Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for :

  • "somatization" x
Clear All

): Tünetvándorlás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest De Gucht, V., Fischler, B. (2002): Somatization: a critical review of conceptual and methodological issues. Psychosomatics, 43: 1–9. Engel, G. L. (1970

Restricted access

Cserháti, Z., Stauder, A.: Subjective somatic symptoms and somatization. In: Kopp, M. (ed.): Hungarian state of mind, 2008. [Szubjektív testi tünetek és szomatizáció. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelkiállapot

Open access

—298. Frick, U., Rehm, J., & Eichhammer, P. (2002). Risk perception, somatization, and self report of complaints related to electromagnetic fields — a randomized survey study. International Journal of Hygiene and Environmental Health, 205 (5), 353

Restricted access

Elméleti háttér

A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható.

Cél

A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre.

Módszerek

A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14–81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük.

Eredmények

A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: „ortodox” 21,8%, „külső kritika” 39,3%, „relativizmus” 16,6%, „második naivitás” 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (β = –0,11; p < 0,01).

Következtetések

A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az „ortodox” vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a „második naivitás” csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az „ortodox” csoportban lelki problémák esetén.

Restricted access

Absztrakt

A börtönbe kerülés jelentős pszichés stresszt okoz a fogvatartottaknak, amelynek csökkentése fokozott megküzdési erőfeszítést igényel. A személyre jellemző megküzdési stratégiák és a börtönkörnyezetben észlelt kontroll-érzés hatást gyakorolnak a bekerülés utáni időszakban jellemző pszichés közérzetre. A Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 74 fogvatartottja vett részt az utánkövetéses vizsgálatban bekerülését követően, majd négy hónappal később. A bekerüléskor mutatott alacsony mértékű önbüntetés és magas fokú belenyugvás megküzdési módjai négy hónappal később kevesebb szomatizáló stressztünetet eredményeztek. A pozitív intézeti beilleszkedésben a kontroll-érzés aktív módjai, valamint a társas támogatás tényezői játszottak szerepet. A hosszmetszeti vizsgálati elrendezés rávilágít a börtönadaptáció időbeli alakulásának tényezőire.

Restricted access

1395 Creed, F., Barsky, A. (2004): A systematic review of somatization disorder and hypochondriasis. Journal of Psychosomatic Research , 56 : 391-408. A systematic

Restricted access

flexible statistical power analysis program for the social, behavioral, and biomedical sciences. Behav Res Methods, 39, 175–191. Frick , U., Rehm , J., Eichhammer , P. (2002) Risk perception, somatization

Restricted access

Napjainkban a magatartástudományok képviselőinek egyszerre kell számolniuk a betegségekkel kapcsolatos bizonyosság és tudás konfliktusait előhívó medikalizációs-technicizációs orvostudományi tendenciákkal és a társadalomtudományok ezekre reflektáló, kritikai és „posztmodern” megközelítéseivel. Ebből adódóan igen fontos kihívásként jelentkezik az interdiszciplináris megközelítés szükségessége. Különösen így van ez a nehezen definiálható betegségek - a szomatizációs és pszichoszomatikus zavarok - esetében, ahol a betegségmagatartás gyakorlati problémái, továbbá a tünetek, a diagnózisok és a szenvedés „valódiságának” episztemológiai kérdései egyszerre vannak jelen. Az utóbbi másfél évtized kritikai társadalomtudományi kutatásaiban rendkívüli figyelmet kapott a szomatizációs zavarok és a klasszikus pszichoszomatikus kórképek elődjének számító hisztéria kérdésköre. A tanulmány a szakmai és laikus szóhasználatban nem hivatalosan máig tovább élő betegséggel kapcsolatos társadalomtudományi és orvosi megközelítések közül azokat mutatja be, amelyek szempontokkal szolgálhatnak a szomatizációs és pszichoszomatikus kórképek, valamint a velük kapcsolatos érzelmi és viselkedéses reakciók elemzéséhez és megértéséhez.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Nuria Mallorquí-Bagué, Fernando Fernández-Aranda, María Lozano-Madrid, Roser Granero, Gemma Mestre-Bach, Marta Baño, Amparo Del Pino-Gutiérrez, Mónica Gómez-Peña, Neus Aymamí, José M. Menchón and Susana Jiménez-Murcia

Spanish population by González de Rivera, De las Cuevas, Rodríguez, & Rodríguez, 2002 ) is a 90-item questionnaire to measure psychological and psychiatric symptoms through nine dimensions: somatization, obsession–compulsion, interpersonal sensitivity

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Borbála Tamás, Dóra Perczel-Forintos, Orsolya Máté and Zsuzsanna Gyenge

–871. 5 Garcia-Campayo J, Sanz-Carrillo C. A review of the differences between somatizing and psychologizing patients in primary care. Int J Psychiatry Med. 1999; 29: 337

Open access