Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "speech act theory" x
Clear All

the function of the verbal charm, it becomes easy to recognise utterances that we would like to include in our database. Speech act theory may help us pinpoint the function of the verbal charm, therefore in the next part of this paper I discuss the

Open access

Abstract  

This paper presents an effort to clarify the conceptual confusion of the translator’s voice. Drawing on the theoretical integration of narratology/narrative theories and translation studies, it begins with a sketch of the conceptual development of the translator’s voice. Then, it proceeds to introduce the distinction between illocutionary intention and perlocutionary effect in speech act theory to rethink the vulnerabilities of conceptualization and identification of the translator’s voice. The major finding of the paper is that the significance of the translator’s voice has long been interpreted in a one-sided way. Tracing the translator’s voice is not only a way of perceiving the translator’s subjectivity, but also a perspective from which the implication of the interrelations between the translator’s use of language and the translator’s subject position for the target-reader may be better observed and understood.

Restricted access

Differences between some sentences in the German original of 1981 and their English translation of 1984 were found in Volume 1 of Habermas’s magnum opus. It turned out to be an accurate self-correction by Habermas, which created there a concise summary of the teleological aspects of his speech act theory. This increased the linguistic devotion of his argument, but weakened the practical, societal influence of his theory of communicative action. Some other topics within the voluminous secondary literature on Habermas are also touched: the meaning spectrum of the key term ‘ Verständigung ’ (‘Understanding’), problems around the validity claims, and the formal, procedural character of his theory, i.e. the lack of substantive, causal factors. The latter traits and behind them Habermas’s close connection with the dominant philosophical trend of the ‘linguistic turn’ (Rorty 1967) are supposed to have led to the fact that Habermas’s theory has failed to redeem possible hopes about social awakening effects in the late 20th century. Yet, Habermas’s life-work has epochal significance. Besides complementing the ‘paradigm of production’ with the one of communicative interaction, deepening the concept of modern democracy, highlighting the significance of interpersonal social connections through the elaboration of the ‘lifeworld’ concept, Habermas’s work in providing theoretical foundations to understand the age of modernity is of key importance. Through analyzing ‘the unfinished project of modernity, of the Enlightenment’, whose contemporary defects ‘can only be made good by further enlightenment’, Habermas sums up the very essence of our age of globalization, of capitalism. He provides a program for all social scientific workshops still following the paradigm of historical progress and working for a developed, humane and democratic society, but sometimes being on the defensive today. The extension and supplementation of Habermas’s theory of modernity, with a ‘social turn’ (Roderick 1986) and a ‘causal turn’ is being proposed.

Restricted access

. Foundations of speech act theory: Philosophical and linguistic perspectives 1994 Austin, John L. 1962. How to do things with

Full access

Szokásos megközelítések szerint fennállásukat az ‘emberi jogok’ az emberiség közös meggyőződésének köszönhetik. Ennek megfelelően jogosultságok ezek, amikről hisszük, hogy ember volta csupasz tényénél fogva minden emberhez bármiféle kormányzati közreműködés nélkül hozzátartoznak. Meghatározásai egyik pólusán az egyén áll, akit személyes minőségében alapvető jogosultságként ez eleve megillet, másik pólusán pedig az állam (kormányzat és politikai intézményrendszer), amelynek e fölött, ennek korlátozására nem lehet hatalma. Ilyen módon nem egy fennálló szabályozásban már lefektetett követelményrendszer merő aktualizálásáról vagy újrafogalmazásáról van szó, hanem arra irányuló igényről, hogy az akként meghirdetett várakozás hivatalosan elismertetve ennek megfelelő intézményes jogi védelmet nyerjen. Paradoxikusan szólva tehát az az ‘emberi jog’, ami éppen nem jog, s ekképpen nem része, következménye vagy vonatkoz(tat)ása bármiféle fennálló jognak. Vagyis pontosan azért ‘emberi jog’, mert még nem jog. Ilyen módon ez semmiféle normativitással — hatállyal, érvénnyel, bármiféle formális következmény-levonás, azaz tényleges szankcionálás lehetőségével — nem rendelkezik. Ami hatást pedig reálisan gyakorol, az annak hatása lesz, hogy fennállását, létét, relevanciáját hányan és hogyan, mekkora hangerővel és tömegbefolyással állítják. Ezért is nem véletlen a megnevezés: ‘emberi jog’. Hangzatos hívószó, mely jelentéstani elemzésben diszfemizmusnak nevezhető: olyan kifejezés, ami — ellentétben az eufemizmussal — kifejezett valójánál többet (nyelvészeti általánosságban: kellemesebbet, megragadóbbat vagy éppen ártóbbat, taszítóbbat) sugall magáról. Ebből viszont az következik, hogy mihelyst megvalósul, vagyis úgynevezett emberi jogból valóságos joggá válik, ‘emberi jog’-ként állított gyökere — múltja és minősége — rögvest elenyészik. Hiszen joggá válásával szerzett normativitása tételezettségből fog származni, függetlenül bármiféle előzménytől. A nyelvi aktus elmélete mára feltárta a minden emberi beszédmódot egyebek közt átható ideologikus célzatot: emberi kommunikációnkban nemcsak leírunk, s leírtat akként megnevezünk, de egyszersmind világképet alakítunk, melynek során egyszersmind cselekszünk, mert performatív aktusként valami e nélkül társadalmilag nem létezőt létezővé vagy megragadhatóvá teszünk. Az emberi jogi ideológia mára olyannyira világméretű cselekvési program lett, hogy a joggá tett ‘emberi jogi’ követelést is immár emberi joginak nevezzük.

Restricted access

(ed.): Foundations of speech act theory: Philosophical and linguistic perspectives, 460–477. Routledge, London & New York. Croft W. Foundations of

Full access

Croft, William 1994. Speech act classification, language typology and cognition. In: Savas L. Tsohatzidis (ed.): Foundations of speech act theory: Philosophical and linguistic perspectives, 460–477. Routledge, London & New York

Full access

(ed.): Foundations of speech act theory. philosophical and linguistic perspectives, 234–266. Routledge, London & New York. Merin A. Foundations of

Full access

. Bierwisch (eds.) Speech act theory and pragmatics . Dordrecht : D. Reidel . 71 – 95 . Heim , Irene . 1982 . The semantics of definite and indefinite noun phrases

Open access

. Semantic structure and illocutionary force. In: John R. Searle - Ferenc Kiefer - Manfred Bierwisch (eds): Speech act theory and pragmatics, 1-37. D. Reidel, Dordrecht. Semantic structure and illocutionary force

Full access