított a nemzet, a nemzetállam, az állami szuverenitás és biztonság, és a társadalom és emberi közösségek fogalmai közötti feloldhatatlan feszültségre.
Egy korlátozott atomháborút, vagy egy európai talajon vívott, elhúzódó és nem kalkulálható konfliktusok sorát előidéző háborút és nem szándékolt következményeit nem lehet alábecsülni. Ez a veszély új dimenzióba helyezi és erőteljesen rontja az összefonódó válságok megszelídítésének lehetőségét.
A számos forrásból táplálkozó konfliktus háborús esemény-láncolattá válásának megértéséhez érdemes megkülönböztetni a háborút kiváltó közvetlen okokat és indokokat a mélyebben fekvő, hosszú ideje lappangó ellentétek felszínre kerülésétől és a fegyverkezéshez és a fegyverek felhasználásához kapcsolódó érdekektől. Az amerikai, orosz és kínai katonai ipari komplexumok, a globális szinten is növekvő fegyvergyártás és fegyverkereskedelem szöges ellentétben áll a globális fenntarthatóság céljaival és az emberi biztonsággal.
Ebből a globális szövevényből nem létezik gyors kivezető út. Az alternatíva megtalálásához új, komplex látásmódra és fogalmi rendszerre, röviden paradigmaváltásra van szükség, és mindenekelőtt új partneri együttműködésre a tudomány, a kormányzás és a gazdasági élet szereplői között.
., Gokan, T., Ikumo, I., Keola, S. & Tsubota, K. (2022) Impact of Economic Sanctions against Russia on the Global Economy Using the IDE-GSM. IDE Policy Brief, No. 158. April 7. https
1 Introduction This paper discusses whether the methods of restorative justice (RJ), broadly interpreted as alternatives to criminal proceedings and sanctions, are applicable to hate crimes. It builds on the
References R. Amster 2003 Restoring (dis)order: Sanctions, resolutions, and “social control” in anarchist communities
integrating psychedelic experiences, including the aforementioned integration groups. For the non-sanctioned use of psychedelic medicines, however, criminalization itself exacerbates and produces new harms. Community-based harm reduction has thus been central
Falk, A., Fehr, E., Fischbacher, U. (2005): Driving forces behind informal sanctions. Econometrica , 73 , 2017–2030. Fischbacher U Driving forces behind informal sanctions
The present piece of writing analyses whether the “nuclear bomb” metaphor can be applied to Article 7 TEU. The theoretical framework applied belongs to the field of law and economics of criminal law. It will be presented a possible typology of international organisations which might explain the different measure of influence of different international bodies on the national legal orders. Besides the importance of reputation the study states that solely the mere sanctioning power of an international organ is insufficient in achieving significant results, however, if the sanctioning power goes together with a high probability of the application of the sanctions, the bigger consideration will be provided to the opinions or standards of the respective body. This hypothesis will be presented through the Fundamental Law of Hungary and its fifth amendment.
Thepolicy of “proscription” or “designation” of groups and individuals as “terrorist” has been deployed as acrucial legal weapon in the global war on terrorism. Despite its serious humanrights implications, judicial review is excluded from this highly politicisedprocess, which has been embraced uncritically by the international communityand member states' domestic legal system. The essay aims to survey certaincontradictions within legal regimes imposed by the UN Security Council, the EUand the Hungarian Government, aimed at freezing assets and financialtransactions of terrorist organisations and organs associated withanti-democratic political regimes. It is argued that legal regimes that wouldserve the thorough implementation of anti-terrorist sanctions brought by the UNSecurity Council or the European Council are extremely underdeveloped. In otherwords, the three normative levels of sanction measures-(1) legislation passedby the UN Security Council; (2) the implementing legislation of member statesand the EU; (3) sui generis EU sanction-regulations-arenot harmonized. Even though the examples are brought from Hungary, a newEU-member state that so far has not been directly affected by terrorism,arguably the scrutinized controversies point to general Rule of Law questionsthat presumably most European states are bound to face.
In the present paper we analyse the state of facts of robbing of a grave in German folk laws. We pay special regard to the issue to what extent the impacts of Roman law and the Church and primarily German customary law can be demonstrated in the system of state of facts and sanctions of specific laws. This investigation requires the analysis of the legal source base as well as some examination in the history of language, which allows a comparative analysis of the issue and helps to highlight the various layers of the norms of German folk laws by the example of this state of facts.
