Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "social law" x
  • All content x
Clear All

Abstract

The centenary celebration of the International Labour Organisation (ILO) is an ideal occasion to look at its current position, possibilities and challenges from the perspective of its long-lasting relation with the EU. This paper looks at the current state of affairs and how it has been achieved. It looks at the history of good cooperation of ILO and EU from the legal point of view highlighting some moments, when the ILO law has been ahead in social protection of workers, whilst showing that currently the EU is taking the lead in many fields. By commenting on recent basic documents of both the EU and ILO, the conclusion can be made that the solid and real interaction between both ‘legal systems’ can significantly contribute to more solidarity and decent work around the world.

Restricted access

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások már a XXI. század kezdetén a század szimbólumává váltak. A World Trade Center eltűnő ikertornyainak dupla felkiáltójelével írták a globális e-társadalom építményének immár repedésekkel teli falára az új harcrendet (Echelon): NYÍLT GLOBALIZÁCIÓ ELLEN REJTETT HÁBORÚ. A terrortámadások által felszínre került mély társadalmi problémákra alapjaiban téves biztonságpolitikai válasz született. A hidegháborús időkben fogant Echelon-projekt eszközrendszeréből – a technika rohamos fejlődésével – a Földet behálózó, globális Nagy Testvér, azaz a globális hatalom kezében összpontosuló globális „harcrend” alakul. Az adózók dollár százmilliárdjaiból fenntartott, új „brute force” biztonságpolitika, amelynek zászlajára a „terrorizmus elleni küzdelem” jelszavát írták, mégsem a terrorizmusra mért megsemmisítő csapást, csupán áthelyezte a terrorcselekmények színtereit az Egyesült Államokból. Az új „harcvonal” a 2000-es évek közepére már Európában volt. 2004: Madrid, 2005: London. 2010-ben az Európai Unió kilenc tagállamában 249 terrortámadást regisztráltak. Joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy az évente több százmilliárd dollárt felemésztő globális harcrend, amelynek zászlaján már régen nem a hidegháború, hanem a „terrorizmus elleni globális küzdelem” áll óriási betűkkel, kinek a biztonságát biztosítja. Lehet, hogy ez a „brute force” biztonságfilozófia éppen a terrorizmus biztonsága? Az ártatlan civil társadalomnak, a „megvédett” embereknek csupán filozófia? A dolgozatban igyekszem rámutatni, hogy a terrorizmus rejtett háborújára nem megfelelő válasz a mérhetetlen költséggel, de kis hatékonysággal működő globális „harcrend”. Ha megértjük a globalizáció mélyén lappangó társadalmi törvényeket, világossá válik, hogy globális „harcrend” ellen nem lehet egy másik globális harcrend a válasz. Vagyis éppen a nyílt, globális „harcrend” kényszerítette ki a rejtett háború válaszát.

Restricted access