Search Results

You are looking at 1 - 10 of 76 items for :

  • "social inequalities" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

–996. Dalgard, O. S. (2008): Social inequalities in mental health in Norway: Possible explanatory factors. International Journal for the Equity in Health . 7, 27. Diener, E.–Emmons, R. A.–Larsen, R. J.–Griffin, S. (1985:) The

Restricted access

The structure of state socialism was stifled by totalitarian power yet inequalities persisted. The stratification by the 'character of the work done', a combination of power/authority, knowledge, working conditions etc. was veiled by the official ideology about the near-equality of two 'classes' and about the abolition of poverty. Social inequalities were studied in the 1960s and 1980s in these terms, showing a structure that was shifting upwards in two decades, where social distances decreased in some respects, but where the reproduction of inequalities already started, and the lack of freedom was increasingly keenly felt. The structure of new capitalism seems to b based on capital ownership and the position on the labor market, though the old professional categories still have some validity. The new structure produces much larger inequalities and new forms of poverty. The threat of lasting poverty and exclusion looms large.

Restricted access

Az egyenlőtlenségek ábrázolásának hagyományos módja, hogy bizonyos ismérvek alapján különböző csoportokba sorolják a társadalom tagjait. E tevékenységet hívjuk a legáltalánosabb értelemben osztályozásnak, a tevékenység nyomán előállt csoportokat pedig osztályoknak. Dolgozatom fő kérdése, hogy mit várunk, mi várható el egy olyan osztálysémától, amely a társadalom tagolódását igyekszik megragadni? A probléma megközelítéséhez Marxnak és Webernek a problémakörhöz kapcsolódó munkáit veszem szemügyre. Először áttekintem, hogy a struktúrakutatás problémája általánosságban milyen elméleti keretbe illeszkedik náluk, illetve hogy konkrétan milyen ismérveket alkalmazva különítenek el különböző társadalmi osztályokat; ezt követően térek rá arra a kérdésre, hogy milyen empirikus igényeket támasztanak a társadalmi struktúra általuk kínált elméletével szemben, vagyis hogy miféle társadalmi jelenségeket kívánnak magyarázni vele; végül pedig azt vizsgálom, hogy mi igazolja, mi igazolhatja valamely osztályséma érvényességét. E kérdések szisztematikus vizsgálata segítséget nyújthat ahhoz, hogy a társadalom tagolódását ábrázolni kívánó különböző elméleteket összevethessük, illetve hogy teljesítményüket felmérhessük.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmány először az árnyékgazdaságot, valamint annak egyik sajátos magyar változatát a második gazdaságot definiálja, majd az árnyékoktatást ehhez viszonyítva igyekszik meghatározni, s a két jelenség közötti összefüggést vizsgálni

Ezt követően az árnyékoktatás formáit tekinti át az írás. Majd a különböző gazdasági elméletek és megközelítések aspektusából veszi górcső alá az árnyékoktatást.

A tanulmány befejezésül megállapítja, hogy az árnyékoktatás lényegében a piac reagálása a hivatalos oktatási rendszer olyan sajátosságaira, mint az egyéni igények és képességek különbségeinek kezelésére való képtelenség vagy azoknak szándékos egalitárius kezelése, továbbá annak alacsony színvonala. Az árnyékoktatás individualizációs hatása egyben a különböző társadalmi hátterű tanulók – akik gazdasági lehetőségei okán eltérő mennyiségű árnyékoktatás igénybevételére képesek és hajlandók – eltérő képességszintjének, tanulmányi teljesítményének forrása. Ezzel a társadalmi különbségek átszármaztatásának egyik eszköze, amit az állam, az oktatáspolitika sohasem tud megakadályozni, legfeljebb tompítani.

Open access

A társadalmi struktúra és rétegződés kutatásának klasszikus elméletei sohasem csupán azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a társadalmilag fontos javak miként oszlanak el a társadalom tagjai között, az is mindig lényeges elemüket képezte, hogy ez milyen hatással van más egyéb jelenségekre. Az 1950-es években a státuszinkonzisztencia fogalmát használva Gerhard Lenski eredeti módon fogalmazta újra s tette hozzáférhetővé az empirikus társadalomkutatás számára a társadalmi rétegződés és politikai viselkedés összefüggésének problémáját. Munkája nem csupán a társadalmi rétegződés és politikai viselkedés összefüggéséhez nyújt elméleti alternatívát, de a probléma empirikus vizsgálatához kapcsolódó módszertani kérdések tekintetében is komoly előrelépést jelent. A következőkben először röviden bemutatom a státuszinkonzisztencia elméletét, illetve a terület empirikus vizsgálatára Lenski által kidolgozott kutatási stratégiát, majd két problémára szeretném felhívni a figyelmet, amelyek megnehezítik eredményeinek értelmezését. E kritikai megjegyzések nyomán kidolgozható egy alternatív kutatási koncepció a státuszinkonzisztencia, illetve a társadalmi rétegződés politikai viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálatára.

Restricted access

as well ( EUROSTAT, 2018 ) However, educational attainment and achievement still reflect social inequalities: Pupils and students with less advantaged socio-economic backgrounds (non-academic background or working-class) are still significantly

Open access

studied from a variety of aspects. One major topic has been the role that supplementary education plays in not only reproducing but also increasing social inequality creating winners and losers not based on merit but on family background. The other major

Open access

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

Abstract  

In science, a relatively small pool of researchers garners a disproportionally large number of citations. Still, very little is known about the social characteristics of highly cited scientists. This is unfortunate as these researchers wield a disproportional impact on their fields, and the study of highly cited scientists can enhance our understanding of the conditions which foster highly cited work, the systematic social inequalities which exist in science, and scientific careers more generally. This study provides information on this understudied subject by examining the social characteristics and opinions of the 0.1% most cited environmental scientists and ecologists. Overall, the social characteristics of these researchers tend to reflect broader patterns of inequality in the global scientific community. However, while the social characteristics of these researchers mirror those of other scientific elites in important ways, they differ in others, revealing findings which are both novel and surprising, perhaps indicating multiple pathways to becoming highly cited.

Open access

Almost eighty years have passed since the book Social and Cultural Mobility by Pitirim Sorokin was published in 1927. It gave in many respects a new direction to scientific thinking about social structure. The central thesis of the work was that a society is primarily characterised not by the extent of social inequality or by the distribution of social positions, but by a measure of how open it is, what the chances for different people are of filling any position regardless of their origin. Although people around the world continued to initiate political movements, fight revolutions and even kill under the banner of equality for a further fifty years, a new paradigm was then born: the idea of equality that curtailed performance and effectively made progress impossible was replaced by the notion of equality of opportunity.

Restricted access