Search Results
Összefoglaló. A tanulmány a kisiskolák magyarországi helyzetével foglalkozik, azok komplex társadalmi beágyazottságával, a hátrányos helyzet, a méltányosság és az inklúzió kérdéskörével, oktatáspolitikai és pedagógiai kérdésekkel. Területi és oktatás-statisztikai adatokra támaszkodva bemutatjuk az alacsony létszámmal működő baranyai iskolák egyes jellemzőit, az elmúlt másfél évtizedben lezajlott történéseket. Az intézményi kört érintők között hangsúlyosan jelenik meg az iskolabezárás, melynek folyamatát két iskola közelmúltban zajló megszűnésével foglalkozó esettanulmányunkra építve mutatjuk be. Működő gyakorlatokat keresünk arra, hogy a tanulók támogatásának, az inkluzív tanítási környezet kialakításának milyen lehetőségeit rejtik a – nem egy esetben összevont tanulócsoportos – kisiskolák.
Summary. This study attempts to uncover and understand the many different factors of small schools in Hungary: the role of disadvantage, how and if equity and inclusion can be realised, and the complex ways in which society perceives these institutions. For these social determinants are multifaceted, further aspects of pedagogy and education policy will be discussed too. Based on regional and education statistics related data, the paper explores the main features and the recent history of those primary schools in Baranya which operate with a low number of students. In this recent history of small schools, there is a clear emphasis on school closures, a process that we will focus on through our case study of two contemporary school closures in the area. With this analysis, our goal is to present several examples of embedded, functioning practices in small schools – many of which operate with multigraded study groups – that aim to support pupils and create an inclusive environment.
., Schondelmeyer, A. C. & Thomson, J. E. (2020) Association between Statewide School Closure and COVID-19 Incidence and Mortality in the US. JAMA , Vol. 324. No 9. pp. 859
Az alapellátásban kezelt COVID–19-fertőzött gyermekek tünettani és epidemiológiai jellemzői
Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 patients in a community-based study
Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-pandémia kapcsán számos tanulmány vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzőit gyermekkorban, kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12 házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertőzött betegének adatait elemeztük a 2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkitűzés: A gyermekkori fertőzések tünettanának és epidemiológiai jellemzőinek összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között. Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív adatgyűjtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával. Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a köhögés dominált (30–50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban regisztráltunk általános tüneteket is (30–40% fejfájás, gyengeség, szaglászavar). A 2. hullámban a 11–18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0–10 évesek (53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti tünetek előfordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentősen csökkent, és szignifikánsan nőtt a családon belüli expozíció aránya (36% vs. 58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekről családtagra történő továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet regisztráltunk a 0–10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi expozíció okozta fertőzések aránya. A fertőzés továbbadása háztartáson belül mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID–19 klinikai megjelenését és terjedési jellemzőit jelentősen befolyásolta az érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az aktuális korlátozó intézkedések. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751–1760.
Summary. Introduction: During the COVID-19 pandemic, a large number of publications examined the frequency of symptoms and the mode of transmission in childhood but only a few community-based studies have been published. In our paper, 545 pediatric COVID-19 patients’ data were collected by 12 primary care pediatricians in the second (n = 293) and third (n = 252) waves of the pandemic. Objective: To compare the frequency of symptoms and household transmission in different age groups and between the two waves. Method: Patients’ data and disease characteristics were recorded retrospectively in the same manner by all participating pediatricians. Results: In patients of <10 years of age, fever, rhinorrhea and cough were registered the most frequently (30–50%), in contrast to patients of >10 years, where high frequency of general symptoms was found (30–40% headache, weakness, anosmia). In the third wave, the ratio of the age group 11–18 years declined from 68% to 47%, the frequency of respiratory symptoms increased significantly, while the ratio of general symptoms decreased. Household exposition was more frequent in the third wave (36% vs. 58%), while the transmission rate from children to family members was 24% and 16%, respectively, and it varied with age. Discussion: Clinical manifestation showed relation to age and virus variant: the older age associated with higher frequency of general symptoms and the spread of the alpha variant led to the predominance of respiratory symptoms over general complaints. Prolonged school closures affected the age distribution and increased the frequency of household exposition. Secondary household transmission remained low. Conclusion: Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 disease were highly influenced by age, dominant virus variant and mitigation measures. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751–1760.
stress, while other adaptive ones are not applied. It is likely that such a maladaptive use of gaming has become more frequent during the COVID-19 outbreak because many alternative strategies have become impracticable. School closures and event
pandemic, more than 188 countries, encompassing around 91% of enrolled learners worldwide, closed their schools to try to contain the spread of the virus ( OECD, 2020 ). School closures have affected more than 1.5 billion children and adolescents around the
Journal of Education , 32 ( 1 ), 75 – 96 . Egelund , N. , & Laustsen , H. ( 2006 ). School closure: What are the consequences
computer skills and conflict management. 70.8% of children were supervised by their parents and 18.6% were alone or with their sibling without adult supervision during school closure ( Table 1 ). Table 1
Kerülő, J. (2007): Az integráció és szegregáció kérdése egy iskolabezárás kapcsán (Integration and Segregation Apropos of a School Closure). In: Kerülő, J. - Becze, O. - Kiss, J. - Mayer, J.: Kulcshelyzetek (Key-situations). Nyíregyházi Főiskola
SARS-CoV-2-fertőzés és annak megelőzése gyermekkori krónikus szisztémás autoimmun betegségekben
SARS-CoV-2 infection and its prevention in pediatric autoimmune diseases
Research Networks (PERN) Study Protocol. BMJ Open 2021; 11: e042121. 31 Townsend E. Debate: the impact of school closures and lockdown on mental health
) While the situation of migrant children in terms of equal opportunities in the German school system has slightly improved after the arrival of refugees, differences remain ( Wößmann et al., 2020 ). According to their study, corona-related school closure
