Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "self-definition" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Attempts at creating a new concept of literature •

(The Hungarian literature in Slovakia between the two world wars)

Hungarian Studies
Author: Zsófia Bárczi

literature in Slovakia is not the result of a kind of natural development, similar writers' orientation, equivalent purposes or an affinity to a literary centre, but rather the result of the border changes of 1920. The pressure for self-definition and the

Restricted access

Absztrakt

Az én (énrendszer) szilárdságának és változékonyságának kölcsönviszonyát joggal tekintik az énpszichológia ellentmondásos és gyakran vitatott kérdésének. Egyes szerzők egymást kizáró jelenségeknek tekintik a szilárdságot és a fluiditást, holott azok kölcsönösen feltételezik egymást. Az énrendszer működését dinamikus stabilitás jellemzi. Ez elsősorban az énfunkciók stabilitását, valamint azok helyzetfüggő kontextualitását (working self szerkesztés) jelenti. A szerző részletesen elemzi a változás pszichodinamikáját. Célszerű megkülönböztetni az önmeghatározó kategóriák mennyiségi gyarapodását azok tartalmas mintázatának változásaitól. A rutinszerű forgatókönyvi változások az anticipált szocializáció logikája szerint elővételezhetőek, mások váratlan sorseseményekként zajlanak le. A kulturális identitásminták (self-modellek) és azok észlelésének módjai meghatározó szerepet játszanak az énváltozási folyamatokban. A radikális énváltozás sajátos önálló változata a konverzió; a tanulmány részletesen elemzi ennek pszichológiai jellemzőit.

Restricted access

background experience necessary for an adult education setting (academic, social, and cultural), but it must also address the sociohistorical implications of self-definition created by a polygamous upbringing. Recommendations To

Open access

A szexuális diszfunkciók patogenezisében kiemelkedő jelentőségűek a kognitív organizáció zavarai, amelyek mint sajátos jelentésadási módozatok alakítják az egyén szexuális öndefinícióját, továbbá közvetítő szerepük van a fiziológiai, affektív és viselkedéses válaszok létrejöttében. A szexuális információfeldolgozás folyamatában mind a kultúra által közvetített szexuális forgatókönyvek és mítoszok, mind a diszfunkcionális szexuális attitűdök, sémák és modalitások aktiválódása kitüntetett szerepet játszik.

Restricted access

The paper approaches the aspects of factuality and fictionality first in the context of intertextuality. Intertextuality is conceived, on the one hand, as a poetic device for the accentuation and the semantic evaluation of the factual within a “fictional” world (plot) created by literary discourse engendering an entire semantic universe. On the other hand, intertextuality is regarded as a tool for the semantic transposition of referentiality in the literary text into a self-reflexive mode of discourse evolution, integrating the text’s self-definition from a cultural historical point of view. In a wider sense, self-referentiality links the domains of the intratextual and the intertextual, explaining the phenomenon of historicity through poetic discourse, in a way which can be interpreted from a semiotic point of view. When in a process of semiotic reading, the literary text is conceptualised as a complex semiotic system revealing itself in its dynamic development, it is possible to differentiate various theoretical and methodological approaches to the correlation of the key concepts of factuality, fictionality, and self-referentiality ([self-]reflexivity).

Restricted access

The roots of Western societal evolution

A concept of Europe by Jenő Szűcs

Society and Economy
Author: László Zsinka

Jenõ Szűcs wrote his essay entitled Sketch on the three regions of Europe in the early 1980s in Hungary. During these years, a historically well-argued opinion emphasising a substantial difference between Central European and Eastern European societies was warmly received in various circles of the political opposition. In a wider European perspective Szűcs used the old “liberty topos” which claims that the history of Europe is no other than the fulfillment of liberty. In his Sketch, Szűcs does not only concentrate on questions concerning the Middle Ages in Western Europe. Yet it is this stream of thought which brought a new perspective to explaining European history. His picture of the Middle Ages represents well that there is a way to integrate all typical Western motifs of post-war self-definition into a single theory. Mainly, the “liberty motif”, as a sign of “Europeanism” — in the interpretation of Bibó’s concept, Anglo-Saxon Marxists and Weber’s social theory —, developed from medieval concepts of state and society and from an analysis of economic and social structures. Szűcs’s historical aspect was a typical intellectual product of the 1980s: this was the time when a few Central European historians started to outline non-Marxist aspects of social theory and categories of modernisation theories, but concealing them with Marxist terminology.

Restricted access

Abstract

My paper focuses on the artist's travels in contemporary art as a model of reference for current issues in art history. Is it true that the travelling, as some people claim, has lost its importance for constructing the artistic relation to the world? I would like to show that it is still a necessary endeavour to develop a kind of typology of the travelling artist today. I will sketch differentiations following the categories “motivations”, “destinations” and above all “self definitions”. I claim that in contemporary art the modes of travel have changed fundamentally. One example is the shift from the ideology of “being influenced” by the southern light, the artistic traditions etc. towards the ideology of “being influential”: art as a relevant instrument facing environmental problems or political tensions. But what is the importance of this topic for the questions of our conference – “How To Write Art History”? Looking at artistic models of inspiration and exploration, I argue that correspondent critical models of perception and interpretation have to be developed. One could think of models that are characterised by the loss of spatial unity of artistic construction and its various contexts that serve as references: The artist's travel is used in order to construct a discontinuity of time through spatial displacement, the “here” and the “there” serves as places for production and perception and finally are reduced to mere messages. Evidence can be found in exhibition making, where the need for such models is expressed in works telling us about the “there”, the distant place we would like to access with our understanding. The travelling artist demonstrates the implications of our models for the relation between the self and the place as a principle for understanding.

Restricted access

A tanulmány az allergiás tünetektől szenvedő személyek önbeszámolóiban fellelhető betegségreprezentációk feltárására, valamint a reprezentációk közötti mintázatok megfigyelésére irányul. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a reprezentációknak interjúk tartalomelemzése segítségével történő vizsgálata alapján elkülöníthető-e valamilyen, a magukat allergiásnak valló személyekre jellemző „identitásprofil”. A nemzetközi szakirodalom szerint az allergiás tünetekkel kapcsolatos laikus nézetrendszerek nem hasonlíthatók más betegségek reprezentációs modelljeihez. Kutatásunkban is bizonyítást nyert az a szakirodalomból ismert megállapítás, hogy az allergiás betegek életminőségét a tünetek súlyosságán és a beteg ismeretein túl az észlelt kontroll is meghatározza. Összefüggéseket tárhattunk fel továbbá az allergiával kapcsolatos reprezentációs dimenziók és a kontroll-észlelés módozatai között. Vizsgálataink eredményeképpen valószínűsíthető, hogy a betegséggel kapcsolatos vélekedések főbb csomópontjait az allergia identitáskonstrukciókban elfoglalt helyének azonosítása, a kontroll, a hangulati változások hatása, az allergia kialakulásának körülményei és a tüneteket befolyásoló gondolati stratégiák alkotják. Kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy az allergiával kapcsolatos reprezentációk sajátos profilokba rendeződnek, melyek a tüneteknek identitásképző szerepet kölcsönözhetnek. Ennek jelentősége lehet a tünetekkel rendelkező személyek betegként való öndefiníciójában és a betegségmagatartásban is.

Restricted access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratrory Research of Motivattional Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin, and Dávid Mária

Cél

A Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív validálása, a tehetség-tanácsadásban felhasználható magyar verzió kialakítása. Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltérképezése, továbbá a perfekcionizmus dimenzióinak feltáró vizsgálata különböző oktatási szinteken, illetve tehetséggondozó tagozaton tanuló és normál középiskolai populáció között.

Módszer

önbeszámolós kérdőívek, megerősítő faktoranalízis, nonparaméteres eljárások.

Minta

A vizsgálatban összesen 446 fő vett részt. A 16–19 éves középiskolás tanulók száma: 265 fő (59,4%); a felsőoktatásban tanulók létszáma: 181 fő (40,6%). A középiskolai tanulók közül 123 f\xC5\x91 (a teljes minta 27,6%-a) tehetséggondozó tagozaton tanul.

Eszközök

Kérdőíves eljárásokat alkalmaztunk, melyek a következők: Hewitt–Flett-féle (1991) Multidimenzionális perfekcionizmus skála, Lang és Fries-féle (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőív, illetve a Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív (Dávid, 2011).

Eredmények

A magyar mintán kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. A tehetségesek szignifikánsan magasabb perfekcionizmussal jellemezhetők, s nemi különbségek is igazolhatók. A társas előírásként megélt (maladaptív) perfekcionizmus együtt jár a kudarckerüléssel, negatívan korrelál az akarat, kitartás, általános aktivitás faktorokkal. A szelforientált (adaptív) perfekcionizmus pozitívan korrelál a magas igényszinttel, a sikerkereséssel, továbbá a szándék/akarat, kitartás, érdeklődés/tudásvágy, valamint általános aktivitás faktorokkal. Igazoltuk a motivációs korrelátumok eltérő mintázatát, illetve a perfekcionizmus skálákban kimutatható különbségek létét almintánként és oktatási szintenként egyaránt.

Aims

To validate Hewitt and Flett’s Multidimensional Perfectionism Scale and to develop its Hungarian version for the purpose of talent counselling. To map motivational patterns attached to adaptive and mal-adaptive perfectionism, moreover, to uncover dimensions of perfectionism among pupils studying in different educational levels and with a regular or gifted and talented curriculum.

Method

self-report questionnaire study, confirmatory factor analysis, non-parametric statistical tests. Sample: 446 subjects participated in the study. Number of students aged between 16 and 19: 265 (59,4%), from which 123 (27,6% of the total sample) were studying with gifted and talented curriculum; number of higher education students: 181 (40,6%).

Instruments

We used the following self-report questionnaires: Hewitt and Flett’s (1991) Multidimensional Perfectionism Scale, Lang and Fries’s (2006) Revised Achievement Motives Scale and Gifted and Talented Self-Definition Motivation Scale (David et al., 2010).

Results

Results of the Hungarian sample are congruent with international standards. Gifted and talented students are characterized by significantly higher level of perfectionism, and gender differences are verified, too. Socially prescribed (maladaptive) perfectionism correlated positively with failure-avoidance and negatively with motivational factors will, persistence and general activity. Self-oriented (adaptive) perfectionism positively correlated with high demand level, success-seeking, and in addition, with motivational factors will, persistence, interest and general activity. Therefore, we verified the different patterns of motivational correlates and differences regarding subscales of perfectionism between subgroups and educational levels as well.

Open access

In the library of the Romanian Academy of Sciences in Kolozsvár there are four albums containing hundreds of caricatures, genre and milieu drawings, political portraits by János Petrichevich Horváth from the period between 1824 and 1864. The albums comprise several so-far little known and unpublished depictions of actors of the age such as István Széchenyi, Miklós Wesselényi, László Teleki, Sándor Teleki, Ferdinand V, Metternich or Emperor Francis Joseph, as well as the less widely known figures of the Transylvanian public scene and nobility, and officers of the imperial army. The set of over five hundred drawings, some only rough sketches, are not only intriguing in terms of iconography but at the same time have intrinsic artistic value as well. The main asset of the albums is the representation of the 19th century small world of ordinary people besides the pictures of representative personages. In addition to unusual themes the artist also challenges some taboos and depicts the abuses of power showing some infamous aspects of the life of the imperial forces, the aristocracy or the clergy.

By occupation, Transylvanian-born János Petrichevich Horváth was a high-ranking officer in the imperial army, and as such he was a committed defender of the feudal social structure and the monarchy, but as an amateur graphic artist he revealed quite a different side of his activities. Although there is no information on his regular artistic training, his works suggest a trained draughtsman mastering refined drawing techniques, with a sense of colour, careful spatial composition and exact anatomical rendering, correct perspective view and sensitive characterization.

The most remarkable works in the albums are the caricatures, which makes scholarship revise the beginnings and history of the genre in Hungary. Though the first half of the 19th century is regarded as a period of rudimentary attempts in Hungarian caricature history, the unfolding of the genre being dated to after the Compromise (1867), the albums of János Petrichevich Horváth render the Hungarian manifestations of the genre commensurable with the European crop of the genre at an earlier date. Of course, Hungarian art struggling with several problems of (self) definition, institutionalization, lack of infrastructure, etc. did not have a James Gillray (1756-1815) regarded as the “father of political caricature” or an Honoré Daumier (1808-1879) yet, but Petrichevich’s works do add several hues to the general tone of backwardness. As a conspicuous analogy, most caricatures of Gillray mock George III whose mental illness was caused by porphyria, Daumier’s most famous caricatures are of the pear-headed Louis Philippe I, and Petrichevich’s several caricature sketches depict the hydrocephalic Ferdinand V. Thus his works can be taken as the start of Hungarian political and cultural caricature whose artistic rendering and embarrassing sincerity project to us a different picture of the Reform Age clad so far in the veil of the golden age or of the customary image of the imperial forces as devilish impostors.

Restricted access