Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "skizofrénia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The psychiatric correlation of terrorism – schizophrenia and the lone-actor terrorist

A terrorcselekmények pszichiátriai korrelációi a skizofrénia és a magányos elkövető tükrében.

Pszichiátria és terrorizmus
Scientia et Securitas
Author:
Mária Zsóka Bellavics

Summary.

The correlation between terrorism and mental disorder has been studied for decades. Empirical findings suggest that no major role of psychiatric disorders can be found in relation to terror attacks, except for one type of terrorism: the lonely offender. Schizophrenia has been proved to be one of the most important psychiatric disorders that have correlation with lonely-offender type terrorism. In this paper the symptomatology of schizophrenia is presented with a special regard to its role in the development of deviant tendency that may lead to terror attacks. A domestic case of lonely-offender terror activity is introduced with the aim of highlighting this correlation in practice. Based on international empirical data and cases such as the one presented here a conclusion can be drawn; close attention is required on the mental state in the case of lonely-offender terrorism.

Összefoglalás.

A bűnelkövetés természetének vizsgálata során a mentális állapot kérdése egy rendszeresen előforduló problémakör. A pszichológia tudomány mellett, melynek különböző alkalmazott és elméleti területei régóta eszközül szolgálnak a bűnnel való küzdelem során, a pszichiátria is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 21. században a terrorizmus a bűnelkövetés egy igen speciális jelentőséggel bíró típusa. Mivel a terrorizmus társadalmi jelentőség szempontjából központi szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, a tudományos világ is intenzív figyelmet szentel neki. A modern trendeknek megfelelően a terrorcselekmények természetének tanulmányozása során is egyre jobban előnyt élvez a minél szélesebb körű tudományos megközelítések integrálása, a multidiszciplináris megközelítés. A terrorizmus jelenségének vizsgálata során a pszichiátria diszciplínája is egyre gyakrabban szerephez jut, ennek megfelelően a terrorizmus és a mentális betegségek kapcsolata a kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja. Ugyan az eddig gyűjtött empirikus adatok azt sugallják, hogy a mentális betegségeknek nincs kifejezett jelentősége a terrorcselekmények kapcsán, a terroristák egy speciális típusa, a magányos elkövetők által végrehajtott támadások ebből a szempontból kivételt képeznek. Több pszichiátriai zavar esetében találtak a normálpopulációhoz mérten magas pervalenciákat a magányos terroristák között. Ezek közül a skizofrénia az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró pszichiátriai kórkép. Ez, tekintve, hogy a tudathasadásos elmebaj gyakran asszociálódik erőszakos cselekményekkel, nem meglepő, jóllehet a skizofrének által mutatott deviancia igen eltérő a skizofrén populáción belül. Ez elsősorban azért is van, mert a skizofrénia rendkívül változatos és sokszínű klinikai képe mentén igen nagy a változatosság a tekintetben, hogy a különböző tüneteket produkáló betegek mennyire erőszakosak. A jelen tanulmányban a skizofréniához köthető, a terrorcselekmények szempontjából kulcsjelentőségű deviancia kialakulásában leginkább meghatározó tüneteket járjuk körbe. A skizofrénia általános tünettanának tárgyalásán túl kísérletet teszünk annak életszerűbb bemutatására egy hazai terrorcselekmény skizofréniában szenvedő elkövetőjének az esetén keresztül. A bemutatott incidenshez hasonló elkövetések és a nemzetközi empirikus adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a magányos elkövetők kapcsán a mentális állapot fokozott figyelmet érdemel. Erre tekintettel további empirikus adatgyűjtés szükséges, mely tudás várhatóan nagyban hozzájárul a terrorizmussal folytatott küzdelem sikerességéhez.

Open access

Absztrakt

A tanulmányban ismertetünk egy, az identitás vizsgálatához kialakított megközelítési módot, mely „félig-hétköznapi” diszkurzusok összegyűjtését és feltárását célozza, továbbá illusztrációként bemutatunk egy példát a vizsgálat során nyert adatok elemzésére. A dolgozatban leírjuk, hogy (1) miért tekintjük a fókuszcsoport módszert megfelelő eszköznek arra, hogy speciális, az európai és a magyar identitás vonatkozásában releváns diszkurzusokat gyűjtsünk, majd bemutatunk egy elemzést (2), mely a fókuszcsoportokból nyert beszélgetések azon részleteinek tematikus, formai és diszkurzív-szempontú feltárását célozza, melyekben a beszélők Európát és Magyarországot „skizofrén”-ként jellemezték, azaz egy, a mentális patológiából származó terminussal illették.

Restricted access

This study is aimed at assessing family expressed emotions as a predictor of health status of family members living with schizophrenia as well as identifying some characteristics for high or low emotions of family members towards a ‘sick’ member. There were thirty-one families with members suffering from schizophrenia as diagnosed by psychiatrists (using DSM-IV-TR) in government owned hospitals. They were judgmentally sampled with the assistance of social workers. The instrument for gathering data was a validated modified Camberwell Family Interview (CFI) schedule reflecting three major areas: Hostility, Critical comments, and Over-involvement of expressed emotions of family members. The procedure was using trained research assistants from the area to conduct these interactive sessions in their lingua franca. The data generated was subjected to qualitative analysis which shows that out of the 31 families studied, 25 or 80.65% had high expressed emotions while six families or 19.35% had low expressed emotions. However, only five ‘sick’ members had not experienced a relapse since the first treatment and discharge. Seven ‘sick’ members were vagrant of the 25 high expressed emotion families. The study revealed that expressed emotions significantly determine the number of relapses of the member living with schizophrenia; that the gender of a ‘sick’ member does in fact determine the level of expressed emotion from family members. The study also revealed that the poverty of families or shame for families from low and high socio-economic backgrounds respectively are motives for emotions expressed. A model of family therapy was proffered.

Restricted access

Pszichológiai Kutatólaboratórium (PK) 2014-ben jött létre Kovács Ilona vezetésével a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A PKjelenlegi kutatásainak előzményeként a skizofrénia idegrendszeri hátterének tudományos feltárását célzó nemzetközi együttműködésben vett

Open access

A mentális betegeket célzó szolgáltatások hatékonyságának fejlesztési lehetőségei két komplex nemzetközi program tükrében

Possibilities for Improving the Efficiency of Mental Health Services in the Light of Complex International Programs

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Léna Nagy
and
Gergő Túri

szolgáltatások gyakori használója. • Santa Clara megyei lakos. • Súlyos és perzisztens mentális betegséggel él, beleértve, de nem kizárólag az alábbi diagnózisokat: deluzív zavar, skizofrénia vagy más pszichotikus zavar, bipoláris zavar, major depresszió

Open access