Search Results
The paper analyzes social mobility data for Hungary from surveys conducted by the Hungarian Central Statistical Office in 1983, 1992 and 2000. The main focus is put on testing Treiman’s modernization hypothesis that was posed in 1970 and is still widely cited today in the context of transition. The fitted models are graphical models based on directed acyclic graphs and the values of marginal log-linear parameters (as proposed in Rudas and Bergsma 2004) are used to gain insight into the strength of associations. The main findings include that the process of status-attainment seems to be basically unchanged for women, but some of the Treiman-like associations move toward greater social closure. That is our findings do not support the hypothesis of a trend toward increasing social fluidity in Hungary between the early 1980s and 2000.
The topic of this study is social mobility, namely the analysis of marital mobility in a multinational village, mostly inhabited by Swabians and Hungarians: Dunabogdány. The article is based on empirical fieldwork and the analysis of historical sources. Social structure, social stratification and mobility represent a voluminous field of research in social sciences embracing multiple dimensions. The relating theories and researches also treat the issue of marital mobility; some superficially, some in more detail. Nonetheless, marital mobility as such is researched only by a few. This study aims to show that marital mobility can only be properly interpreted through the overall consideration of social mobility; however, certain case studies on marital mobility might allow us to get a better and deeper understanding of social mobility. In my research I examine the factors that affect marriage-related social mobility, trying to identify new, hidden components to this phenomenon. I discovered such “new”, prominent factors influencing social mobility in a Swabian village in Pest County called Dunabogdány. In my analysis I will discuss ethnicity, religion and financial status, as well as the forced relocations (1947) significantly marking the lives of the villagers, and their collective and complex effect on partner selection, marriage and social mobility. I will relate these aspects to three generations by comparing their memories and experiences.
Első generációs oktatók pályaképe és önreflexiói
First-generation Academics’ Biogrpahies and Self-reflections
1998. Budapest: TÁRKI, pp. 200–215. 4 Christie, F. (2016) Career Guidance and Social Mobility in UK Higher Education. British Journal of Guidance and Counselling, Vol
This paper investigates how the families' cultural milieu (the inherited cultural capital) has influenced the status attainment process in the Hungarian society in the past decades. Two alternative hypotheses are tested. On the one hand cultural reproduction theory (based on P. Bourdieu's hypothesis) suggests that cultural factors play a significant role in the reproduction of the social inequalities. On the other hand, however Paul DiMaggio and others assume that cultural capital is more a means of social mobility and can play a compensatory role, helping lower status children achieve above their parents. So far in Hungary the former function of cultural capital has been believed to be dominant. Our analyses show, however, that cultural reproduction and cultural mobility have both been present in this society. In fact, we find that until the 1960s children with the least educated parents could benefit the most from the family's cultural investments. Since then the tow processes have been of similar importance. Cultural assets have both helped the upper classes to maintain their existing positions but they have also provided a possible source for those occupying lower positions in the social hierarchy to support thir children getting forward.
emphasizes social mobility through examination-oriented education ( Seth, 2002 ), or as Kipnis (2011 , pp. 117–121) noted, “literary masculinity”; secondly higher educational institutions there which direct students into hierarchical life paths are highly
The article deals with the phenomenon of popularity of military service in the eighteenth-century Habsburg Monarchy. It exemplarily examines cases of entering and quitting the army in a wider context of belated career-start or switch in profession. Most typical models under scrutiny are disillusioned officers losing hope of promotion, ex-Jesuits who had joined the army to compensate the consequences of the dissolution of the Society of Jesus, retired army officers using the patronage networks to get admitted to the administrative elites, and retired Hungarian guardsmen who had chosen administrative career. The study is based primarily on ego documents, such as petitions and private letters, which are supplemented (where available) by the minutes and resolutions of respective administrative bodies. Successful, or unsuccessful, case-studies under scrutiny let describing society of the Habsburg Monarchy as horizontally mobile and highly motivated to reach social ascend through flexibility in the occupations-choice.
Mobilitási szándékok és reziliencia
Mobility Intentions and Resilience
Absztrakt:
A mobilitási lehetőségek és igények, valamint az oktatási rendszer funkciói szorosan összefüggnek. Fontos kérdés, vajon egy-egy képzéstípus kiszolgálja-e kliensei társadalmi igényeit. A magyar szakképzési rendszer egyre inkább kettészakad: míg az érettségit nyújtó képzésekben lehetőséget látnak a tanulók az előrelépésre, addig az érettségit nem adó képzések teljes zsákutcát jelentenek egy homogén társadalmi rétegnek. Ráadásul, a szakközépiskolák kliensei pont azokból kerülnek ki, akik számára jelenleg nem körvonalazódik az iskolai mobilitási csatornán kívül egyéb mobilitási lehetőség. Ilyen környezetben a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és az iskolai reziliencia vizsgálata kulcskérdés, hiszen ezek az atipikus tanulói magatartások áshatják alá leginkább egy-egy képzéstípus legitimitását. Jelen tanulmányban az iskolai reziliencia és a mobilitási szándék összefüggését keressük. Az Országos kompetenciamérés (OKM) 2016. évi 10. évfolyamos tanulói adatbázisának felhasználásával háromféle rezilienciaszámítást ismertetek. Azt vizsgálom, hogy miként alakul a reziliencia mértéke azok között, akik státuszmegőrzési szándékot vagy felfelé irányuló mobilitási vágyat fogalmaznak meg. Eredményeim szerint a mobilitási szándék és a reziliencia mértéke összefügg.
education law over the last three decades. On a methodological level, the paper employs analytical mapping to discover and scrutinise the causes of selectivity in education and its influence on social mobility. The authors' methodological
A cigányság középosztályosodása
The Emergence of Romani Middle Class
Absztrakt:
A cigány, roma népességet hagyományosan úgy szokták tekinteni, mint a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját, amelynek sok gazdasági, társadalmi és kulturális segítségre volna szüksége, hogy integrálódjék a többségi társadalomba. Ebben a tanulmányban a szerző, ellenkezőleg, a cigány, roma társadalom középosztályosodását mutatja be Magyarországon. A cigány, roma középosztályosodás századok óta tart, de nehezen vagy sehogy sem volt megfigyelhető, mivel azok, akik integrálódtak a középosztályba, egyben asszimilálódtak is. Az utóbbi években azonban új jelenségre figyelhettünk fel: a cigányság a középosztályosodás során egyre inkább megőrzi cigány, roma identitását, amit eredeti nevének a megőrzése is mutat. A cigány, roma lakosság iskolázottsági szintje drámaian emelkedik. A kutatások, amelyek eredetileg a cigány, roma elemi oktatásra összpontosultak, egyre inkább áttevődnek a cigányság közép- és felsőfokú oktatására. Új aktor is színre lépett a cigányság iskolázásának támogatásában, a tradicionális (keresztény) egyházak. A szerző néhány egyetemi hallgató életpályáján keresztül illusztrálja a fő társadalmi intézmények (iskola, felsőoktatás, egyház, civil szervezetek) együttműködését a cigány, roma középosztályosodás folyamatában.
Roma szakkollégium mint nonformális tanulási tér
Roma Student Society at the University as Non-formal Learning
support programs in Hungary in mitigating the price of social mobility . Szociológiai Szemle, Vol. 31. No. 3. pp. 74–102. http://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.3.4 6 Coombs, P. H. & Ahmed, M. (1974) Attacking
