Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "socio-economic factors" x
Clear All
Authors: Csaba Dózsa, Zoltán Szeberin, Péter Sótonyi, Balázs Nemes, Zsombor Tóth-Vajna, Rita Kövi, Petra Fadgyas-Freyler, Gyula Korponai and Adrienn Herczeg

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A perifériás artériás betegségek legnagyobb alcsoportját az alsó végtagi verőérbetegségek képezik, melyek a népesség mintegy 4–6%-ában fordulnak elő. Magyarországon a vizsgált időszakban összesen 6798 major amputációra került sor. Az időben és megfelelő módszerrel elvégzett kezeléssel az alsó végtagi amputációk (melyek 30 napos mortalitása 20%, 2 éves mortalitása pedig 40–60% közötti) száma hatékonyan csökkenthető. Tanulmányunk célja feltárni az ellátásban rejlő területi különbségeket. Módszer: A perifériás erek kezelése finanszírozási adatainak bemutatása során retrospektív adatelemzést végeztünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2015–2017. évi finanszírozási adatainak felhasználásával. A halálozási arány területi különbségeit leíró statisztikával vizsgáltuk, elemezve a halálozási arányszám és egyéb faktorok közötti esetleges összefüggéseket. Eredmények: A kistérségi – járási szintű – elemzés (n = 174) nagy különbségeket tárt fel az országon belül az amputációk 10 ezer lakosra jutó arányát tekintve. Igazolta, hogy az amputációk döntő többségét a járások 30%-ában végzik, vagyis a kiemelkedő rossz hazai amputációs arányszámot a járások mintegy 30%-ának nagyon kedvezőtlen adata okozza. Regressziós elemzés támasztotta alá a járási szintű, akár négyszeres területi különbségek mögött meghúzódó kapcsolatot az amputációs ráta és az egyes szocioökonómiai tényezők, illetve az endovascularis radiológiai ellátás elérhetősége között. A rétegzett többszörös regressziós elemzés rávilágított arra, hogy azokban a járásokban, ahol nem érhető el az endovascularis ellátás (n = 159), az egyetemi végzettségűek aránya sokkal alacsonyabb (β1 = –0,13, 95% CI: –0,18 – –0,09) és a 65 év felettiek aránya magasabb (β1 = 0,14, 95% CI: 0,03–0,24), ami egymás hatásától függetlenül szignifikánsan befolyásolja az amputációs rátát. Azokban a járásokban viszont, ahol elérhető volt az intervenciós radiológiai ellátás (n = 14), a lakosság életkori megoszlása hatott a leginkább (β1 = 0,7, 95% CI: 0,42–0,98) az amputációk gyakoriságára. Következtetés: Területi és szociális alapon jelentős különbségek tapasztalhatók az országban incidenciában, prevalenciában és halálozási rátában is. A betegség kialakulásában, előrehaladásában erőteljesen megjelennek a szociális, képzettségbeli és jövedelmi különbségek, illetve a lakóhelyközeli ellátóhelyi kapacitások hatása is. Orv Hetil. 2020; 161(18): 747–755.

Open access

Our paper seeks answers to the following questions: What are the determinants of permanent emigration from Poland and how do they vary for specific economic age groups (pre-working, working, and post-working age)? Do the causes of permanent emigration differ over space in these categories, and if so, how? We applied GIS and ESDA instruments, including geographically weighted regression, which allowed us to identify the variability of regression coefficients in the geographical space. Our research indicated socio-economic factors (among others: poviats budget income, feminisation rate, unemployment rate), which, with varying force and in varying directions, affected the studied variable in specific parts of the country. The analyses were performed on the basis of statistical data on the numbers of de-registrations for residence abroad in Poland’s NUTS-4 in three economic age groups (pre-working, working, and post-working age) for the time span from 2005 to 2013.

Restricted access

Poverty in Hungary

Using the Concept of the Proportional Deprivation Index

Author: Zsolt Spéder

The author summarizes the results of employing a new method, the proportional deprivation index (PDI). The novelty of the approach is the weighting of deficits in specific dimensions. The PDI takes two things into account: the lack of living condition components owing to scarcity of resources and the importance people attach to the lack of these items. According to the author's opinion the central components of this new concepts may play a part in the empirical analysis of the problem of exclusion vs. integration. On the basis of the comparison of deprivation and income poverty and the analysis of these according to various socio-economic factors the author concludes that the investigations based on disparate concepts have led to very similar results. However, certain dissimilarities are also observable, thus the simultaneous application of the concepts may/will provide a more differentiated and nuanced understanding of poverty and disadvantage.

Restricted access

This paper reports on a preliminary and exploratory study on mother's attitudes and behaviour towards infant feeding in Poland. The aim of this study was to explore the impact of demographic and socio-economic factors on mother's choice of breastfeeding and attitude towards baby ready food. Primary cross-sectional data were gathered through a sample survey research. The choice for breastfeeding is found to be associated with lower income, whereas no significant effects of mother age and education are observed. With respect to attitude towards baby ready foods, younger mothers were found to attach significantly more importance to advertising and information on the product label. They also rely more on specialised information from paediatricians with respect to infant feeding. Generally, the findings point towards a greater need for information related to infant feeding among younger and economically less-favoured mothers.

Restricted access
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, Ágnes Cornides and András Budai

A vastagbélszűrésben a lakossági részvétel alatta marad a kívánatosnak. A részvételt a demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők, valamint a szűrést szolgáltató egészségügyi ellátórendszer mellett a szűrésre meghívottak szűrési magatartása befolyásolja, amelyet lélektani, kognitív és magatartás-tudományi tényezők határoznak meg. A részvétel célszerű intervenciós stratégiával kedvezően befolyásolható. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1051–1056.

Restricted access

The aim of the article is to introduce certain characteristic features of life in extended families of Bunjevci in the different regions that they have inhabited since the 17th century, with a focus on interrelations of the family members in everyday organization of life and work; the role of the master and the mistress — her duties in relation to other female family members; and (in)formal partition as well as some specific transitional forms of family life from the zadruga to nuclear families. The authors observe the zadruga phenomenon as a dynamic process, depending on the internal as well as the external socio-economic factors, and provide a comparative insight into the zadruga phenomenon in two branches of the same subethnic group, which largely reflects the historical and social circumstances in which such a family lifestyle existed and was transformed. The authors pay attention to the influence of common law, which had a great importance in preserving specific features of family life, despite the strong influence of historical, socio-political, ecological and economic factors on the Bunjevci family life structure in the final stage of the existence of the zadruga.

Restricted access

. Allgemeinmedizin 2006 Scali, J., Siari, S., Grosclaude, P. & Gerber, M. (2004): Dietary and socio-economic factors

Restricted access

Absztrakt:

A 2013-as évet követő, fokozódó nemzetközi migrációs nyomás váratlan kihívások elé állította az európai uniós tranzit- és célországok egészségügyi ellátórendszereit és szakembereit. Európa-szerte is egyre inkább előtérbe került az olyan, ún. ’kulturálisan kompetens’ egészségügyi ellátórendszerek kialakításának fontossága, amelyek képesek alkalmazkodni és megfelelő választ adni a változó összetételű populációk szükségleteire, valamint figyelembe veszik a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget. Ma már köztudott, hogy az egészségi állapotban mutatkozó egyenlőtlenségek hátterében főként társadalmi-gazdasági tényezők állnak, és hogy ezek az egyenlőtlenségek egyes etnikai és kulturális kisebbségek körében különösen nyilvánvalóak. Esetükben ehhez hozzáadódik, hogy gyakran még az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is komoly akadályokba ütközik, beleértve a nyelvi és kulturális különbségekből eredő akadályokat, amelyek elsődlegesen az ellátórendszer és a beteg közötti kommunikáció és egyéb interakciók során manifesztálódnak. A kommunikációs nehézségek és félreértések az ellátók körében frusztrációhoz és előítéletekhez, a betegek részéről pedig az orvossal való együttműködés hiányához is vezethetnek, így hosszú távon hozzájárulhatnak a betegek rosszabb egészségi mutatóihoz. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a lehető legjobb minőségű egészségügyi ellátás biztosítása érdekében a többségi társadalomtól eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású migráns, etnikai vagy más kisebbségi populációk ellátása során egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a különbözőségekből fakadó nehézségek leküzdésére, és ennek egyik fontos lépése az interkulturális kompetenciák fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben. Közleményünkben az interkulturális kompetencia fogalmát, tartalmát és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül klinikai és egészségügyi környezetben. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1322–1330.

Open access

Langille, D.B., Curtis, L., Hughes, J., Murphy, G.T. (2003): Association of socio-economic factors with health risk behaviours among high school students in rural Nova Scotia. Canadian Journal of Public Health , 6 : 442

Restricted access

degradation in northern Etiopia using GIS to integrate vegetation, geomorphological, erosion and socio-economic factors . Agriculture, Ecosystems and Environment . 91 . pp. 313 – 325

Restricted access