Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "social standard" x
  • All content x
Clear All

Az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van az egy országban található pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. Célkitűzés: A dolgozat a börtönpopuláció és az elmeosztályi ágyszám közötti összefüggéseket vizsgálja 1990 és 2005 közötti időszakban Magyarországon. Módszerek: Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból származnak. A dolgozatban a szerző az összefüggések leírására matematikai statisztikai módszereket alkalmaz. Eredmények: A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető inverz összefüggés van. A kényszergyógykezelt betegek száma a vizsgált időszakban a jogerősen szabadságvesztéses büntetésüket töltő személyek számával párhuzamosan emelkedett, és a pszichiátriai ágyak számával inverz összefüggést mutatott. Következtetések: Mind a börtön, mind pedig az elmeosztályon történő kezelés a közösség egy társadalmi jelenségre adott szegregációs válaszaként jelenik meg. Az adatok alapján feltételezhető, hogy mindkét rendszerben többségében ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése céljából az országos vizsgálat elindítása szükségesnek tűnik.

Restricted access

A múlt század harmincas éveiben az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van a pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. A dolgozat nemzetközi adatok alapján vizsgálja a börtön, az elmekórház, az elmebetegség és a bűnelkövetés összefüggéseit, különös figyelmet szentelve a deinstitucionalizáció jelenségének, illetve epidemiológiai adatok segítségével bemutatja az elme- és addikciós betegségek, valamint a mentális zavarok börtönön belüli gyakoriságát. A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető a Penrose által leírt inverz összefüggés. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése során a deinstitucionalizációt elindító jelenségeket górcső alá véve gazdasági, társadalmi, filozófiai és terápiás összefüggések kerülnek a vizsgálat homlokterébe. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a két rendszerbe bekerülők között nagy az átfedés, nagyrészt ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk mind a börtönökben, mind az elmeosztályokon. A dolgozat szerzője arra a következtetésre jut, hogy a deinstitucionalizáció valójában transzinstitucionalizációhoz vezet, aminek oka egyrészt az, hogy korlátozott a rendelkezésre álló közösségi ellátókapacitás, illetve másrészt, hogy a közösségi ellátás maga nem tud mit kezdeni a súlyos, krónikus elmebetegségekben, illetve a komorbid állapotokban is szenvedőkkel. Továbbá a jelen finanszírozás mértéke, valamint a prevenciós és terápiás módszerek nem alkalmasak arra, hogy a pácienseket megóvják a forgóajtó hatásaitól.

Restricted access

. — Seuring, S. (2009): The Contribution of Environmental and Social Standards. Towards Ensuring Legitimacy in Supply Chain Governance. Journal of Business Ethics 89: 509–523. Seuring S

Restricted access

induced self-evaluative processes. Consequently, when individuals perceive that they are failing to meet a given social standard concerning their own self or behavior, the emotions of shame and guilt may arise. However, these two emotions differ in their

Open access

which are interested to keep their social standard of living in exchange of leaving the political arena. Unemployed will get the possibility of social work if they vote for Orbán, middle-income families will get tax-reliefs if they are willing to vote

Open access

psychological (need) and sociological (social standards) measures to distinguish media gratifications. A study by Rubin ( 1983 ) emphasized content and media channels as effective precursors of gratification. The studies by Rubin ( 1983 ) and Palmgreen and

Open access