Search Results

You are looking at 1 - 10 of 72 items for :

  • "school performance" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Roma népesség és oktatástervezés

Roma Population and Education Planning

Educatio
Author:
Attila Papp Z.

Összefoglaló. A tanulmány népszámlálási és kutatási adatok segítségével a roma tanulókkal kapcsolatos oktatási kérdések értelmezésére, az esetleges oktatáspolitikai beavatkozások megalapozására tesz kísérletet. A szerző azt állítja, a romának gondolt tanulók jelenléte önmagában nem kellene semmilyen nyelvi-etnikai kihívást jelentsen, hiszen az esetek zömében – a népszámlálási adatok tanúsága szerint – szintén magyar anyanyelvű népességről van szó. Az igazi kihívást a roma populáció társadalmi szerkezetben elfoglalt helye jelenti: mivel az alsóbb társadalmi rétegekbe, gyakran társadalmon kívüli élethelyzetekbe szorulva élnek, ez visszahat az iskolai eredményességükre, illetve társadalmi integrációjukra is.

Summary. Based on census and research data the study tries to analyse the educational situation of Roma students, and it intends to describe some educational policy interventions. According to the author the school presence of the Roma students is not an ethnic or linguistique question as Hungarian language is their mother tongue. The real challenge is the social situation of the Roma population: as they live in lower social strata, often in underclass situation, this has an impact on their school performance, and finally on their social integration.

Open access

symptoms of disordered social media use (SMD) having strong negative effects on life satisfaction. All these negative outcomes generally appear to be stronger in boys than in girls. With regard to school performances, the findings show a small negative

Open access

school management system of the University of Miskolc. The research question is how this outcome relates to overall secondary school performance. Between APS and school rankings there is a slightly negative linear correlation ( r x1,x2 = −0.2, P -value

Open access

 =“strongly agree,” 2 = “tend to agree,” 3 = “tend to disagree,” 4 = “strongly disagree”; a lower rating indicates a higher monitoring of adolescent Internet use). The parents were also requested to rate how the school performance of the adolescent has

Open access

: Sense . 10.1007/978-94-6209-237-2_2 Juhaňák , L. , Zounek , J. , Záleská , K. , Bárta , O. , & Vlčková , K. ( 2018 ). The relationship between students’ ICT use and their school performance: Evidence from PISA 2015 in the Czech Republic

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Antonius J. van Rooij PhD
,
Daria J. Kuss
,
Mark D. Griffiths
,
Gillian W. Shorter
,
Tim M. Schoenmakers
, and
Dike van de Mheen

Abstract

Aims

The current study explored the nature of problematic (addictive) video gaming (PVG) and the association with game type, psychosocial health, and substance use.

Methods

Data were collected using a paper and pencil survey in the classroom setting. Three samples were aggregated to achieve a total sample of 8478 unique adolescents. Scales included measures of game use, game type, the Video game Addiction Test (VAT), depressive mood, negative self-esteem, loneliness, social anxiety, education performance, and use of cannabis, alcohol and nicotine (smoking).

Results

Findings confirmed problematic gaming is most common amongst adolescent gamers who play multiplayer online games. Boys (60%) were more likely to play online games than girls (14%) and problematic gamers were more likely to be boys (5%) than girls (1%). High problematic gamers showed higher scores on depressive mood, loneliness, social anxiety, negative self-esteem, and self-reported lower school performance. Nicotine, alcohol, and cannabis using boys were almost twice more likely to report high PVG than non-users.

Conclusions

It appears that online gaming in general is not necessarily associated with problems. However, problematic gamers do seem to play online games more often, and a small subgroup of gamers — specifically boys — showed lower psychosocial functioning and lower grades. Moreover, associations with alcohol, nicotine, and cannabis use are found. It would appear that problematic gaming is an undesirable problem for a small subgroup of gamers. The findings encourage further exploration of the role of psychoactive substance use in problematic gaming.

Open access

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók eredményessége

Effectiveness of Children with Integral, Learning, and Behavioral Difficulties

Educatio
Author:
Roland Hegedűs

Összefoglaló. A hazai és nemzetközi szakirodalomban részletesen kutatott téma a tanulók iskolai teljesítménye és ennek befolyásoló tényezői, mint például családi háttér, iskolai jellemzők, de ezek a kutatások ritkán térnek ki a tipikustól eltérő tanulókra. Vizsgálatunkban arra vállalkoztunk, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók teljesítményét elemezzük fenntartó és nem szerint. A kutatásunkban a 2017 májusában felvett 6. osztályos tanulók matematika- és szövegértés-eredményeit elemeztük az Országos kompetenciamérés adatai alapján. Eredményeink szerint azt nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a tanulók melyik fenntartónál teljesítenek jobban. A nemek szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a fiúgyermekek jobbak ugyan a matematikai feladatokban, de ha a gyermeknél fennáll a matematikai nehézség, akkor kisebb a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség.

Summary. A well-researched topic is in the international and domestic literature the school performance of students and its influencing factors, such as family background, school characteristics, etc., but most of these examinations and research were aimed at students with typical development. In our study, we undertook to examine the learning performance of students with integration, learning, and behavioural difficulties (ILBD) based on several aspects (maintainer, gender). In our study, we analysed the mathematics and reading results of 6th-grade students enrolled in May 2017 based on data from the National Assessment of Basic Competencies. It is not possible to determine clearly in which maintained school the examined children perform better. Boys with ILBD are also better at math tasks, but if the child has math difficulty, the difference in performance between boys and girls is lower.

Open access

A perfekcionista énbemutatás jellemzői magyar tanulók körében

Perfectionistic self-presentation among Hungarian students

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zoltán Nagy-Szabó
and
Éva D. Molnár

Háttér és célkitűzések

A perfekcionista énbemutatás viszonylag kevésbé kutatott területnek számít a perfekcionizmus szakirodalmában. Azokat a személyközi megnyilvánulásokat foglalja magában, melyekkel a perfekcionisták a saját megítélésüket próbálják javítani (pl. környezetük előtt elrejtik tökéletlenségeiket, egy idealizált képet mutatnak magukról). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a perfekcionista énbemutatás összefüggéseit a társas önértékeléssel, az önhátráltatással, valamint a tanulmányi elégedettséggel és néhány családi háttértényezővel, hogy ezáltal komplexebb képet kapjunk a perfekcionista viselkedés jellemzőiről.

Módszer

Az adatgyűjtés 2019 szeptemberétől decemberig tartott, és 192 középiskolás diák vett benne részt online (N = 124) és papír (N = 68) alapon. Kérdőívcsomagunk a perfekcionista énbemutatás (PSPS-JR, 2011), a társas önértékelés (SSES, 2011) és az iskolai önhátráltatás (ASHS, 2001) magyarra fordított változatait, valamint 11 iskolai elégedettséggel és továbbtanulással kapcsolatos kérdést tartalmazott.

Eredmények

A kutatáshoz használt kérdőívek jóságmutatói mind megfelelőek voltak. A perfekcionista énbemutatás mindhárom dimenziója direkt hatással van a tanulók társas önértékelésére, amit az önhátráltatás mediáló hatása nem befolyásol. A perfekcionista énbemutatás a 14–15 évesek körében volt a legjellemzőbb, és a lányok mutatták a legmagasabb értékeket a hibák elrejtése alskálán. Az önhátráltatás magasabb énreklámozással, hibák elrejtésével és alacsonyabb iskolai elégedettséggel járt együtt. A pozitív tanulmányi attitűd (iskolába járás szeretete, jó jegy fontossága, iskolai teljesítménnyel való elégedettség, továbbtanulási szándék) az énreklámozásnak pozitív, az önhátráltatásnak negatív előrejelzője.

Következtetések

Eredményeink alapján a perfekcionista énbemutatás társas önértékelésre gyakorolt direkt hatása miatt érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a perfekcionista énbemutatás társas aspektusainak feltárására.

Open access

Összefoglalás.

A hallgatói lemorzsolódás az egyik legégetőbb probléma a felsőoktatásban. Ebben a munkában a lemorzsolódás előrejelzésén keresztül bemutatjuk, hogyan tudják segíteni a felsőoktatás résztvevőit a magyarázható mesterséges intelligencia (XAI) eszközök, mint például a permutációs fontosság, a parciális függőségi ábra és a SHAP. Végül pedig kitérünk a kutatás gyakorlati hasznosulásának lehetőségeire, például, hogy az egyéni előrejelzések magyarázata hogyan teszi lehetővé a személyre szabott beavatkozást. Az elemzések során azt találtuk, hogy a középiskolai tanulmányi átlag bír a legnagyobb prediktív erővel a végzés tényére vonatkozóan. Továbbá annak ellenére, hogy egy műszaki egyetem adatait elemeztük, azt találtuk, hogy a humán tárgyaknak is nagy inkrementális prediktív erejük van a végzés tényére vonatkozóan a reál tárgyakhoz képest.

Summary.

Delayed completion and student drop-out are some of the most critical problems in higher education, especially regarding STEM programs. A high drop-out rate induces both individual and economic loss, hence a detailed investigation of the main reasons for dropping out is warranted. Recently, there has been a lot of interest in the use of machine learning methods for the early detection of students at risk of dropping out. However, there has not been much debate on the use of interpretable machine learning (IML) and explainable artificial intelligence (XAI) technologies for dropout prediction. In this paper, we show how IML and XAI techniques can assist educational stakeholders in dropout prediction using data from the Budapest University of Technology and Economics. We demonstrate that complex black-box machine learning algorithms, for example CatBoost, are able to effectively detect at-risk student using only pre-enrollment achievement measures, but they lack interpretability. We demonstrate how the predictions can be explained both globally and locally using IML methods including permutation importance (PI), partial dependence plot (PDP), LIME, and SHAP values.

Using global interpretations, we have found that the factor that has the greatest impact on academic performance is the high school grade point average, which measures general knowledge by taking into account grades in history, mathematics, Hungarian language and literature, a foreign language and a science subject. However, we also found that both mathematics and the subject of choice are among the most important variables, which suggests that program-specific knowledge is not negligible and complements general knowledge. We discovered that students are more likely to drop out if they do not start their university studies immediately after leaving secondary school. Using a partial dependence plot, we showed that humanities also have incremental predictive power, despite the fact that this analysis is based on data from a technical university. Finally, we also discuss the potential practical applications of our work, such as how the explanation of individual predictions allows for personalized interventions, for example by offering appropriate remedial courses and tutoring sessions. Our approach is unique in that we not only estimate the probability of dropping out, but also interpret the model and provide explanations for each prediction. As a result, this framework can be used in several fields. By predicting which majors they could be most successful in based on high school performance indicators, it might, for instance, assist high school students in selecting the appropriate programs at universities and hence this way it could be used for career assistance. Through the explanations of local predictions, the framework provided can also assist students in identifying the skills they need to develop to succeed in their university studies.

Open access

Az iskolai teljesítményt érintő, részképességzavart okozó dyslexia, dysgraphia és dyscalculia kivizsgálása és kezelése az orvosok tanácsadó és szakértő szerepét is megkívánja. A dyslexia, dysgraphia és dyscalculia tüneteit mutató gyerekeknél és felnőtteknél az olvasás, az írás és a számolás területén merülnek fel olyan nehézségek, amelyek a tanulási folyamatot akadályozzák. A dyslexiához, dysgraphiához és dyscalculiához viselkedési problémák is társulhatnak, amelyek így együtt terápiával jól kezelhetők, de végérvényesen meg nem szüntethetők. Az oktatásban, ahol a dyslexiának, dysgraphiának és dyscalculiának, illetve az ebből következő tanulási nehézségeknek nap mint nap jelentősége van az iskolai követelményeknek való megfelelés során, létezik a méltányosság. A méltányolásban a hazai jogi szabályozás kiemelt jelentőséget tulajdonít az orvosi szakvéleménynek, azonban szigorúan meghatározott, hogy ez milyen formában fogadható el. Természetesen semmi sem gátolja azt, hogy a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyereket nevelő szülők vagy maguk az e problémákkal küzdő felnőttek néhány jó tanácsot, iránymutatást kapjanak az orvostól, és sokszor ez egy életre szólóan meghatározóbb, mint a papír, amin a diagnózis áll. Hogyan értelmezendő a diagnózis? Fogyatékosságként vagy sajátos tanulási igényként? E cikk szerzői úgy látják, hogy a két megközelítés párhuzamosan van jelen, de a gyógyászati és az oktatási vélekedéseknek jobban közelítenie kellene egymáshoz azért, hogy a vita fókuszában álló tüneteket mutató gyerek vagy felnőtt megfelelő segítséget kapjon a problémájával való megküzdésben. A differenciáldiagnosztikai részben a szerzők körüljárják, hogy pontosan mit is jelent a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia a nevelés-, illetve az orvostudomány szemszögéből. A kivizsgálási és terápiás lehetőségekről szóló részekben rámutatnak arra, hogy az orvos a segítő személyek egyike. Számukra hasznos lehet a közlemény végén szereplő gyakran ismételt kérdések tára. Orv. Hetil., 2013, 154, 209–218.

Restricted access