Search Results
In 2010 the Institute of Ethnology of the Slovak Academy of Sciences completed a research project on the effects of various religious missions on social change and the social inclusion of Roma in Slovakia — the SIRONA Project (Social Inclusion of the Roma by the Religious Pathway). The article first discusses methodological approaches to studying subjective perceptions of social change. Then the authors identify the mechanisms influencing the effectiveness and ineffectiveness of social change, among others the importance of pastoral discourse and its potential to be pro-exclusive, or pro-inclusive. Religious change is discussed from the perspective of social theories of social capital, social networks and social bonds. The paper reaches the conclusion that religious change has very strong potential to bring about social change which, although only in some cases, can lead also to social inclusion.
The paper presents the results of a study of metaphorical vocabulary with the meaning of assessment of social change. The analysis involves common Russian vocabulary as well as the material of Russian dialects. Previously unpublished expeditionary records of dialect speech are introduced into academic discussion. Special attention is paid to the onomasiological analysis of linguistic facts. Four groups of motives are revealed: the motives of destruction (loosening, turning inside out, and death); spatially dynamic motives (moving away and disappearance); the motives of qualitative changes (the loss of one’s own properties and status, the acquisition of similarity with representatives of a foreign nation, the acquisition of worse properties, cooling down); and the motives of confusion (mixing of different cultures and disorientation). It is shown that the bearers of traditional folk culture tend to evaluate the changes of any kind as undesirable. A disapproving assessment of social change is due to the orientation of traditional culture toward strict adherence to customs.
Social Change, Dress and Identity
Observations on the Disintegration of Peasant Culture as Exemplified by Rural Women’s Clothing in Hungary from the First World War to the End of the Kádár Era Socialism
the social changes were too fast-paced, too dynamic, and, above all, engineered from above at the initiative of an absolute regime that shattered the core of real democratization. The high rate of intra- and inter-generational mobility had all the
Owing to the spectacular currency of information and communication technologies, the diffusion of innovations has become one of the most exciting research topics in the social sciences in the past decade. This study gives an account of the most basic types of growth functions, and then inspects the broad applications of this diffusion of technological innovations. The second half of the study surveys the endeavors which seek to apply the use of growth functions to the broadest possible areas of social change via the long waves of economic development and logistic substitution processes.
Youth are becoming the frontiers and catalysts of positive social changes through their participation. This paper examines youth involvement in the society to get a better understanding of the process of youth participation in development programs, and to investigate the perceptions of youth regarding the poverty issue in the world. Two different methods were applied in the study: a critical in-depth literature review was conducted followed by a validation process to better elaborate the process of youth participation in development programs. Questionnaires and an analysis of the findings were also used. The results show that the youth who live in poor countries are more used to poverty and consider it as an inevitable part of their lives. Besides, the more that youth think about and are aware of poverty in the world, the more responsible they feel towards it. Also, those youth who believed in the important role of holding conferences and events in making young people aware of the necessary actions to eradicate poverty had also taken more actions to tackle it.
A világ ma elsősorban a gazdasági modernizációs folyamatban elért példátlan gazdasági teljesítménye miatt fi gyel Kínára. Ennek a gazdasági növekedésnek elkerülhetetlen következménye volt, hogy beindult a társadalom modernizációs fejlődése is. A modernizációs folyamatot támogató 1980-as és 1990-es évek reformjai és politikai döntései a városi és vidéki társadalom szerkezetében egyenlőtlenségi folyamatokat indítottak el, átalakították a foglalkozási szerkezetet, és meghatározó módon befolyásolták az egyes társadalmi csoportok gazdasági-társadalmi helyzetének alakulását. A társadalmi változások egyértelmű nyertese a középosztály, amelyre nemcsak azért érdemes odafi gyelni, mert fogyasztása óriási potenciált jelent a globalizáció folyamatában, hanem azért is, mert kialakulása és fejlődése egy sajátos úton halad.A kínai középosztály összetétele heterogén, politikai, gazdasági státusza eltérő, fogyasztási szokásai különbözőek, identitása nem egységes. Kína „sajátosan kínai típusú” társadalmának fejlődésében meghatározó szerepet az a fi atal, iskolázott középréteg tölt be, amely már nem a szocialista hagyományokon nevelkedett, hanem fogékonyabb a demokratikus értékek elfogadása iránt.
People’s Churches in Germany in the Midst of Social Changes
Die Sinus-Milieus und andere soziologische Erklärungsversuche als Ansätze für eine neue pastorale Praxis
Kirche und Gesellschaft bildeten in der Vormoderne mehr oder weniger eine Einheit, während in der Frühmoderne ein Prozess der Verdrängung der Kirche aus dem öffentlichen Raum begann. In der entwickelten Moderne bildete sich eine differenzierte Gesellschaft aus, in der gesellschaftliche Subsysteme nebeneinander existieren. Kirche und Religion verloren ihre frühere Deutungsmacht und auch der Kirche nahe stehende traditionale soziale Milieus schwanden. Der Individualisierungsprozess schlug sich auch im Rückgang der Kirchenzugehörigkeit nieder. In der postmodernen Gesellschaft nahm die Pluralisierung von Lebensstilen weiter zu. Der Begriff Erlebnisgesellschaft trifft den Kern einer postmodernen Gesellschaft, in der Ästhetik und Lebensstile eine immer größere Rolle spielen. In den herkömmlichen Schichtkonzepten werden so komplexe gesellschaftliche Verhältnisse nicht ausreichend berücksichtigt. Modelle wie das der Sinus-Milieus orientieren sich neben den sozioökonomischen Lebensbedingungen auch an Wertorientierungen, Lebensstilen und ästhetischen Präferenzen. Die Bindung an in Auflösung begriffene traditionale soziale Milieus wird zur Gefahr für die Zukunftsfähigkeit der Kirchen in Westeuropa. Um in der postmodernen Milieugesellschaft zukunftsfähig zu werden, müssen Seelsorger reflektieren, entscheiden und erproben, wie sie Menschen aus verschiedenen Milieus nach dem Beispiel des Apostels Paulus (1 Kor 9:19–23) ansprechen wollen und wie das gelingen kann. Die Ausführungen zu den hier aufgeführten Milieus bieten dazu erste Anknüpfungspunkte.
This article offers a comparative perspective on the impact of the rapid development of the Baltic cities of Riga and Tallinn (Ger. Reval) from the 1860s to the eve of the First World War in 1914. In many ways typical East-Central European cities, Riga and Tallinn had been dominated by a Baltic German elite for centuries until the middle of the nineteenth century. In the six-decade period until the collapse of the tsarist regime the population of the two cities mushroomed and their ethnic composition changed drastically, especially as Latvians and Estonians increasingly chose the urban option. Adapting to this growing multiethnic diversity provided a challenge for both cities in the last decades of the Russian Empire. Various forms of modernization, including industrialization, expanded trade, and new access to various options in the free professions, afforded the opportunity for upward social mobility. In the contest for hegemony between the Russian and German languages Latvian and Estonian found a niche for themselves, also buoyed by their rapidly growing numbers. Even some local political change transpired in the last years of the Russian Empire.
Több mint tíz éve vezetek gender-kurzust a Semmelweis Egyetemen, 1998 óta vannak gender-témájú Európai Uniós pályázataink. Egészségügyi és népesedési szempontból a gender-kutatások lényege, hogy az átalakult kulturális, történelmi-tárasadalmi helyzetben hogy lehet új típusú együttműködést kialakítani nők és férfiak között, ez hogyan függ össze a testi-lelki egészségi állapottal és a demográfiai helyzettel. Fontos kérdéskör, hogy a nemi szerepek átalakulásával létrejött új helyzetben hogyan lehet megelőzni negatív népegészségügyi és népesedési következményeket. Az általunk szervezett Hungarostudy felmérésekben ezért kezdettől nagy hangsúllyal szerepeltek ezek a kérdések. A jelen gender-különszám ezekből a kutatási eredményekből nyújt részleges áttekintést. Törekeszünk arra is, hogy a témában megjelent eddigi publikációinkból is minél teljesebb körű áttekintést adjunk.
A szociálpszichológia és határterületei a szociálpszichológia 30 éve
Social Psychology and Boundary Areas
A szociálpszichológia utóbbi három évtizede a kutatás és a publikációk határozott irányaival jellemezhető hazánkban. 1) Az első tárgykör a szociális identitás különböző (generációs, nemzeti, kulturális és nemi) aspektusait, ezen makrostrukturális csoportok viszonyait, a működő sztereotípiákat és a multikulturális nevelést öleli fel. Ezen a széles szaktudományos területen a különböző egyetemeken és kutatóintézetben folytonos fejlődés ment végbe, az elméleti megközelítések és módszertani megoldások gazdag változatossága mellett. 2) A második nagyobb tematikus egység a változások szociálpszichológiája volt, mind a „kommunizmus bukását” követő társadalmi-politikai változásokra, mind az internet és általában a kommunikációs technológia forradalmi hatásaira kitekintve. 3) A hatékony kutatómunka harmadik fontos területe a személyközi és szervezeti viselkedés dinamikája, kitüntetett figyelemmel az együttműködés és versengés kontinuumára. 4) A negyedik témakör a személyes értékekhez, ezeknek az egyéni világképben játszott szerepéhez és a nevelés révén végbemenő értékátadáshoz kötődött. Ebben az időszakban jelentős kutatásmódszertani fejlődés ment végbe, és erősödtek a szociálpszichológia és más társadalomtudományok (a nevelés-, közgazdaságés jogtudomány) közötti kapcsolatok.
The last three decades of social psychology can be characterised by specific thematic directionsin Hungary. The first direction includes different aspects of social identity (generational, national, cultural, gender), intergroup relationships between these macrostructural social groups, stereotypes and the mechanisms of the multiculturial education. The second major thematic unite encompasses the social psychology of change, both the societal-political change after the „fall ofcommunism”, and the revolutionary effects of the internet, and the technology of communcation in general. The third important field is the dynamics of the interpersonal and organizational behavior, with a special regard to the cooperation-competion continuum. The fourth trend involves the personal values, their role in the individuals’ world views, and the transmission of values via education. During this period a significant methodolodical development took place and the interdisciplinary relations strengthened among social psychology and other social sciences (especially educational science, economy and law).
