Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "security policy" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Dual-use items, including software and technology, can be used for both civil and military purposes. Export control of such items is an important constituent part of security policies of exporter states. These measures are aimed at avoiding proliferation of weapons of mass destruction.1 The nature of dual-use goods intrigues imposition of control over exporting them to unfriendly countries or those ‘sensitive’ in terms of their ambiguous considerations of foreign policies.2 Some category of goods may be banned for export, whilst others are legitimate products that further technological development and strengthen international economic ties. The aim of the exporter states is to seek balance between safeguarding security objectives whilst not undermining competitiveness of local businesses. The paper explores the EU framework for regulating exports of dual-use goods as well as the EU participation in the international export controls regimes.

Full access

Almost each of the political forces and the great majority of the public saw no alternative to Euro-Atlantic integration, that is, accession to NATO and the EC (after 1992 the EU) when Hungary regained its independence in 1990. Membership in both organizations had a number of internal and external implications too. Budapest had to introduce sweeping reforms in practically all walks of life. Thus, for instance, NATO-membership required the establishment of a parliamentary democracy, a functioning market economy, and the observance of civil and human rights. At the same time, Hungary had to sign so-called basic treaties with three of its neighbors in which it again committed itself to peaceful relations and the renunciation of any attempt to regain territories it had lost to the countries affected after the First and the Second World Wars. EU-membership needed even more extensive restructuring of the various Hungarian institutions from law enforcement through finances to social services. In addition, Budapest expected that one of the major dilemmas of reconciling the so-called “Hungarian-Hungarian” question with the “good neighbor” policy would be settled within the framework of European integration. The expectations on behalf of the two sides have only been partially realized yet. Thus, Hungary consistently spends much less on defense than the required level within the Atlantic Alliance; Budapest has been trying to compensate with a relative prominent presence in foreign missions. As for the EU, the threat of a “second class membership” has not disappeared; in fact, after the beginning of the economic recession in 2008 it has even become a more realistic perspective; in reality, Hungary has had to accept a relative loss of power even in Central and Eastern Europe. However, Hungary has a vested interest in a “Strong Europe” (this was the official slogan of Hungary’s EU-Presidency during the first six months of 2011) in which “more Europe” should not exclude the country’s closer relations with other regions in the world.

Restricted access

Water resources management and its homeland security aspect in Hungary

Vízbiztonság mint belbiztonság Magyarországon

Scientia et Securitas
Authors:
László Balatonyi
,
Krisztina Ligetvári
,
László Tóth
, and
Ádám Berger

Summary. As a consequence of climate change, extreme weather events will have a profound impact on water resources, environmental security and long-term social compatibility. This is particularly true in the Danube river basin countries. Declining water resources and increasing foreign water use due to climate change could pose a serious security challenge for Hungary in the future. This is because our water resources are significant, but also vulnerable, as more than 95 percent of the water in our watercourses comes from across the border. This case study summarises the floods in the DRB over the last two decades and provides a more detailed analysis of Hungary. It also assesses water-related risks as a domestic security issue, based on national and international literature.

Összefoglalás. A szélsőséges időjárási körülmények, mint az éghajlatváltozás következményei, negatívan hatnak a vízkészletekre, a környezet biztonságára és egyes közép-európai országok, mint például Magyarország, társadalmi viszonyaira is. A szélsőséges események, mint az árvizek és az aszályok fokozódása, jelentős hatással van a közgazdasági mutatókra is. Emellett a mindennapi életünk részévé váltak a korábban extrémnek minősített időjárási események, de negatívan hatnak a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, az iparra, valamint az épített környezetre és az infrastruktúrára is. Az éghajlatváltozás miatt csökkenő vízkészletek és a növekvő külföldi vízfelhasználás Magyarország számára komoly biztonságpolitikai kihívást jelenthet a jövőben. Ennek oka, hogy bár a hazai vízkészletek jelentősek, ugyanakkor nagyon sérülékenyek is, hiszen vízfolyásaink vízkészleteinek több mint 95 százaléka a határon túlról származik. Az alvízi helyzetből való kitettségünk magas, ezért a vízkészletek tekintetében függünk a felvízi országoktól. Különösen igaz ez vízhiány idején. A 19 országot érintő Duna-vízgyűjtő területe a világ „legnemzetközibb” vízgyűjtőjének tekinthető, így számos kihívás éri a területén fekvő országokat. Egymástól való függőségük jelentős, ezért különösen fontosak a vízgyűjtő szintű együttműködések. Ilyen például az EU Duna Régió Stratégiája, amely integrált keretet biztosít a nemzetek közötti együttműködés megerősítéséhez. Ennek keretében 12 prioritási területen, 115 millió embert fog össze és teszi számukra a környezetet biztonságosabbá azáltal, hogy a célkitűzések között szerepel többek között az árvízkockázat csökkentése, valamint a vízhiányból fakadó kihívások kezelése. Ezekre a kihívásokra csak együtt lehet hatékony választ adni, európai, illetve regionális szinten történő összefogás keretében. A vízzel és éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák közül Európában jelenleg az árvíz a legkockázatosabb esemény. Az elmúlt évszázadok során a Duna-medence országai számos katasztrofális árvízi eseményt szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a tanulmány ismerteti a Dunán az utóbbi két évtizedben levonult árvizek hatásait, különös tekintettel Magyarországra. Az elmúlt 20 év áradásai egyértelművé tették, hogy Magyarországon rendkívüli árvizekkel kell számolni a jövőben is. Hazánk szükségszerűen és helyesen ismerte fel az ár- és belvízi védekezés, valamint az árvízi kockázat csökkentésének belbiztonsági jelentőségét. Jelen cikk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalja a Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén felmerülő, az előzőekben említett vízgazdálkodási témakörökkel összefüggő biztonságpolitikai kihívásokat és kockázatokat.

Open access

Nemzetbiztonsági felsőoktatási modellek - válogatott nemzetközi példák

Models of national security university education – Selected international examples

Scientia et Securitas
Author:
Imre Dobák

References 1 Best National Security Policy Studies Degree Colleges in the U.S. 2022. https://www.universities.com/programs/national-security-policy

Open access

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások már a XXI. század kezdetén a század szimbólumává váltak. A World Trade Center eltűnő ikertornyainak dupla felkiáltójelével írták a globális e-társadalom építményének immár repedésekkel teli falára az új harcrendet (Echelon): NYÍLT GLOBALIZÁCIÓ ELLEN REJTETT HÁBORÚ. A terrortámadások által felszínre került mély társadalmi problémákra alapjaiban téves biztonságpolitikai válasz született. A hidegháborús időkben fogant Echelon-projekt eszközrendszeréből – a technika rohamos fejlődésével – a Földet behálózó, globális Nagy Testvér, azaz a globális hatalom kezében összpontosuló globális „harcrend” alakul. Az adózók dollár százmilliárdjaiból fenntartott, új „brute force” biztonságpolitika, amelynek zászlajára a „terrorizmus elleni küzdelem” jelszavát írták, mégsem a terrorizmusra mért megsemmisítő csapást, csupán áthelyezte a terrorcselekmények színtereit az Egyesült Államokból. Az új „harcvonal” a 2000-es évek közepére már Európában volt. 2004: Madrid, 2005: London. 2010-ben az Európai Unió kilenc tagállamában 249 terrortámadást regisztráltak. Joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy az évente több százmilliárd dollárt felemésztő globális harcrend, amelynek zászlaján már régen nem a hidegháború, hanem a „terrorizmus elleni globális küzdelem” áll óriási betűkkel, kinek a biztonságát biztosítja. Lehet, hogy ez a „brute force” biztonságfilozófia éppen a terrorizmus biztonsága? Az ártatlan civil társadalomnak, a „megvédett” embereknek csupán filozófia? A dolgozatban igyekszem rámutatni, hogy a terrorizmus rejtett háborújára nem megfelelő válasz a mérhetetlen költséggel, de kis hatékonysággal működő globális „harcrend”. Ha megértjük a globalizáció mélyén lappangó társadalmi törvényeket, világossá válik, hogy globális „harcrend” ellen nem lehet egy másik globális harcrend a válasz. Vagyis éppen a nyílt, globális „harcrend” kényszerítette ki a rejtett háború válaszát.

Restricted access

The present volume is dedicated to security policy. When we compiled the volume, security policy was taken in a broad sense, as usual today, unlike its previously adopted narrow meaning. This amounts to saying that the

Open access

Kiberbiztonsági kompetencia hálózatok Európában – K+F+I lehetőségek a következő évtizedben

Cybersecurity Competence Network in Europe – R&D&I Opportunities in the Next Decade

Scientia et Securitas
Author:
Csaba Krasznay

Összefoglalás. Az elektronikusan tárolt információ biztonsága, általánosabban véve a kiberbiztonság, az egyik legnagyobb kihívás a 21. században. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb fenyegetések, melyekre innovatív és újszerű megoldásokat kell adni. Ezek az innovatív megoldások mindenképpen magukkal hozzák az olyan új típusú technológiák használatát az információbiztonságban, mint például a Nagy Adatokból (Big Data) való építkezés és az erre épülő mesterséges intelligencia. Ennek támogatása érdekében az Európai Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban kiemelt fontosságúnak tartja a kiberbiztonsági innovációkat. A tanulmány bemutatja a kiberbiztonsági kompetenciahálózatok tervezetét, illetve ismerteti, hogy milyen kutatás-fejlesztés-innovációs lehetőségek lesznek a következő évtizedben Európában.

Summary. Security of stored digital information and more generally, cybersecurity is one of the biggest challenges of the 21st century. Besides the negative effects of cybercrime, cyberespionage, or other state sponsored activities, like cyberwarfare, our society and economy should face the exposure of infocommunication systems all around us. At the dawn of 4th industrial revolution when the whole world is going to be digitalized and will be surrounded by networked digital devices in homes, cities and industry, new threats are constantly emerging that need to be responded with new innovative solutions. These innovative solutions should include the usage of big data and artificial intelligence built onto it. They should also give a response for the inherited risks of legacy systems that can be found in many critical information infrastructures. Meanwhile, they should protect the digital privacy of citizens by not giving out unnecessary user data which is contradictory with the need of big data and AI mentioned before.

Due to the emerging cybersecurity threats and the virtually non-existence of European cybersecurity market, European Union gives high importance for cybersecurity innovation and will support it between 2021 and 2027. In the proposed budget for this period, approximately 3 billion of euros is expected to be spent to cybersecurity related research. On the one hand, that fund may help European research institutes, enterprises, and startups to appear on the global market, on the other hand this is the only possible way to regain Europe’s digital independence from the United States and China. In alignment with the European security policy, these innovative solutions may also lead to reducing the amount of cybercrime, ensure the resilience of continental critical information infrastructure and can help to establish strong European cyberwarfare capabilities. As Ursula von der Leyden, president of the European Commission said in her op-ed in February 2020, “The point is that Europe’s digital transition must protect and empower citizens, businesses and society as a whole. It has to deliver for people so that they feel the benefits of technology in their lives. To make this happen, Europe needs to have its own digital capacities – be it quantum computing, 5G, cybersecurity or artificial intelligence (AI). These are some of the technologies we have identified as areas for strategic investment, for which EU funding can draw in national and private sector funds.” The study presents the draft of cybersecurity competence networks and describes what R&D&I possibilities will be in Europe in the next decade.

Open access

Környezetbiztonság – jövő nemzedékek védelme – elővigyázatosság

Environmental security – protection of future generations – precaution

Scientia et Securitas
Author:
Gyula Bándi

Environmental Dimensions of European Foreign and Security Policy. Think 2030 12 Kiss Leizer G. K. (2019) A környezetbiztonság rövid története és értelmezése

Open access

Gazdasági globalizáció és fenntarthatóság

Economic Globalisation and Sustainability

Educatio
Author:
Miklós Losoncz

Transnational Security. Geneva Centre for Security Policy, June 19. https://www.scribd.com/doc/56147025/Definitions-of-Globalization-A-Comprehensive-Overview-and-a-Proposed-Definition [Letöltve: 2022. 08. 02.] 2 Baldwin

Open access

of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, Brussels, November 18, JOIN(2015) 50 final, http://eeas.europa.eu/enp/documents/2015/151118_joint-communication_review-of-the-enp_en.pdf European Council of

Restricted access