Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "social institutions" x
Clear All

The article is based on Aaron Wildavsky's famous model of culture to interpret responsibility. In this model (1) fatalism leads to universal irresponsibility; (2) an individualistic culture values personal responsibility; (3) hierarchical cultures produce hierarchical responsibility; and (4) egalitarian culture generates collective responsibility. The author argues that the only acceptable form of responsibility is the personal one. A higher autonomy of public servants implies a greater degree of accountability and also responsibility. This new type of personal responsibility does not separate public servants into two categories: politicians with responsibility and bureaucrats without it. Personal responsibility presupposes persons who are able to make decisions and can find the balance between their self-interest and a public interest.

Restricted access

Abstract

Marriage is associated with some form of financial transaction, the most common of which is bridewealth. To bear the costs of bridewealth, sons rely on the assistance of their fathers, which in turn makes the latter influential over the former's mating decisions. Effectively, bridewealth becomes an instrument through which male parents impose their will on their male offspring. On these grounds three hypotheses are tested: first, it is hypothesised that in societies where bridewealth is practiced, men are more influential over marriage arrangements; second due to its material nature, bridewealth is more frequently practiced in agropastoral societies than in foraging ones. Finally, the hypothesis is tested that sons are more dependent upon their parents for shouldering the costs of bridewealth in agropastoral than in foraging societies. Using data from the Standard Cross-Cultural Sample this study finds evidence in support for all three hypotheses. These findings partially explain why sexual selection under parental choice is stronger in agropastoral than in foraging societies.

Restricted access

W. G. Sumner még a múlt század elején etnocentrizmusnak (EC) nevezte azt az általános beállítódást, hogy másokat alapvetően „etnikai” szempontból ítélünk meg: a „hasonlóhoz” vonzódunk, az „idegent” elutasítjuk. A jelenséget többnyire az előítéletekkel és a rasszizmussal kapcsolatba hozva a csoportok közötti konfliktusokat kiváltó –szűk látókörű, megalapozatlan és rosszindulatú –ideológiai konstrukcióként írták le (Levinson, 1950, 103). Az 1950-es és 60-as években végrehajtott pszichológiai kísérletek és szociológiai vizsgálatok az EC automatikusan érvényesülő és a racionális m_

Restricted access

In this article, “Life time of influence” refers to Robert K. Merton's impact broadly, and emblematically, to his influence upon my work. The article discusses 1) the scope and influence of Merton's ideas about social structure and explanations of social processes; 2) his vast scholarship establishing the study of science as a social institution, with implications for theory and research; and 3) his fostering of the social study of science through immense published work, and through impact upon an inter-generational network of scholars.

Restricted access

Abstract  

In recent literature dealing with the study of science and history of science increasing attention has been given to quantitative research of science as a special social institution. Main objects of these studies are the dynamics of quantity and structure of scientists, as well as change in forms of their professional organization. The understanding of regularities in the development of the scientific community is essential for the formulation of reasonable scientific policies. However, the experience shows that tendencies of this kind cannot be revealed if the study of science is restricted to the last two or three decades. It is necessary to examine sufficiently long periods of history during which several generations of scientists changed, large variations occured both in the internal scientific situation and in the socio-economic and concrete historical conditions of the development of science.

Restricted access

Hayek’s theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisible-hand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek’s theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Restricted access

Pécsett a hajléktalanok ellátása 16 éve a Pécsi Gondozási Központ feladata. A hajléktalan emberek növekvő száma sürgetővé teszi egy átfogó módszer kidolgozását, amely magában foglalja a szociálpolitikai, a szociológiai, és a pszichológiai gondolkodásmódot egyaránt. A hajléktalanság, az otthontalanság a nélkülözés maximuma, mely sok tényező összhatásának a végeredménye. A korai traumák és a velük együttjáró viselkedési és emocionális problémák olyan diszfunkciókat hoznak létre és hozzájárulnak a hajléktalanság előidézéséhez és rögzüléséhez. Ez az életmód azonban nagyfokú identitás- és személyiségváltozással is jár. A hajléktalanság természeténél fogva a társadalmi intézményektől és a személyes kapcsolathálózatoktól való elszigetelődést eredményezi. A hajléknélküliség gátolja a családtagokkal és a barátokkal való a tartós kommunikációt a kapcsolatok ápolását. Az elszigeteltség oka és következménye is a hajléktalan állapotnak.

Restricted access

A szerző a hagyományos helyi ismeretek és az innovációra való képesség egyéni problematikáját vizsgálja a 20. századi Magyarország gyorsan változó kontextusában. A helyi elittel szoros kapcsolatban álló családban, 1932-ben született asszony élettörténetét elemezve egyrészt bemutatásra kerül a különböző társadalmi kontextusokban és életszakaszokban szervezett profit és non-profit vállalkozások sora, másrészt az, ahogyan az új kihívásokkal való megküzdésben a kitűnő képességekkel rendelkező asszony a kulturális és anyagi erőforrásait, társadalmi tőkéjét, a saját és az ősei tapasztalatait használta. Bemutatjuk azt is, hogy a hagyományos utak elzáródásánál hogyan talál új utakat. A generációk közötti kapcsolatokat és konfliktusokat elemezve a szerző arra keresi a választ, hogy a megörökölt kulturális tőke átvételét miért utasítja vissza a fiatalabb generáció, és miért nem tudják a szociális intézmények és kulturális mintázatok határait újrarajzolni. Adatgyűjtés: terepmunka, önkitöltős kérdőív, félig strukturált és narratív technikával készített interjúk, helytörténeti források és a helyi sajtóban közölt adatok.

Restricted access

): Patronage: An Institution in its Own Right. In: Hechter, M. — Opp, K.-D. — Wippler, R. (eds.): Social Institutions. Their Emergence, Maintenance and Effects . Walter de Gruyter, New York, 225–243. Flap H. D

Restricted access

Hechter, M. (1990): The Emergence of Cooperative Social Institutions. In: M. Hechter - K.-D. Opp - R. Wippler (eds) Social Institutions. Their Emergence, Maintenance and Effects . Walter de Gruyter, New York, 13

Restricted access