Search Results

You are looking at 1 - 10 of 122 items for :

  • "spring barley" x
Clear All

, zużycie wody i skłd chemiczny. (Effect of periodic soil drought on spring barley varieties and strains. I. Yield, water use and chemical composition.). Biul. IHAR , 181-182 , 143-153. Wplyw okresowej suszy glebowej na odmiany i

Restricted access

). Tiller production and survival in relation to grain yield in winter and spring barley. Field Crops Res. 44(2–3), 85–93. García del Moral L. Tiller production and survival in

Restricted access

different herbicides on the performance of spring barley (Hordeum vulgare) cultivars in Lower Silesia region, Poland . Int. J. Agric. Biol . 17 : 181 – 186 . Mijić , A. , Krizmanić , M

Restricted access

The processes of stand structure and yield formation of spring barley were studied under different weather conditions and crop management. The multifactorial small-plot trials focused on the combined effect of variety, sowing density and nitrogen nutrition were carried out in two years with contrast weather conditions for yield formation (2011 and 2013). Evaluation of the above-ground biomass and the segmentation of tillers into three groups was conducted in four growth stages (BBCH 25, 31, 39 and 75). The performed analyses confirmed that for effective use of inputs and high yield, it is important to create a sufficient number of strong tillers at the beginning of vegetation. In year with low proportion of strong tillers at the end of tillering (2013), the differentiation of tillers is delayed and their productivity decreases. In this year therefore, yield formation is shifted from the number of spikes to the number of grains in a spike. The comparison of barley genotypes revealed that high yield plasticity can be obtained especially in the variety Bojos, which is able to compensate effectively the changes in spike number by increased grain number in a spike. This variety is also able to create a high proportion of strong tillers even under unfavourable conditions. This knowledge could help to improve the breeding and management strategy in spring barley for the expected weather conditions in the near future, especially higher temperatures in early spring.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: N. Pržulj, M. Mirosavljević, P. Čanak, M. Zorić and J. Boćanski

resource availability? Aust . J. Agric. Res. 59 : 510 – 516 . Pržulj , N. , Momcilovic , V. 2012 . Spring barley performances in the Pannonian zone . Genetika 44 : 499

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: P. Matušinsky, M. Hanusová, L. Stemberková, P. Mařík, V. Minaříková, L. Tvarůžek, I. Langer and T. Spitzer

Leistrumaité, A., Liatukas, Ž. 2006. Resistance of spring barley cultivars to the new disease Ramularia leaf spot, caused by Ramularia collo-cygni . Agronomy Res. 4 :251–255. Liatukas

Restricted access

Dreiseitl, A. 2011b. Resistance of ‘Roxana’ to powdery mildew and its presence in some European spring barley cultivars. Plant Breed. 130 :419–422. Dreiseitl A. Resistance of ‘Roxana’ to

Restricted access

55 536 543 Krček, M., Slamka, P., Olšovská, K., Brestič, M., Benčíková, M. 2008. Reduction of drought stress effect in spring barley ( Hordeum

Restricted access

Hejnák V. (2003): The effect of drought on production of dry matter in spring barley (Hordeum vulgare L., cv. Amulet, Krona and historical cv. Nűrnberg). Scientia Agriculturae Bohemica vol. 34 no. 4 121

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N és a Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban tavaszi árpával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, közepes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13-15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés×3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-adagokat (0, 100, 200 és 300 kg N·ha−1) Ca-ammónium-nitrát, a Cu-adagokat (0, 50 és 100 kg Cu·ha−1) CuSO4 formájában adtuk ki. Áprilisban és májusban a szokásos csapadék csupán 1/3-a, júliusban a fele hullott. A jelzőnövényként használt Mars fajtájú tavaszi árpát 5 cm mélyre vetettük 12 cm gabona sortávra, 60–70 db·fm−1 csíraszámmal és 200 kg·ha−1 vetőmagnormával. A növény-állományt parcellánként 1–5 skálán bonitáltuk bokrosodás, virágzás és betakarítás idején. A betakarítást követően talajmintavételre is sor került a szántott rétegből, parcellánként 20–20 lefúrásból képezve átlagmintákat. A növénymintákat tíz elemre vizsgáltuk. A talajmintákban meghatároztuk a KCl-EDTA-oldható Cu-tartalmat, valamint a KCl-kicserélhető NH4-N- és NO3-N-tartalmat.A főbb eredményeket a következőkben foglaljuk össze:

  1. — A 100–300 kg N·ha−1 N-trágyázás 20–25%-os szemterméscsökkenést eredményezett az évelő pillangós lucerna elővetemény után. A Cu-trágyázás teljesen hatástalan maradt a termésre ezen a kielégítő Cu-ellátottságú talajon. Az átlagos termés-szint 3 t·ha−1 szem- és 3 t·ha−1 melléktermést jelentett mindössze. A kis termés N-igényét ebben a száraz évben a trágyázatlan talaj is kielégítette a N-gyűjtő lucerna elővetemény után. A N-kínálattal viszont — a Na és a Zn kivételével — nőtt a bokrosodáskori hajtás makro- és mikroelem-tartalma. Aratáskor a szalmában és szemben található N, Ca, Mn és Cu elemek beépülését szintén serkentette a N-trágyázás. A Cu-trágyázás a növényi összetételt sem módosította. A réz döntően a gyökérben halmozódott fel, ahol a növekvő Cu-kínálattal a Cu-koncentráció a kontrollon mért 28-ról 144 mg·kg−1-ra ugrott.
  2. — A szemtermésben főként a N, P, Mg, Zn és Cu elemek dúsultak. A tavaszi árpa fajlagos, azaz 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 32 kg N, 19 kg K2O, 12 kg P2O5, 6 kg CaO és 4 kg MgO mennyiséget tett ki. Adataink hasonló termesztési körülmények között felhasználhatók a tavaszi árpa tervezett termésének elemigénye becslésekor a szaktanácsadásban. Megemlítjük, hogy a kapott kis termések fajlagos elemtartalmai átlagosan mintegy 20%-kal meghaladták a normál években kapottakat. A fajlagos N-tartalomban mindezen túl a pillangós elővetemény, valamint a 100–300 kg N·ha−1 adagok miatti N-túlkínálat is tükröződött.
  3. — Az első év után a bevitt Cu-trágya gyakorlatilag teljes mennyisége kimutatható volt KCl+EDTA formában a talaj szántott rétegében. A kontrolltalajon mért 2 mg·kg−1 Cu-tartalom az 50, illetve a 100 kg Cu·ha−1·év−1 Cu-terhelés hatására 22, illetve 44 mg·kg−1 értékre ugrott. A réz növényen belüli (vertikális) transzportja ugyanakkor gátolt volt.

Restricted access