Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for :

  • "serdülő" x
  • All content x
Clear All

Bowlby (1974, 1980) fejlődéselmélete szerint a kötődés funkciói serdülőkorban fokozatosan áttevődnek a szülőkről a barátokra, majd a szerelmi partnerre. A belső munkamodell tartalma és rétegei is bővülnek a kapcsolati tapasztalatok és a kognitív fejlődés következtében. Kutatásunkban a kötődés kora serdülőkori átszerveződésének kognitív és affektív tartalmait vizsgáltuk és hasonlítottuk össze annak felnőttkori sajátosságaival.

Módszer

Az általunk kidolgozott Kötődés Asszociációs Eljárással a kötődéshez kapcsolódó gondolatokat, élményeket, fogalmakat gyűjtöttünk 15–17 éves serdülőktől és felnőttektől. A fogalmakat szakértők szortírozták. A fogalmi csoportok elemzéséhez multiple korrespondencia-analízist, majd hierarchikus klaszterelemzést használtunk.

Eredmények

Az asszociációk csoportjainak elemzése jellegzetes dimenziókat és mintázatokat tárt fel a serdülőknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindkét életkori csoportnál megjelentek a kötődés élményrétegei, tárgyai, funkciói, a kapcsolatok szerepe és a szeparációs élmények. Az intimitás, a szexualitás és gondoskodás fogalomköreit csak a felnőtteknél, míg a kötődés élményének távolítására utaló fogalmakat csak a serdülőknél figyeltük meg. A gyakorisági sorrendben a serdülőknél a család és a barátok szerepeltek első helyen, míg felnőtteknél a szerelem és a család. A dimenziók és a felvett kötődés kérdőívek korrelációi szerint a serdülők kötődésfogalmának középpontjában a kapcsolati biztonság keresése állhat, míg felnőtteknél az összefüggések az önérvényesítés és a kapcsolatok egyensúlyának dilemmájára utaltak.

Következtetés

Kutatásunk alátámasztja a kötődési rendszer serdülőkori átszerveződését, és új adatokat nyújt a belső munkamodell kognitív és affektív rétegeinek jellemzőiről serdülő- és felnőttkorban. Az általunk kidolgozott új módszer alkalmas lehet a kötődés élményrétegeinek vizsgálatára klinikai populációkon is.

Restricted access

Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Farkas, György Lazáry, Ilona Köves, Violetta Csákváry, Rebeka Rónaky, and Tamás Nagy

Absztrakt:

Az egészséges, hajlamosító tényező nélküli gyermekeknél a primer peritonitis rendkívül ritka. A klinikai kép egyértelmű hajlamosító tényezők és tünetek hiányában nem különbözik a szekunder peritonitisektől. Emiatt a diagnózis szinte mindig intraoperatív. Esetismertetés: 15 éves, korábban egészséges fiút kezeltünk enteritisnek megfelelő panaszokkal. A panaszok kezdetétől 24 órán belül akut has és szeptikus sokkos állapot alakult ki. A has komputertomográfos vizsgálatakor apró levegőzárványok látszottak a has középvonalában és a terminalis ileum mellett. Sürgősséggel laparotomiát végeztünk perforációs peritonitis gyanúja miatt. A műtét során azonban a purulens peritonitis hátterében perforációt nem találtunk. Széles spektrumú empirikus, majd célzott antibiotikumkúrát alkalmaztunk. A szeptikus sokkot és szövődményeit sikeresen kezeltük. A primer peritonitis forrását nem tudtuk azonosítani. A gyermek a hazabocsátása óta panaszmentes. Primer peritonitisnél a nem specifikus, rapidan progrediáló tünetek miatt a sürgős műtét általában elkerülhetetlen. Megfelelő antibiotikum- és szupportív terápiával a prognózis kedvező. Orv Hetil. 2020; 161(23): 977–979.

Open access

A kényszeres zavar (obszesszív-kompulzív zavar; OCD) élettartam-prevalenciája gyermekekben és serdülőkben is magas, 18 éves korra a 2-3%-ot is elérheti. Az OCD kezelésében az ajánlott pszichoterápiás módszer a kognitív viselkedésterápia, amelynek hatékonyságát számos vizsgálat igazolta felnőttekben és gyermekekben egyaránt. Gyermek- és serdülőkorú páciensek esetében a kognitív viselkedésterápiás módszereket adaptálnunk kell az életkori sajátosságok, valamint a juvenilis kórforma sajátosságainak figyelembevételével. Az OCD kognitív és tanuláselméleti modelljeinek vizsgálata gyermek és serdülő mintán hozzájárul a juvenilis kórforma megértéséhez és a kognitív viselkedésterápiás módszerek fejlődéséhez.

Restricted access

Az anya-gyerek egyezést és befolyásoló tényezőit vizsgáltam depressziós és nem depressziós gyermekpopulációkban. Célkitűzés: Hipotézisek: a gyermek neme és életkora, az anya depressziója befolyásolja az egyezést; a depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget jeleznek gyermekeiknél; életminőséggel kapcsolatos egyezés jobb idősebb és nem depressziós gyermekeknél. Módszer: Depressziós gyermekek ( N = 354) átlagéletkora 11,69 év (sd: 2,05), nem depressziós minta ( N = 1695) átlagéletkora 10,34 év (sd: 2,19) volt. Pszichiátriai diagnózist félig strukturált kérdőívvel, depressziós tüneteket és életminőséget önkitöltős kérdőívekkel mértem. Eredmények: Anya-gyerek egyezés a gyermek depressziós tüneteiről nőtt a gyermek életkorának emelkedésével. Anya-fiú beszámolók szignifikáns különbséget mutattak, anya-lány párok véleménye hasonló volt. Depressziós anyák súlyosabb tüneteket jelöltek gyermekeiknek. Depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget gondoltak gyermekeiknél. Az egyezést befolyásolta a gyermek depressziója. Következtetések: A gyermek életkora, az alany pszichiátriai betegsége befolyásolja az egyezést. A gyakorlat számára fontos ezen tényezők ismerete.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: Számos kutatás foglalkozik a ritka betegségekben szenvedők életminőségével, mentális jóllétével. Nemzetközi vizsgálatok szerint a vérzékenységgel járó megbetegedések, feltehetően a korszerű kezelés következtében, nem érintik súlyosan a gyermekek és serdülők mentális jóllétét, életminőségét, bár egyes vizsgálatok problémákra utalnak az érzelmi/hangulati élet, az aktivitás és a figyelem, valamint a szociális és családi működés terén. Magyar nyelvű publikációt azonban nem találtunk a témában. Cél: Vizsgálatunk célja vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének összehasonlítása volt egészséges kontrollal, illetve figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek csoportjával. Módszerek: Keresztmetszeti kutatásunkban, 25-25 vérzékenységben, illetve ADHD-ban szenvedő és 25 egészséges gyermek gondozója számolt be gyermeke életminőségéről és pszichopatológiai tüneteiről az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität von Kindern und Jugendlichen (ILK) kérdőív és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) kitöltésével. Eredmények: A szülői beszámoló szerint a vérzékeny gyermekek életminősége nem tért el az egészséges gyermekekétől. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek életminősége azonban egyetlen terület (családi kapcsolatok) kivételével minden területen alacsonyabb volt, mint a vérzékeny csoportba tartozó gyermekeké. A vérzékeny csoport a szülői beszámoló szerint szignifikánsan kevesebb pszichopatológiai tünetet mutatott az SDQ összesített Probléma skálán, valamint a kortárskapcsolati, illetve érzelmi problémák alskálán, mint a másik két vizsgálati csoport. Az ADHD-s csoport a proszociális magatartás alskála kivételével minden problématerületen szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint a vérzékeny csoport. Következtetések: A vérzékeny gyermekek életminősége és mentális jólléte a szülői beszámoló szerint nem rosszabb, mint az egészséges gyermekeké. A vérzékenységgel járó megbetegedések hatása az életminőségre és mentális jóllétre lényegesen kisebb, mint az ADHD esetében tapasztalható.

Restricted access

Gyermek- és Serdülő Pszichodráma Konferencia , Budapest , 2018 . szeptember 28 – 30 . Buji , F. ( 2008 ). Isten halálától az ember haláláig . Ökotáj, 39-40 , 11 – 28

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: János Csorba, Beáta Ficsor, Ágnes Horváth, Edit Nagy, Adrienn Bóna, Zsuzsa Sörfőző, Péter Steiner, Éva Harkány, and Zsuzsa Babrik

–327. Csorba J., Szélesné Ferencz E., Solymossy M.,Vados M., Páli E., Nagy E. (2007): Önsértő serdülő betegek pszichiátriai diagnózisai és részletes magatartási jellemzése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8 (2): 97–110. Döpfner

Restricted access

–18. Németh Á. (2007): Serdülő fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. O’Connor, T., Ben-Shlomo, Y., Heron, J., Golding, J., Adams, D., Glover, V. (2005): Prenatal anxiety predicts individual

Restricted access

Sok vita folyik az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségekről, különösen az ifjú és serdülő korban. Az irodalom arról számol be, hogy szemben a felnőttkori egyenlőtlenségekkel, fiatal korban bizonyos mérvű kiegyenlítődés tapasztalható. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az egyenlőtlenségek alacsony_t

Restricted access