Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

.) Construction of Youth. Helsinki: Government Printing Centre. The Many Faces of Interdisciplinary Research Sirén, S. (forthcoming). Expertise in

Restricted access

This study tries to give an overview of the varied connections between word and image in the calendars and other popular works (penny books, manuscript song collections) of the late Renaissance and Baroque. The author investigates the associations and influences from different fields of culture, considers ancient topoi and archetypes which underwent a great many transformations over space and time. In the first part of this paper are examined some non-traditional figures in the calendar for 1578 (Kolozsvár-Cluj, Heltai’s office) like mermaids/sirens in the role of Aquarius and Virgo, and the appearence of these figures on the painted furniture and ceiling panels of 18th -century Calvinist churches in Hungary.

The second part of this article deals with some typical title pages of calendars, edited in different printing houses of Upper Hungary (by Lorentz Brewer in Lőcse/Levoča, the serie Calendarium Tyrnaviense, Nagyszombat/Trnava) from the second half of the 17th century, and with the calendars of David Frölich, published in Breslau (Wrocław, PL) between 1623 and 1646.

Restricted access

In this paper we propose a decentralized privacy-preserving system which is able to share sensible data in a way, that only predefined subsets of authorized entities can recover the data after getting an additional alarm message. The protocol uses two main communication channels: a P2P network where the encrypted information is stored, and a smaller private P2P network, which consists of the authorized parties called friend-to-friend network. We describe the communication protocol fulfilling the desired security requirements. The proposed protocol achieves unconditional security. The main cryptographic building blocks of the protocol are symmetric encryption schemes and secret sharing schemes.

Restricted access

-related competition Theor. Pop. Biol 46 78 95 Altig, R. 1967. Food of Siren intermedia

Restricted access

A tanulmány Apollónios Rhodios eposzának egy, a korábbi tradícióban sosem említett hőssel kapcsolatos elbeszélését vizsgálja. A férfielső pillantásra az Argonautika azon mellékszereplői közé tartozik, akik csupán lokális eredetmítoszok héros epónymosaiként kerülhetnek az elbeszélés felszínére, annak történeti, földrajzi hitelét erősítve. A Butés-elbeszélés valójában jóval több marginális alapítástörténetnél. Míg a férfineve pasztorális képzeteket ébreszt, alakja elválaszthatatlan Orpheusétól, s ez a kismítosz metapoetikus olvasatának lehetőségét eredményezi. Butés a Szirénekkel való találkozás során válik ideiglenes főszereplővé: a társait védő Orpheus különös hangokkal igyekszik túlharsogni a madárlányok énekét, azonban így sem képes megakadályozni, hogy a zene által rabul ejtett Butés ne vesse magát a vízbe, a Szirének felé igyekezve. A habokban elmerülő férfit Aphrodité menti meg s emeli maga mellé társistenként hegyi szentélyébe. A tanulmány az apollóniosi epizód és az annak elsődleges modelljét jelentő homérosi szirénjelenet kapcsolatának vizsgálata után további lehetséges előképek felkutatására vállalkozik. A Hésiodos óta az esztétikum szférájától való idegenséget megtestesítő pásztoralak zene általi megigézettségének gondolata, illetve a zenélő pásztor szerelmes istennő segítette apoteózisának motívuma lexikális egyezések alapján (egyebek mellett) a Theogonia avatásjelenetét és a homérosi Aphrodité-himnuszt idézheti, míg a pásztorfigura és a Szirének egymás mellé helyezése a Phaidros enthusiasmosszal kapcsolatos egyik helyét. Mindezek alapján Butés apollóniosi kismítosza a költészet és megismerés viszonyával kapcsolatos görög esztétikai gondolkodás néhány alapszövegének közvetett kommentárjaként is értelmezhető.

Restricted access

At the end of the Georgics Virgil represents himself as someone nursed by sweet Parthenope (IV 536: dulcis alebat / Parthenope). According to the rather obscure tradition which goes back to Servius, Parthenope would be an allusion to one of the Sirens, patron divinity of Naples-Parthenopolis, which was the favourite place of the poet. Nevertheless, Parthenope used to be considered as a self-referential joke on the nickname of Virgil, called Parthenias (a virgin) because of his moral excellence. The paper offers a new metapoetic reading of the passage which wishes to complete the earlier interpretations based on biographical data and local tradition. The allusion should also be regarded as a statement about inspiration. By suggesting a new approach to the mythology (see the Muse replaced by the Siren), the name of Parthenope appears to create an homage to Parthenius of Nicaea and to his strange collection of erotic myths. The studies about the impact of the Erotica pathemata on Latin poetry generally focus on the Elegiacs and Ovid. Nevertheless, it cannot be excluded that the mythological allusions of the Georgics about the origins of plants, animals, etc. may be influenced by some typical narrative patterns of Parthenius. The series of these virgilian aetological notes alluding to tragic love stories of Greek mythology seems to prepare the great Orpheus myth of Book IV. On the other hand, Virgil’s short allusions might transmit a concept of human passion, which sometimes is rather similar to the emotional world of the Parthenian narratives, but which is always much more rich in ethical concerns.

Restricted access

Sirens became an essential element of the literary imagination in many European literatures in Romanticism and have remained popular ever since. Also, in Russian and Polish culture, the image of the dangerously alluring and transgressive female nymph called “rusalka” is omnipresent. In this paper, the authors use a comparative approach to trace the evolution of the “rusalka” motif from its creation in the Romantic period to its transformed (and often highly sexualized) use in present-day popular culture. From works written by Pushkin, Lermontov, Mickiewicz as well as Bal’mont and Gumilev (amongst others), we move on to contemporary actualizations of the motif in the music videos and lyrics of a Russian girl group (“Фабрика”), a Polish pop performer (Doda Elektroda) and a Russian folk-metal band (“Alkonost”). We argue that the centuries-old popularity of the “rusalka” motif can be ascribed to the theme’s core semantics of female transgression and adaptability that lends itself especially well to the sphere of pop and its remixing and resignifying practices.

Restricted access

A Georgica legvégének dulcis alebat Parthenope sorát (IV, 563–564) a Serviusig visszanyúló olvasati hagyomány hol a Szirének egyikével, Neapolis/Parthenopolis védőistenségével hozza kapcsolatba; hol a szűzi tisztasága miatt Partheniasnak nevezett költőre utaló autoreferenciális játékot vél felfedezni benne. Az életrajzi és a lokális tradíción alapuló korábbi értelmezések kiegészítéséül a tanulmány a hely metapoetikus olvasatának lehetőségét veti fel. Parthenope megidézése a sphragisban az erotikus elbeszéléseiben a mítosz megújításával kísérletező, Vergiliusszal és Galluszal szoros kapcsolatban álló Parthenios előtti tisztelgésként is értelmezhető. Az Erótika pathémata latin utóéletének kutatása döntően az elegikusokra és Ovidiusra korlátozódik, noha a Georgica rejtett mitológiai allúzióinak hátterében ugyancsak jellegzetes partheniosi narratív sémák sejlenek fel. Vergilius rövid, többnyire szerelmi szenvedéstörténeten alapuló aitionjai tekinthetők egyes partheniosi történetvázak erkölcsi téttel kiegészülő, egységes világképbe rendeződő újraírásának is.

Restricted access

1995 51A 145 151 H. Sirén and A. Karttunen , J. Chromatogr. B 783 (2003) 113

Restricted access