Search Results

You are looking at 1 - 10 of 107 items for :

  • "solidarity" x
  • All content x
Clear All

. Politeness. Some Universals in Language Usage. Brown, R. & Gilman, A. 1972. The Pronouns of Power and Solidarity. In: Giglioli, P. P. (ed.) Language and Social Context. Harmondsworth

Restricted access

Solidarity in Poland. Twenty-Five Years After’ Journal of Religious Ethics , Vol. 35, No. 2, 207–232. Beyer G. J. A Theoretical Appreciation of the Ethic of Solidarity in Poland. Twenty

Restricted access

New museology, emerging in the 1970s, reached critical museology in the early 2000s. A few peculiar examples of participatory museology can be found when looking back to decades of tradition at the Skanzen Hungarian Open Air Museum. It was a long transformation from an essentially architectural museum into a social museum. In my paper I reflect on some examples of this history.

Open air museums represent one of the most popular and sought-after museum types in the world, with significant ethnographic and historical collections, visitor-friendly exhibitions, and a wide range of programs related to these exhibitions. It is a common phenomenon in the museum world that social problems and sensitive issues first appear in education programs, then in research and collection strategy, and finally in exhibition politics. And so it was at the Skanzen. The tendency began in the early 21st century, when, connected to the Trianon syndrome, it materialized in the research related to the preparation of the Transylvanian building complex, then to the social traumas of 20th-century peasant society. The minority existence, being a Hungarian outside the country’s borders, is a cornerstone of the interpretation of the Transylvanian building complex. The analysis of 20th-century changes and research and collections related to the yet-to-be-built 20th-century rural building complex touched upon the history of the disappearance of peasant society as well.

Restricted access

In this study we will attempt to show that trust is a cultural concept that should be ethnographically described, as its meaning varies according to the culture of each society and in every particular situation. Trust is a central component of social solidarity and the cement used to produce cohesion within the social networks composing the structure of society. Social networks based on trust might allow individuals to cope with the imperfections of a given socioeconomic system (state or market dominated), but they might also serve to erode the institutional framework of states by facilitating less desirable transactions (corruption). Hence, social networks may have positive connotations for those who benefit from having social networks or negative consequences both for individuals that lack such networks and for the formal institutions of society. To understand the complex variations in the construction and political impact of these social networks we analyze its role in the informal economy of three different socioeconomic systems. Following our previous studies, (Lomnitz 1971; 1988) we will discuss the importance of social networks based on trust and loyalty for the economic and social survival of the middle class in Chile. We will compare it to the informal economy in the former Soviet Union and, finally, drawing from literature on post-socialist societies, we will discuss the role of social networks in the transition to a market economy. In Latin America social networks have become the means on which informal activities take place allowing the poor to survive physically and the middle and upper classes to maintain their social status and privileges. In communism, the use of personal connections (social networks) has been recognized as a central strategy to satisfy shortages derived from the inefficiencies of the system, and as an important legacy with tremendous consequences for the post-socialist regimes that followed. In this article, we attempt to show the universality and persistence of trust-based networks as well as its socio-cultural embeddedness and the ambivalent consequences they have on state and society.

Restricted access

In modern Shi’i Islam, power constitutes a major concern for thinkers and movements alike. Above all, Muham mad Husayn Fadlallah stands as the most systematic Shi’i thinker who produced an Islamic theory of power. The present article analyses Fadlallah’s concept of social power. In Islam and the Logic of Power (al-Islam wa-mantiq al-quwwa), he emphasised the importance of social solidarity, justice, and the obligation of “commanding right and forbidding wrong” as a means to create the ideal society. For him, this social model has are ciprocal relation to social power. Muhammad Husayn Fadlallah tells the tale of two societies: the weak and the strong, arguing that beliefs, unity and values determine the power of a community. He claims that the strong society is best illustrated by the first Islamic community. He confronts it with the weak society which lacks unity and solidarity — echoing to a great extent contemporary Lebanon. Fadlallah’s social theory — embedded in his theology of power — transforms spiritual power into a collective deployment of action. He draws on a wide range of elements (Sunni, Shi’i and Marxist) to create a coherent system of power in which social power is a mediator between the ideology of power and its political manifestation.

Restricted access

Kutatásunk egy közeli kapcsolatban elszenvedett sérelmet megjelenítő hipotetikus helyzetben vizsgálta a személyek (N = 237) becsült megbocsátási valószínűségét a sértő fél jóvátételi törekvéseinek és a válaszadó személyek reményteliségének függvényében. Jóvátételi kezdeményezésként a kapcsolat fontosságát hangsúlyozó szolidaritás-kifejezést, a veszteséget helyrehozni kívánó cselekedetet, valamint a sértett önértékelésének a támogatását különböztettük meg, a megbocsátásnak pedig a jóvátételi igényekről (a bosszúról) való lemondáshoz kötődő aspektusát emeltük ki (vagyis lemondani a kapcsolat meglazításának, a kárpótlásnak és a saját önbecsülés megtámogatásának az igényéről).Manipulált független változóinknak jellemzően az önálló hatását mutattuk ki, melyek közül a szolidaritás kinyilvánításáé fordítottnak, a másik két jóvátételi adományé viszont a megbocsátást valószínűsítőnek mutatkozott. A jóvátételi lépések a reménytelenebb személyek esetében különösen is pozitív hatásúak. Eredményeink gyakorlati implikációi is megjelenítésre kerülnek.

Restricted access

Az utóbbi évtizedekben Európában is alapvető társadalmi változások történtek, amelyek a családjogi szabályozást ugyan nem, de a családok életét alapvetően befolyásolták. Megszűnt a házasság kizárólagos szerepe, egyre elfogadottabbá s ezzel egyidejűleg gyakoribbá vált a házasságon kívüli együttélés, az élettársi kapcsolat. Emellett nőtt és jelenleg is nő a bontások száma. Megsokszorozódtak a családmodellek is. Bár a házasság egységes jogi intézmény, a házasságban élők konkrét kapcsolata más és más életkoruktól, életvitelüktől, vagyoni viszonyaiktól, a közös gyermek lététől függően. Az élettársi kapcsolat a házasságnál lényegesen nehezebben határolható be, miután sem kezdő, sem záró időpontja nem formális. Az alábbiakban a házasság és részben vele összevetve az élettársi kapcsolat mint jogi és társadalmi jelenség kerül vizsgálatra, elsősorban arra keresve a választ, hogy akár a házasság, akár az élettársi viszony esetében szövetség- vagy szerződésjellege-e a meghatározóbb. Mind a házasság, mind pedig – igaz, lényegesen szűkebb terjedelemben – a különneműek de facto élettársi kapcsolata vonatkozásában több réteget érintünk: a hatályos jogi szabályozást, annak (bizonyos kérdésekben) az ítélkezési gyakorlatban történő alkalmazását, továbbá a várható új szabályozást, illetve azt, hogy a társadalom miként látszik felfogni ezeket az intézményeket. Külön kitér a tanulmány a vagyonjogi kérdésekre; a házastársak, illetve élettársak vagyoni helyzetének jogi szabályozására, annak az ítélkezési gyakorlatban történő értelmezésére. A vagyonjogi megítélés megfelelően jelzi a jogalkotói, jogalkalmazói elvárásokat. Noha a megközelítés a magyar jogi és társadalmi hozzáállásra fókuszál, röviden említjük azt is, hogy mennyiben eltérő, mennyiben hasonló a házasságról (és az élettársi viszonyról) alkotott európai felfogás.

Restricted access

The paper aims to look at those community-organizing phenomena that provided alternatives to officially supported, mandatory youth activities and played a vital role in the everyday life of young people in socialist Hungary in the 1970s and 80s. The urban folk dance and music revival, the so-called táncház (dance house) movement, is highlighted. The authors argue that the dance house as a subculture with its concept of “authenticity” was able to create common identity with the intrinsic notion of oppositional stance. Parallels are drawn between sports, rock music, literature and the dance house. The process of disintegration and folkloristic discovery of traditional peasant culture in Hungary and in Transylvania, communist peasant policy, and the connections between cities and villages are discussed alongside the phenomena of revival and issues of identity.

Restricted access

Az ezredfordulónak az emberiségen áthullámzó emancipációs trendjeegyfelol a létezett szocializmus nyíltelidegenedettségével (a szabadságtól való megfosztottsággal), más­felol a torz globalizáció álcázottelidegenedettségével (a szabadság manipulatív lefokozá­sával és a konzum-idiotizmus tenyésztésével) szemben újabb kutatási horizontok felé tágítja látóterünket.Az emancipációs eszközértékek fényirányát követve eljutunk odáig, hogy az e szellemi és érzületi felszabadulást igénylo instrumental value-nak megfelelo célérték valószínuleg egy olyan sajátosan értelmezett „funkcionális életminoség”lehet, amilyenbe a Nobel-díjas Amartya Sen koncepciója szerint az elért javak mellett más természetu tartalmak is belefolynak: környezeti, szociális-szolidáris, politikai tényezok, pszichikai, sot etikai jellemzok is, tehát például az egészség testi és lelki tényezoi, sot a teljes képességi és készségi (motivációs) készlet, ahol az élettervek szerves kapcsolatban állnak a személy átfogóbb (a nemzeti közösségben gyökerezo) értékrendszerével. A társa­dalompolitika támadáspontjai így részben áthelyezodnek az értékkultivációcsaládero­sítési, nevelési, tömegközlés-emancipálási, kultúrhorizont-tágítási feladatköreibe.Tanul­mányunk adalék az életminoségnek, illetve az életminoség értékvonatkozásainak orszá­gosan reprezentatív feltérképezéséhez. Ám a „Subjective Well-Being”(SWB) általá­nosabb tematikájának hazai, saját empirikus anyaggal való feltöltését megelozoen egy „ráhangoló”alpontban megvizsgáljuk a hétköznapi emberek közötti szolidaritás élet­minoségre gyakorolt hatását is.

Restricted access

17, 2015. Tirole , J. ( 2015 ): Country Solidarity in Sovereign Crises . American Economic Review, 105 ( 8 ): 2333 – 2363

Restricted access