Search Results

You are looking at 1 - 10 of 88 items for :

  • "social cohesion" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Summary

Secrecy was one of the major features of the so-called mystery cults that met with significant diffusion and popularity throughout the Greco-Roman world. The Roman cult of Mithras was a particular example of mysteries that took place in secret, without any public aspect.

This paper examines the ways in which the major symbolic systems of the Mithras cult, the mithraea, the scene of the tauroctony and the hierarchy of the initiatory grades, would have operated as elaborated security systems that would have contributed to the secrecy of the cult, obstructing both the physical and cognitive access of the uninitiated to their symbolic meanings.

Further, the cognitive processes that mediate the attractiveness of secret communities and forge social cohesion among members of secret groups are explored. It is argued that secrecy was a crucial aspect which would have promoted the formation of close exclusive communities of Mithraists and the development of social cohesion between the cult members.

Restricted access

This paper summarizes the first results of the analysis of a questionnaire survey on the determinants of social cohesion and interethnic relations in Hungarian local communities. The survey was carried out in villages and small towns in four different regions of the country in 2012. Our results show that the socioeconomic status and geo-cultural background of the local community significantly shape social cohesion and interethnic trust. Migration rate, on the other hand, plays a surprisingly minor role in shaping trust and cohesion. The effect of fractionalization is moderate, and, interestingly, mainly positive if national minorities are present in the local community.

Restricted access

or the lack of the capacity of the financial system to intermediate in Europe. 3.2 Preserving social cohesion during a crisis Another major lesson of the previous crisis was the

Open access

Abstract  

Data are presented on the scientific output from 1985–92 of the Less Favoured Regions (LFRs) of the European Community as recorded in theScience Citation Index. The use of postcodes makes it easier to identify papers from LFRs and they are now nearly universal (over 95%). LFR output has grown since 1985 from 5% to nearly 8% of the EC total, and there is much more trans-national co-authorship between ones in different countries though it is still at a low level. There is also increasing co-publication between scientists from LFRs and the rest of the EC (More Favoured Regions, MFRs), both within the same countries and trans-nationally. Selective retrieval of papers by their address keywords shows that the LFRs are relatively strong in the physical, rather than the life, sciences and that the major areas of growth in recent years have been engineering, earth/space sciences and physics.

Restricted access

The aim of this paper is to explore the potential of EU-SILC data to deepen our understanding of the determinants of workers’ formal lifelong learning (LLL) incidence in Europe. To this purpose, a twofold procedure is adopted here: first, LLL incidence is estimated for the total number of men and women taken separately, regardless of their country of residence; second, the information on the country where they live is taken into account and 21 country-specific equations are computed. Again, this is made for both sexes. This procedure allows us to shed light on cross-country gender differences. In the whole sample, our results show that for both men and women formal LLL incidence is significantly higher among young, better-educated, part-time and temporary workers, and lower among those who changed their job in the preceding year, are employed in small firms and have low-skilled occupations. When the above-mentioned separate equations are estimated for each country and for both sexes, relevant results emerge in the case of Scandinavian countries. Those results seem to be consistent with the implementation of the well-known “flexicurity” policy.

Restricted access

Since the reform of the Structural Funds in 1988 resulting from the Single European Act, Spain has been a net beneficiary of structural resources from the EU budget (which includes the Structural Funds and the Cohesion Fund). This situation has changed in the period 2007–2013, when significantly less EU funds will be allocated to Spain. The country will need to adapt to a changeover from being a net beneficiary of EU funds to becoming a net contributor.

Restricted access

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e hozzászólásban szakmai kívülállóként kifejthetem gondolataimat. Ezek az olvasó szempontjából annyiban lehetnek érdekesek, hogy egy sajátos, a természettudományoshoz közelálló szemléletet tükröznek, így talán a többi szerzőtől eltérő nézőpontból adnak választ egyes kérdésekre. A természettudományok egyes letisztult ágainak művelői viszonylag könnyű helyzetben vannak, ha jövőképet akarnak készíteni. Például az égi mechanika segítségével ma már pontosan meg lehet határozni, hogy mikor következik be napfogyatkozás, meg lehet jósolni, hol fog belépni a légkörbe a bolygónk körül keringő űrhajó. Az elektromágneses hullámok terjedése is pontosan követhető, ami többek között lehetővé teszi éles fényképek készítését és a mobiltelefonok használatát. Sokkal nehezebb dolga van a társadalomtudósnak, aki vizsgálata tárgyáról legfeljebb sejtéseket, netán vágyakat fogalmazhat meg, azt is meglehetősen nagy bizonytalansággal. Talán nem véletlen, hogy elterjedt a DELPHI-módszer, mely alkalmasan kiválasztott szakértők véleménye, várakozásai alapján vázolja fel a jövő különböző forgatókönyveit. Bármilyen tudományos módszert igyekszünk is alkalmazni a jóslásra, jelentős a bizonytalanság. Egy nagy horderejű példa a Szovjetunió váratlan és gyors felbomlása, mely a meglepetés erejével hatott az egész világon annak ellenére, hogy világszerte kremlinológusok százai foglalkoztak a szuperhatalom jövőjével.Fontos a bizonytalanság enyhítése egy jövőkép kialakításánál is, mely különbözik az előrejelzéstől, nem jósol, inkább tervez, de nem rugaszkodhat el a valóságtól, különben rózsaszín köddé, netán hagymázos álommá válik. E felismerés vezetett, amikor az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy a jövőről szóló elképzeléseimet egy globális, természettudományosan megalapozott elmélet, az univerzum fejlődéstörténete köré csoportosítsam. E történet alapján megfogalmazható néhány általános elv, amely úgy tűnik, hogy évmilliárdokon keresztül érvényes volt, és feltételezhető, hogy az is marad, így alapját képezheti a jövőről alkotott nézeteimnek. Nem akarom azt a hamis benyomást kelteni, mintha jövőképem elfogulatlan lenne, és nem tükrözné a vágyaimat, melyeket az általam vallott értékek vezérelnek. Azért próbálom eszmefuttatásaimat természettudományos érvekkel megtámogatni, mert így tudom magamat ellenőrizni, ugyanakkor lehetőséget adok türelmes és racionális érvelésen alapuló vitára más értékekre alapozó jövőképekkel.A következőkben – elsősorban a francia jezsuita antropológus-filozófus Teilhard de Chardin (1980) nyomán – röviden áttekintem az Univerzum történetét, és rámutatok néhány alapvető törvényszerűségre, mely e történetet jelentős mértékben meghatározni látszik. Ezután megkísérelem ezen elvek alkalmazását egy nemzeti jövőkép felvázolásánál, mely – mint látni fogjuk – szükségszerűen a múltban gyökeredzik.

Restricted access

can lead to increased inequalities and have a negative effect on social cohesion. The future development of divergences among the EU MSs is particularly important. Their possible intensification could disrupt the functioning of the euro area and the

Open access

Az identitás régészetének elméleti alapjai

Theoretical foundations of the archaeology of identity

Archaeologiai Értesítő
Authors:
István Koncz
and
Márton Szilágyi

This study offers a brief review of the main research directions and issues in the archaeology of identity. Discussed here are the components of identity – meaning the statuses and roles that determine the individual’s relation to, and membership in, a community as well as to other individuals, which are essentially the elements of social cohesion and social organisation – and its formation as well as the various options for categorisation and the modes of display through cultural memory and material culture.

Restricted access