Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "social representation" x
  • All content x
Clear All

A kutatás két többségi társadalom, a magyar és az olasz, cigányságról alkotott szociális reprezentációját tárja fel több módszeres megközelítéssel. A jelentéskonstrukciókban talált különbségeket konstruktivista nézőpontból értelmezi: a két kontextus e specifikus többség/kisebbség viszonyának különbségeivel és az általános társadalomtörténethez szorosan kapcsolódó többségi identitáskonstrukciók minőségi különbségeivel magyarázza.

Restricted access

A tanulmány a vidéki vállalkozói körben jellemző sikerfogalmat, a sikerrel kapcsolatos elképzeléseket ismerteti. A sikert szociális reprezentációként közelíti és a vállalkozói identitással összefüggésben értelmezi. Az interjús módszerrel végzett vizsgálat során megismert sikerképzetek különböző módon igazolják a szociális reprezentációkkal kapcsolatos hipotéziseket. Az interjúk alapján kirajzolódó siker reprezentációk alapján a vállalkozók két fő csoportba sorolhatók. Az első csoport siker reprezentációiban a sikert úgy fogják fel, mint ami a megkérdezettek világában nem fordul elő. A másik csoport vállalkozóira az a jellemző, hogy a sikert saját maguk számára is elérhetőnek tartják és azonosítják a boldogsággal, a jól végzett munkával, azzal, hogy mennyire kedveli őket a környezetük, mekkora utat tettek meg a társadalmi térben felfelé, vagy azzal, hogy a nem választott életpályához képest kedvezőbb helyzetben vannak.

Restricted access

The present manuscript has four goals: 1. the description of findings regarding the structure of social identity of parents and their adolescent children under the condition of permanent internal conflict, in religious-Zionist communities in the settlements and within the Israeli official borders before 1967 (the Green Lines); 2. validation of this identity structure by the Schwartz value model; 3. the examination of the differences between family members in the strength of their identity; and 4. the examination of the differences between settlers vs. non-settlers in the strength of their identity. A sample consisting of 1328 participants were administered an original Identity and Conflict Questionnaire, and the Schwartz portrait value questionnaire. In partial agreement with our predictions, a SSA statistical procedure uncovered a circumflex-like identity structure, which consisted of four semantic regions: 1. most of the items were situated in one semantic region, and were identified as religious-settlers' identity; 2. across this region smaller numbers of items of a distinct Israeli identity were negatively correlated with the former. In addition, two structures were posed in-between these two identities; 3. a sense of conflict between these identities, and 4. a belief in the ability to influence the non-religious out-group in the Israeli society. No differences were found between parents and their adolescent children, or between those living beyond and within the green lines. The finding that Schwartz's model of values was correlated with the four identities in the expected way supported the construct validity of the findings. The findings of relatively simple and widely shared structure of strong religious-settlers' identity and the relatively weak sense of conflict regarding this identity, were interpreted by us as possibly serving a coping aim, i.e., a mode of in-group communication that supports the endurance of this social and political minority group within the antagonistic social surroundings.

Restricted access

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap.

Restricted access

Summary

A jelen vizsgálat magyar és francia közgazdász és bölcsész egyetemisták versengéssel kapcsolatos szociális reprezentációinak feltárását és összehasonlítását tűzte ki céljául. A magyar mintába 196-an (107 közgazdász- és 89 bölcsészhallgató) tartoztak, a francia minta 194 (104 közgazdŕ_

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.

Restricted access

Absztrakt

A kisiskoláskori versengéssel kapcsolatos kutatási eredmények alapján a 8–9 éves gyerekek számos aspektusból összehasonlítják teljesítményüket társaik teljesítményével (Ruble és Frey, 1991). Ugyancsak ezen eredmények alapján elmondható, hogy a kisiskolás gyerekek pozitívan viszonyulnak a versengéshez (Sándor és mtsai, 2005), valamint szívesen és sokat versengenek, és különösen érzékenyek a versengő játékokban elért győzelemre és vesztésre (Underwood és mtsai, 1999).

Vagyis a szakirodalom és saját vizsgálataink alapján a versengés a kisiskoláskorban lényegében életkori sajátosságnak tekinthető, és hozzátartozik az ilyen életkorú gyerekek iskolai és iskolán kívüli életéhez. Ugyanakkor nincs a szakirodalomban olyan vizsgálat, amely azt kívánta volna feltárni, hogy a versengést gyakran megélő 8–9 évesek milyen fogalmat alakítanak ki erről a jelenségről, milyen szociális reprezentációval rendelkeznek a versengéshez hozzátartozó győzelemről és vesztésről, és milyen érzelmi és viselkedéses reakciók azok, amelyeket a jelenséghez tartozónak ismernek fel. A jelen vizsgálat ezt a hiányt kívánta pótolni.

A vizsgálatban összesen 67 gyermek vett részt: 33 fiú és 34 lány, két budapesti általános iskola második osztályos tanulói. A vizsgálatnak ebben a fázisában a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy a vizsgált versengéssel, győzelemmel, illetve vesztéssel kapcsolatban mondjanak minél több olyan szót, amelyek a vizsgált fogalmakkal kapcsolatosak.

A gyerekek által a három fogalommal kapcsolatban adott asszociációk elemzése a szociális reprezentációk elméleti keretein belül mind a Verges-féle (Verges, 1994), mind az AGA (Asszociatív Csoport Analízis) technikával (Szalay és Brent, 1967) megtörtént.

A két elvégzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Verges-féle asszociációs módszerrel kapott eredmények összhangban vannak az AGA-módszerrel kapott eredményekkel. Az asszociációs vizsgálatok alapján csakúgy, mint a korábbi rajzos vizsgálataink alapján (Fülöp és Sándor, 2008) a 8–9 éves gyerekek a versengés fogalmát elsősorban mint versenyt, ezen belül is leginkább mint sportversenyt értelmezik, vagyis a versengésnek a világos szabályok szerint zajló, szervezett, strukturált formáját ismerik a legjobban. A fogalmat kevésbé kötik a legfőbb életterületeikhez, a családhoz és az iskolához.

A győzelem és a vesztés érzelmileg erősen telített fogalmak, a győzelem egyértelműen pozitív a vesztés pedig negatív érzelmeket idéz. Különösen igaz ez a lányokra, akiknek a reprezentációjában mind a győzelemmel, mind a vesztéssel kapcsolatban több érzelem fejeződik ki.

A fiúkra jellemzőbb, hogy a versengés kapcsán több olyan fogalmat idéznek (autóverseny, foci, boksz stb.), amelyek megfelelnek a hagyományos férfi nemi sztereotípiáknak és jellemzőbben kapcsolnak a három fogalomhoz csapatsportot, mint a lányok.

Restricted access

): Social representation and social identity . Papers on Social Representations , 2 ( 3 ), 198 – 217 . 6. Brewer , M. B. , Hong , Y. , Li , Q. ( 2004 ): Dynamic entitativity

Restricted access

://www.oktatas.hu/kozneveles/tanulmanyi_versenyek/oktv_kereteben/dijazottak_eredmenyek/2013_2014_osszesitett_adatok , 2014.06.11. O rosz , G. ( 2010 ). Social representation of competition, fraud and academic cheating of French and Hungarian citizens . PhD

Restricted access

193 László, J. (2002) Narrative organisation of social representation. In László, J., Stainton, Rogers W. (eds) Narrative Approaches in Social Psychology . 28-47. New Mandate, Budapest

Restricted access