Bowlby (1974, 1980) fejlődéselmélete szerint a kötődés funkciói serdülőkorban fokozatosan áttevődnek a szülőkről a barátokra, majd a szerelmi partnerre. A belső munkamodell tartalma és rétegei is bővülnek a kapcsolati tapasztalatok és a kognitív fejlődés következtében. Kutatásunkban a kötődés kora serdülőkori átszerveződésének kognitív és affektív tartalmait vizsgáltuk és hasonlítottuk össze annak felnőttkori sajátosságaival.
Módszer
Az általunk kidolgozott Kötődés Asszociációs Eljárással a kötődéshez kapcsolódó gondolatokat, élményeket, fogalmakat gyűjtöttünk 15–17 éves serdülőktől és felnőttektől. A fogalmakat szakértők szortírozták. A fogalmi csoportok elemzéséhez multiple korrespondencia-analízist, majd hierarchikus klaszterelemzést használtunk.
Eredmények
Az asszociációk csoportjainak elemzése jellegzetes dimenziókat és mintázatokat tárt fel a serdülőknél és a felnőtteknél egyaránt. Mindkét életkori csoportnál megjelentek a kötődés élményrétegei, tárgyai, funkciói, a kapcsolatok szerepe és a szeparációs élmények. Az intimitás, a szexualitás és gondoskodás fogalomköreit csak a felnőtteknél, míg a kötődés élményének távolítására utaló fogalmakat csak a serdülőknél figyeltük meg. A gyakorisági sorrendben a serdülőknél a család és a barátok szerepeltek első helyen, míg felnőtteknél a szerelem és a család. A dimenziók és a felvett kötődés kérdőívek korrelációi szerint a serdülők kötődésfogalmának középpontjában a kapcsolati biztonság keresése állhat, míg felnőtteknél az összefüggések az önérvényesítés és a kapcsolatok egyensúlyának dilemmájára utaltak.
Következtetés
Kutatásunk alátámasztja a kötődési rendszer serdülőkori átszerveződését, és új adatokat nyújt a belső munkamodell kognitív és affektív rétegeinek jellemzőiről serdülő- és felnőttkorban. Az általunk kidolgozott új módszer alkalmas lehet a kötődés élményrétegeinek vizsgálatára klinikai populációkon is.
Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.
Absztrakt:
Az egészséges, hajlamosító tényező nélküli gyermekeknél a primer peritonitis rendkívül ritka. A klinikai kép egyértelmű hajlamosító tényezők és tünetek hiányában nem különbözik a szekunder peritonitisektől. Emiatt a diagnózis szinte mindig intraoperatív. Esetismertetés: 15 éves, korábban egészséges fiút kezeltünk enteritisnek megfelelő panaszokkal. A panaszok kezdetétől 24 órán belül akut has és szeptikus sokkos állapot alakult ki. A has komputertomográfos vizsgálatakor apró levegőzárványok látszottak a has középvonalában és a terminalis ileum mellett. Sürgősséggel laparotomiát végeztünk perforációs peritonitis gyanúja miatt. A műtét során azonban a purulens peritonitis hátterében perforációt nem találtunk. Széles spektrumú empirikus, majd célzott antibiotikumkúrát alkalmaztunk. A szeptikus sokkot és szövődményeit sikeresen kezeltük. A primer peritonitis forrását nem tudtuk azonosítani. A gyermek a hazabocsátása óta panaszmentes. Primer peritonitisnél a nem specifikus, rapidan progrediáló tünetek miatt a sürgős műtét általában elkerülhetetlen. Megfelelő antibiotikum- és szupportív terápiával a prognózis kedvező. Orv Hetil. 2020; 161(23): 977–979.
A kényszeres zavar (obszesszív-kompulzív zavar; OCD) élettartam-prevalenciája gyermekekben és serdülőkben is magas, 18 éves korra a 2-3%-ot is elérheti. Az OCD kezelésében az ajánlott pszichoterápiás módszer a kognitív viselkedésterápia, amelynek hatékonyságát számos vizsgálat igazolta felnőttekben és gyermekekben egyaránt. Gyermek- és serdülőkorú páciensek esetében a kognitív viselkedésterápiás módszereket adaptálnunk kell az életkori sajátosságok, valamint a juvenilis kórforma sajátosságainak figyelembevételével. Az OCD kognitív és tanuláselméleti modelljeinek vizsgálata gyermek és serdülő mintán hozzájárul a juvenilis kórforma megértéséhez és a kognitív viselkedésterápiás módszerek fejlődéséhez.
Az anya-gyerek egyezést és befolyásoló tényezőit vizsgáltam depressziós és nem depressziós gyermekpopulációkban. Célkitűzés: Hipotézisek: a gyermek neme és életkora, az anya depressziója befolyásolja az egyezést; a depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget jeleznek gyermekeiknél; életminőséggel kapcsolatos egyezés jobb idősebb és nem depressziós gyermekeknél. Módszer: Depressziós gyermekek ( N = 354) átlagéletkora 11,69 év (sd: 2,05), nem depressziós minta ( N = 1695) átlagéletkora 10,34 év (sd: 2,19) volt. Pszichiátriai diagnózist félig strukturált kérdőívvel, depressziós tüneteket és életminőséget önkitöltős kérdőívekkel mértem. Eredmények: Anya-gyerek egyezés a gyermek depressziós tüneteiről nőtt a gyermek életkorának emelkedésével. Anya-fiú beszámolók szignifikáns különbséget mutattak, anya-lány párok véleménye hasonló volt. Depressziós anyák súlyosabb tüneteket jelöltek gyermekeiknek. Depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget gondoltak gyermekeiknél. Az egyezést befolyásolta a gyermek depressziója. Következtetések: A gyermek életkora, az alany pszichiátriai betegsége befolyásolja az egyezést. A gyakorlat számára fontos ezen tényezők ismerete.
Absztrakt
Elméleti háttér: Számos kutatás foglalkozik a ritka betegségekben szenvedők életminőségével, mentális jóllétével. Nemzetközi vizsgálatok szerint a vérzékenységgel járó megbetegedések, feltehetően a korszerű kezelés következtében, nem érintik súlyosan a gyermekek és serdülők mentális jóllétét, életminőségét, bár egyes vizsgálatok problémákra utalnak az érzelmi/hangulati élet, az aktivitás és a figyelem, valamint a szociális és családi működés terén. Magyar nyelvű publikációt azonban nem találtunk a témában. Cél: Vizsgálatunk célja vérzékenységben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének összehasonlítása volt egészséges kontrollal, illetve figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek csoportjával. Módszerek: Keresztmetszeti kutatásunkban, 25-25 vérzékenységben, illetve ADHD-ban szenvedő és 25 egészséges gyermek gondozója számolt be gyermeke életminőségéről és pszichopatológiai tüneteiről az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität von Kindern und Jugendlichen (ILK) kérdőív és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) kitöltésével. Eredmények: A szülői beszámoló szerint a vérzékeny gyermekek életminősége nem tért el az egészséges gyermekekétől. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek életminősége azonban egyetlen terület (családi kapcsolatok) kivételével minden területen alacsonyabb volt, mint a vérzékeny csoportba tartozó gyermekeké. A vérzékeny csoport a szülői beszámoló szerint szignifikánsan kevesebb pszichopatológiai tünetet mutatott az SDQ összesített Probléma skálán, valamint a kortárskapcsolati, illetve érzelmi problémák alskálán, mint a másik két vizsgálati csoport. Az ADHD-s csoport a proszociális magatartás alskála kivételével minden problématerületen szignifikánsan magasabb pontszámot ért el, mint a vérzékeny csoport. Következtetések: A vérzékeny gyermekek életminősége és mentális jólléte a szülői beszámoló szerint nem rosszabb, mint az egészséges gyermekeké. A vérzékenységgel járó megbetegedések hatása az életminőségre és mentális jóllétre lényegesen kisebb, mint az ADHD esetében tapasztalható.
A gyermekpszichodráma módszere Magyarországon
Kamasz technikák a módszeren belül
Gyermek- és Serdülő Pszichodráma Konferencia , Budapest , 2018 . szeptember 28 – 30 . Buji , F. ( 2008 ). Isten halálától az ember haláláig . Ökotáj, 39-40 , 11 – 28
–327. Csorba J., Szélesné Ferencz E., Solymossy M.,Vados M., Páli E., Nagy E. (2007): Önsértő serdülő betegek pszichiátriai diagnózisai és részletes magatartási jellemzése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8 (2): 97–110. Döpfner
–18. Németh Á. (2007): Serdülő fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest. O’Connor, T., Ben-Shlomo, Y., Heron, J., Golding, J., Adams, D., Glover, V. (2005): Prenatal anxiety predicts individual
Sok vita folyik az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségekről, különösen az ifjú és serdülő korban. Az irodalom arról számol be, hogy szemben a felnőttkori egyenlőtlenségekkel, fiatal korban bizonyos mérvű kiegyenlítődés tapasztalható. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az egyenlőtlenségek alacsony_t
