Absztrakt

Az elmúlt hat évtizedben csak a K-vitamin-antagonista kumarinokat alkalmazhattuk orális antikoagulánsként. A kumarinoknak szűk a terápiás tartományuk, hatásukat számos, gyakran alkalmazott gyógyszer befolyásolja, szedésük rendszeres laboratóriumi ellenőrzést igényel (INR-meghatározás). Az új, faktorspecifikus antikoagulánsok két csoportja ismert: anti-FIIa (dabigatran) és anti-FXa (rivaroxaban, apixaban és edoxaban) hatású molekulák. A szerző összefoglalja az új orális antikoagulánsok legfontosabb klinikai jellemzőit, indikációit, laboratóriumi vizsgálatuk lehetőségeit. Az antikoagulánsok legfontosabb mellékhatása a vérzés. A közlemény részletesen kitér a nem specifikus és specifikus vérzéscsillapító gyógyszerek alkalmazási lehetőségeire, különös tekintettel a súlyos akut vérzésekre, illetve a sürgős sebészeti beavatkozások eseteire. Részletezi az antidótumok alkalmazási módjait, az ajánlott dózisokat, és ismerteti az új orális antikoagulánsok inhibitoraival elért eddigi legfontosabb klinikai eredményeket. Kiemelten foglalkozik az idarucizumabbal, amely a dabigatran elsőként már törzskönyvezett specifikus antidótuma. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 443–450.

Absztrakt:

Bevezetés: A gyógynövények alkalmazása egyre szélesebb körben terjed világszerte, használatuk során azonban számos gyógyszer-interakcióval, mellékhatással kell számolni. Magyarországon még nem végeztek vegyes műtéti profilú beteganyagon gyógynövények alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy városi kórház és egy egyetemi klinika betegei között a leggyakrabban használt gyógynövények fajtáit, alkalmazási gyakoriságukat és ennek hajlamosító tényezőit. Módszer: Anonim, kérdőíves felmérést végeztünk két helyen: a Jávorszky Ödön Kórházban és a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáján. Összesen ezer kérdőívet osztottunk ki, melyből 612 kérdőív került feldolgozásra leíró statisztikai elemzéssel, χ²-próbával és Fisher-féle egzakt teszttel. Eredmények: A válaszadók 34,3%-a használt már valaha gyógynövényt, 19,6%-uk a műtét előtti két hétben. A legnépszerűbb gyógynövény az élettartam-prevalenciát tekintve a fokhagyma, a kamilla és a citromfű volt, míg a műtét előtti kéthetes időintervallumban a fokhagyma, a gyömbér és a csipkebogyó. A felmérésben szereplők 58,5%-a szenvedett valamilyen társbetegségben, melyek közül a daganatos betegségek, gastrooesophagealis reflux és endokrin betegség esetén a gyógynövény-felhasználás szignifikánsan gyakoribb volt. A betegek 64,4%-a általános sebészeti beavatkozásra várt, köztük a gyógynövény-felhasználás népszerűbb. A szociodemográfiai tényezőket vizsgálva elmondható, hogy a gyógynövények alkalmazására hajlamosít a női nem, a magas iskolázottság, a 60 év feletti életkor és a fővárosi környezet. Következtetés: Vizsgálatunk alapján az elektív műtétre váró betegek harmada használt gyógynövénykészítményeket, ötödük a műtétet megelőző két hétben. Alkalmazásuk gyakoribb a női nem, magas iskolázottság, daganatos vagy endokrin betegség és 60 év feletti életkor esetén. A gyógynövények fogyasztásáról az alkalmazók alig ötöde számolt be a kezelőorvosának. Orv Hetil. 2020; 161(1): 17–25.

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a daganatos betegség diagnózisa és a diagnózist követő hosszú terápiás folyamat olyan negatív és megterhelő érzelmi állapotot hozhat létre, amely hátráltathatja a páciens fizikai és pszichés felépülését. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy komplex pszichológiai intervenciós program kidolgozása emlődaganatos nőbetegek számára és az előzetes eredmények bemutatása. Módszer: 6 hetes vizsgálatunkban 50, sebészeti műtétre váró emlődaganatos páciens került a mintába. A páciensek közül 20 fő az intervenciós csoportba került, 30 fő pedig a kontrollcsoportba. Mérőeszközként szolgált a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív (SFQ), a Vizuális Analóg Skála (VAS), az Emlődaganatos Betegekre Kifejlesztett Életminőség Skála (FACT-B) és az Emlőrákkezelés Hatását Mérő Skála (BITS). Terápiás eszközként két újszerű eljárás, a PRISM-D rajzteszt és a Testképszobor Teszt került alkalmazásra. Eredmények: A kapott eredmények szerint az intervenció ígéretesnek mutatkozik, a programba bevont személyek a műtéttel kapcsolatos alacsonyabb félelmekről és állapotszorongásról számoltak be 6 héttel a műtét után, mint a kontrollcsoport tagjai. A műtét típusa jelentősen befolyásolta a testkép változásával kapcsolatos stressz mértékét. Következtetés: A kutatás a műtét előtti és a műtét utáni pszichológiai intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet emlődaganatos nőbetegek körében. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709.

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1988–1993.

Az implantátumbehelyezéssel történő emlőnagyobbítás évtizedek óta az egyik leggyakrabban végzett esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozás. Az életkor előrehaladtával a több millió implantált egyre nagyobb arányban kerül az emlőrákra veszélyeztetett korcsoportba, így a jövőben az implantált emlőben kialakuló rosszindulatú daganat klinikai megjelenése gyakoribbá válik. Bár az implantátum nem áll összefüggésben a tumor kialakulásával, az ilyen esetek számos különleges megfontolást igényelnek a diagnosztikában, a terápiában és az utánkövetésben. Az implantátummal megnagyobbított emlő daganatainak szakszerű, a modern onkoplasztikus elveknek megfelelő multidiszciplináris ellátása csak a megfelelő onkológiai, emlő- és plasztikai sebészeti ismeretek alapján lehetséges. Közleményünkben a hazánkban is várhatóan gyakrabban előforduló speciális onkológiai és esztétikai állapot szakirodalmának széles körű áttekintését folytatjuk, először magyar nyelven. Orv. Hetil., 2011, 152, 1679–1691.

A szerzők 45,X/46,XY karyotypusú dysgeneticus pseudohermaphroditismus masculinus esetről számolnak be, amelyet fiatal csecsemőkorban diagnosztizáltak. Az újszülött egyhetes korában proximalis hypospadiasis és jobb oldali retentio testis miatt részletes endokrinológiai kivizsgálást végeztek. A szérumbeli FSH: 5,2 mU/ml, LH: 2,0 mU/ml, tesztoszteron: 144,3 ng/dl, androsztendion: 0,42 µg/l, 17-hidroxiprogeszteron: 1,12 ng/ml volt. A kromoszómavizsgálat 45,X/46,XY karyotypust igazolt. Fluoreszcens in situ hibridizációval a lymphocyták 51%-a hordozta az Y-kromoszómát és az SRY gént. Y-kromoszóma microdeletio analízis SRY génen, illetve az AZFa,b,c régióban nem bizonyított deletiót. A kismedencei MRI a hólyag és a rectum között vaginát, a jobb oldali lágyékcsatornában 15×8 mm-es, a scrotum bal oldalán 13×7 mm-es ovális gonádképletet mutatott ki. Sebészeti beavatkozás egyéves korban történt. A jobb oldali gonádot eltávolították, a scrotalis heréből biopsziát végeztek, a szövettani vizsgálat kétoldali dysgeneticus testist igazolt. A szerzők szükségesnek tartják a perineoscrotalis hypospadiasissal és egy- vagy kétoldali hereleszállás-zavarral született újszülöttek endokrinológiai, citogenetikai kivizsgálását közvetlenül a születés után. A hasüregben elhelyezkedő dysgeneticus gonád eltávolítása és annak szövettani eredménye biztosítja a 45,X/46,XY mozaikosság eseteinél a vegyes gonáddysgenesis, a dysgeneticus pseudohermaphroditismus masculinus, a kétoldali gonáddysgenesis és az ovotestis elkülönítését. A részletes kivizsgálás biztosítja a korrekt nemi besorolást és a dysgeneticus gonád malignus elfajulásának megelőzésére a sebészeti beavatkozás indikációjának megalapozását. Orv. Hetil., 2012, 153, 303–307.

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 57 éves beteg esetét ismertetik, akinél panaszmentes állapotban, ernyőfényszűrésen derült fény bal oldali tüdőtumorára. Az elvégzett bronchoscopia, mellkas-CT és PET-CT a bal főhörgőben és a 6-os szegmentumhörgőben igazolt kettős, polypoid, granularis sejtes tumort a röntgen által jelzett 2-es szegmentumban elhelyezkedő, malignitasra gyanús terime mellett. Megbeszélés: A műtét során a 2-es szegmentumban lévő, az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat alapján tuberculosisnak igazolódott elváltozást atípusos gépi ékresectióval, a granularis sejtes tumorokat 6-os segmentectomiával és a bal főhörgő bifurcatiójának resectiójával távolították el. Véleményük szerint a főhörgő-resectiós műtétek biztonsággal és jó eredménnyel végezhetők granularis sejtes tumorok esetén is, a sebészeti beavatkozás feltétlenül indokolt panaszokat okozó esetekben, illetve ha a nemritkán társuló kísérő elváltozás esetén malignitas gyanúja merül fel.

Absztrakt

Etikai érvekkel nem tartható álláspont az álműtétnek mint klinikai, vizsgálati, kontrollcsoportnak a kategorikus elutasítása.

A bevezetés előtt álló, új sebészeti eljárás esetében az evidencián alapuló orvoslás alapelveinek alkalmazásával kell eldönteni, hogy az adott invazív technika rendelkezik-e a megfelelő, tudományos bizonyítékokkal, valamint azt is, hogy az új, invazív eljárás objektív megítéléséhez az álműtétes csoport vagy más viszonyítási alap fogadható-e el. Az álműtéti csoporttal végzett klinikai vizsgálatok szakmai szükségszerűsége és orvosszakmai, etikai elfogadhatósága mindig eseti döntést igényel.

Az (álműtéttel) kontrollált sebészeti beavatkozás kockázatának megítélésekor mérlegre kell tennünk azt is, hogy mi a következménye annak, ha nem végzünk a szakmai szabályai szerinti, kontrollált vizsgálatot az invazív beavatkozás hatásosságának és biztonságosságának megállapítására.

Közös nevezőre lehet és kell hozni két alapvetően fontos orvosi feladatot: az egyén gyógyítását, valamint a közösség igényét a bizonyított, hatásos és biztonságos eljárásokra.

Absztrakt:

Bevezetés: Bizonyos jóindulatú tumorok méretükből és elhelyezkedésükből fakadóan tartós diszkomfort érzést, súlyosabb esetben rupturálva végzetes kimenetelű vérzést is okozhatnak. Megoldásként eddig a daganatok obszervációja, indokolt esetben a sebészeti beavatkozás, válogatott esetekben pedig a transarterialis embolisatio adódott. Célkitűzés: Célkitűzésünk az volt, hogy ismertessük a jóindulatú elváltozások thermoablatiós kezelési lehetőségeit. Módszer: A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján kezelt négy betegen végzett beavatkozásokat ismertetjük. Egy esetben pajzsmirigy-adenoma, egyben vese-angiomyolipoma kezelése történt rádiófrekvenciás készülékkel, két betegnél pedig májhaemangioma-ablatióra került sor mikrohullámú antenna segítségével. Eredmények: A kezelés minden esetben szövődménymentesnek bizonyult, a kontrollvizsgálatoknál a legtöbb elváltozás mérete csökkent. Az átlagos volumencsökkenés 32,7% volt. A kezelés hatására az elváltozások kontrasztanyag-halmozása is csökkent. A halmozást mutató tumortérfogat-csökkenés átlagosan 75,3% volt. Következtetések: A thermoablatiós módszerek a fent említett benignus szöveti természetű daganatok esetében biztonsággal alkalmazhatók, az eljárás technikájából fakadóan kiváló kozmetikai eredménnyel, rövidebb kórházi benntartózkodással és lábadozási idővel járnak. Orv. Hetil., 2016, 157(51), 2040–2047.