Search Results

You are looking at 1 - 10 of 30 items for :

  • "spiritualitás" x
  • All content x
Clear All

Szubjektív értékkategóriák és vallásosság/spiritualitás mint a mentális egészség meghatározó faktorai főiskolai hallgatóknál. Bölcsészdoktori értekezés . S. Pendleton

Restricted access

életet 2013 Kádár G. (2011). A spiritualitás szerepe maior depressziós betegek szubjektív élményminőségében

Restricted access

rheumatoid arthritis . Arthritis Care and Research , 49 , 778 – 783 . 4. Benkő A. ( 2006 ): Hit, vallás, spiritualitás . In: Tőzsér E. (szerk.), Istenhit mint

Restricted access

–1107. Pikó Bettina–Kovács Eszter–Kriston Pálma (2011): Spiritualitás – vallás – egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 12(3): 261–276. Rotter, J. B. (1966

Restricted access

’Harmattan. Pikó B., Kovács E. és Kriston P. (2011). Spiritualitás – vallás – egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12 (3), 261–276. Piko, B. F., & Kovacs, E

Restricted access

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access

Elméleti háttér

A Természettel Való Viszony Skála (Nature Relatedness Scale; NR) rövid, 6-tételes változata (NR-6) a természettel kapcsolatos pozitív attitűdöt és a kapcsolódás érzését méri.

Célkitűzés

A vizsgálat célja a 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt.

Módszerek

A rendelkezésre álló nem reprezentatív közösségi minta (n = 603; 75,5% nő; átlagéletkor: 34,5 év [SD = 12,94 év]) adatain feltáró faktorelemzést (főkomponens-analízist) végeztünk. A konvergens validitást a Holisztikus Egészséghiedelmek Skála, az 5-tételes WHO Jóllét Kérdőív (WHO-5), a Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (BSSS-8), valamint a Spirituális Kapcsolat Kérdőív (SCQ-14) felhasználásával vizsgáltuk.

Eredmények

A feltáró faktorelemzés egyfaktoros struktúrát mutatott, a kérdőív belső konzisztenciája az elfogadható tartományba esett (Cronbach-α = 0,76). A kérdőív szignifikáns, gyenge, pozitív irányú korrelációt mutatott a holisztikus egészséghiedelmekkel (r s = 0,20; p < 0,001), a pszichológiai jólléttel (r s = 0,12; p < 0,01) és a szenzoros élménykereséssel (r s = 0,21; p < 0,001). A spiritualitással való pozitív irányú kapcsolat közepes erősségű volt (r s = 0,45; p < 0,001). A négy validáló változót többszörös lineáris regressziós elemzésben együtt vizsgálva, a nem és az életkor kontrollálása mellett a szenzoros élménykeresés (β = 0,345; p < 0,001) és a spiritualitás (β = 0,406; p < 0,001) magyarázó ereje bizonyult szignifikánsnak.

Következtetések

A 6-tételes Természettel Való Viszony Skála magyar verziója az eredeti angol változat pszichometriai jellemzőivel bír.

Restricted access

A tanulmány első része bemutatja a célok szerepét a személyiség működésében, valamint áttekinti a célok kutatásának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozását. A célok fenomenológiai, funkcionális, személyiség-lélektani és szociálpszichológiai szempontból is jelentősek, segítségükkel írhatók le az emberi működés fontos jellemzői. A célok tanulmányozásához rugalmas és sokoldalú eszközkészlet áll rendelkezésre, melynek elméleti megfontolásai közül a kérdésfeltevés fókuszát, az elméleti keret szükségét, valamint a célrendszer hierarchiájának és a célokhoz kapcsolódó jellemzők kiválasztásának szempontjait elemzem részletesen. Példaként bemutatok három olyan kutatási területet, amelyeken a célok elméletét és módszertanát alkalmazták: 1. az elkerülő és megközelítő tendenciák jelentkezését a célokban, illetve ennek következményeit az egészséges pszichológiai működés szempontjából; 2. az én önmagára vonatkozó céljainak személyiségpszichológiai jelentőségét, valamint 3. a vallásosság és spiritualitás pszichológiájának célalapú megközelítését. A tanulmány első részét a kutatás és gyakorlati alkalmazás további lehetőségeinek tárgyalása zárja.

Restricted access

Csíkszentmihályi Mihály tanulmánya az embernek a világegyetemben betöltött szerepét boncolgatja, és arra a következtetésre jut, hogy a páratlan hatékonyságú elmével és tudattal megáldott (vagy megvert) Embernek felelősséget kell vállalnia jövője, valamint saját fejlődése és evolúciója fenntarthatósága iránt. Először is az önmagunkról alkotott képet kell rendeznünk (nemcsak a mohóság és a nemiség, hanem az együttműködés, az altruizmus és a spiritualitás is jellemző ránk), majd ki kell dolgoznunk alternatív reakciómódokat a génjeink, ösztöneink és a hagyományos kondicionálás reánk gyakorolt kényszereire adott válaszként. Egyedül akkor lehet esélyünk a túlélésre, ha rátalálunk az öröm és a lelkesedés új, értelmes formáira, és gondoskodunk arról, hogy ezek egyben elősegítik a környezet egyensúlyának és sokféleségének megóvását, a társadalmi igazságosságot, tudatunk komplexitásának növekedését, valamint méltó alternatívát kínálnak számunkra az anyagiasság és a fogyasztás hajhászásával szemben is.

Restricted access

Jelen tanulmány a meddőség pszichés vonatkozásairól szóló jelentősebb kutatások eredményeit foglalja össze. Ebből a célból főleg az angol nyelvű adatbázisokban elérhető tanulmányokat tekintettük át szisztematikus kulcsszókereséses módszerrel, de támaszkodtunk a magyar szakirodalomra is. A legvilágosabban kirajzolódó következtetés az, hogy a meddőség lelki előzményei és következményei nehezen választhatók szét. Nincs megdönthetetlen bizonyíték arra nézve, hogy a stressz, a szorongás és a lehangoltság önmagában meddőséget okozna, de számos jel utal rá, hogy hozzájárul és együtt jár a terméketlenséggel. Hasonlóképpen nehéz elkülöníteni, hogy a pszichés hatások maga a meddőség vagy a megterhelő asszisztált reprodukciós beavatkozások következményei. Vegyesek a tapasztalatok arra nézve is, hogy a pszichoterápiát milyen mértékben veszik igénybe a páciensek, illetve ez mennyiben járul hozzá a beavatkozások sikeréhez, de egyetlen általunk ismert tanulmány sem kérdőjelezi meg, hogy pszichés támogatásra a meddőség kezelése során szükség van. A spirituális dimenzió és a meddőség kapcsolata kevéssé kutatott téma, de néhány tanulmány a vallásos megküzdési módok bevonását is indokoltnak tartja a meddőség kezelésébe. A magyarországi gyakorlatban mindez ma még nem magától értetődő. Összességében a tanulmány a meddőség cirkuláris oksági, rendszerszemléletű megközelítése mellett érvel.

Restricted access