Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A 19. század vége felé Olaszországban is egy új stílus nyert teret, amelyet csakhamar liberty stílusként emlegettek. Bár ez az elnevezés egy londoni műkereskedő, Sir Arthur Lasenby Liberty nevéből származik, a liberty (szabadság) szó egyúttal a korabeli olasz művészeti irányzatok egyik lényeges jellegzetességére is utal. Így a liberty stílus az Európa más országaiban art nouveau-nak, Jugendstilnak, szecessziónak stb.-nek nevezett stílus sajátos itáliai válfajának széles körben elterjedt megnevezésévé vált. Sir Arthur Lasenby Liberty maga nem volt művész, de mint a műtárgyak megrendelőjének és forgalmazójának fontos szerepe volt az új művészeti felfogások elterjesztésében. Ezek a nagy-britanniai „Arts and Crafts” és az „esztétista mozgalom”-ban gyökerező újdonságok vezettek az önálló liberty stílushoz, amit Olaszországban is szívesen fogadtak. Már 1902-ben a Torinói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon ez volt az uralkodó stílus, amely az eredetiségre, invencióra, a funkció és a forma összhangjára, valamint a részek és az egész közötti szerves kapcsolatra fektette a fő hangsúlyt. Figyelemre méltó, hogy a liberty időszak építészete nem zárkózott el attól, hogy hasznosítsa a helyi, regionális jellegzetességeket, de szemben állt a historizmussal, és egy sor jelentős művésznek köszönhetően, mint amilyenek D'Aronco, Basile, Michelazzi, Sommaruga és mások, előrevetítette a modernizmus eljöttét.

Restricted access

Olyan átfogó stílusok, mint a gótika a reneszánsz vagy a barokk voltak, napjainkban nem segítik az építész munkáját a formaalakításában, de különböző stílusok, brandek és ideológiák nagy számban választhatók. A választás létre is jön – elsősorban az azonosíthatóság és a jó eladhatóság érdekében az építészirodák formaalkotási metódusát alapvetően meghatározva. Az így létrejövő építészeti formák nem az adott feladatból következnek, nem az adott feladathoz kapcsolódnak, hanem a meglévő formakészlet elemeinek használatával, adaptálásával jönnek létre.

A kortárs művészetben nem csak az építészet küzd a forma ellehetetlenülésével, kiüresedésével. Az irodalomban ugyanúgy kérdésessé vált a forma, a stílus, és kérdésessé vált a gondolat, a mondanivaló direkt ábrázolása. Az irodalomra is figyelve, a párhuzamok segíthetnek a helyzet pontos leírásában, értelmezésében, és szélesíthetik az építészeti horizontot.

Azonban nem csak a huszadik század végi, huszonegyedik század eleji építészet sajátja a formai dogmatizmus, az már a kezdet kezdetén megjelent a Modern Mozgalomban. A CIAM és Le Corbusier stiláris diktátumával szemben aktív és passzív ellenállás fejlődött ki. Több jelentős, korszerűen gondolkozó építész hangoztatta, írta le ellenvéleményét, tiltakozva a Modern Mozgalom kiáltványai ellen. A passzívan tiltakozó építészek egyszerűen távol tartották magukat a Mozgalomtól és járták a saját maguk szabta, de modern útjukat. Az aktív és passzív ellenállást tanúsító építészek vonulatát St. John Wilson a modern építészet másik hagyományaként írta le.

A modern építészet másik hagyományának folytatásaként a kortárs tervezésben a stiláris, formai, esztétikai, gondolati, ideológiai megközelítések elutasítása lehetőséget jelenthet az építész számára egy olyan tervezés gyakorlására, ami a sokrétű építészeti feladatra tud koncentrálni, nem a formai kérdések határozzák meg a tervezést. Az építészet elemi sajátosságaira alapozva, a tervezési helyzet kiértékelése, a funkció betöltése a fundamentum. Minden más ezekből kiindulva alakul, következik, az építészetet praktikus művészetként (techné) gyakorolva.

Ez a vonulata az építészetnek nem használ olyan formákat, amelyek nem a tervezési helyzetből következnek, így az épület populáris gesztusok, formák híján a legtöbb esetben nem lesz érdekes a primer érzékelés számára. Az ilyen mű befogadásához csend és elmélyülés kell.

However, such overall styles as gothic, renaissance and baroque do not help contemporary architects in creating forms but different styles, brands and ideologies could be chosen freely. The choice is maid – usually for identification and marketability – defining the form creation method of the architecture offices. The forms created like this do not follow the assignment task nor are connected to the architectural or natural context, but these forms are stylistically or ideologically preconceived.

The architectural form, structure which is independent from task is not only the contemporary architecture’s peculiarity. At the beginning of the architectural Modern Movement Le Corbusier and the CIAM canonized the International Style. But W. M. Dudok, the Dutch architect (and several other prominent architects) protested against a regime of pre-ordained geometrical form.

In the contemporary architecture the MVRDV is diligent to create interesting architectural forms to raise their popularity, however, a few decades ago Winy Maas protested against the formalism: admonishing the architects to design buildings just with transforming the abstract statistic information into a concrete form. Daniel Libeskind said about his Jewish Museum in Berlin: “that was my intent in creating a building that tells a story. Architecture just like any art should tell a story.” And he developed a useless populist building using deconstructive ornaments.

But there are a few star architects who do not care about brand building and popularity. One of them is Peter Zumthor, who wrote about the design process of Thermal Baths in Vals: “I remembered how we recently developed a project…not by forming preliminary images of the building in our minds and subsequently adapting them to the assignment, but by endeavouring to answer basic questions arising from the location of the given site, the purpose and the building materials – mountain, rock, water – which at the first had no visual content in terms of existing architecture.”

Restricted access

A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Measurement experience with Parenting Styles and Dimensions Questionnaire developed for identifying parenting styles

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Takács Szabolcs, Csikós Gábor, Homoki Adél, Czinkóczki Annamária, Törő Krisztina, Kövesdi Andrea, and F. Földi Rita

the Faculty of the Graduate College of the Oklahoma State University in partial fulfillment of the requirements for the Degree of Master of Science. July 2014, Stillwater, OK . Kiss , N . ( 2008 ). A Baumrind-féle szülői nevelési stílus, kiskamaszok

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Eszter Berán, Zsolt Unoka, Péter Soltész, Anna Rácz, Péter Kardos, and Csaba Pléh

Háttér

Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan függ össze a szociális hálóban található személyek — alterek — iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések.

Módszerek

Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet.

Eredmények

Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak.

Következtetések

A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével, és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfigyelhető egyéni különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét.

Restricted access

Absztrakt

A vizsgálat célja az ún. mértékadó szülői bánásmód, a negatív családi kapcsolat és pozitív szülői azonosulás, valamint a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása közötti összefüggések elemzése volt. A szerfogyasztás havi és életprevalenciáit elemezve megvizsgáltuk továbbá, hogy vannak-e nemek szerinti eltérések a prediktor struktúrában, valamint, hogy az életkor előrehaladtával módosul-e a szülői változók prediktív ereje.

Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 2010 tavaszán, 7–12. osztályos tanulók körében (N = 2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a szerfogyasztásra és a szülői változókra.

Eredmények: Alogisztikus regresszióelemzés szerint a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok rizikóhatást közvetítenek, ugyanakkor az ún. mértékadó szülői nevelési stílus és a pozitív szülői azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz gyakrabban hozható összefüggésbe a szerfogyasztás hiányával. A korral a prediktor struktúra némi változáson megy keresztül, ami a nemek vonatkozásában csak alig igazolható. Érdemes kiemelni, hogy a szülői kontroll hatása az általános iskolások esetében nem jelentős, bár mértéke nagyobb.

Következtetés: Úgy tűnik, hogy a szülői kontroll nem önmagában hatékony, hanem főként abban az esetben, ha a mértékadó szülőnevelési stílus részeként érvényesül, azaz jelen van a kontroll mellett a szülők reflektáló, elfogadó attitűdje is a serdülők felé.

Restricted access

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy nem klinikai populációhoz tartozó főiskolai hallgatók körében milyen mértékben mutatható ki a szubklinikus depressziós tünetegyüttes és az ezzel összefüggő diszfunkcionális attitűdök jelenléte, milyen megküzdési stratégia preferenciák alakultak ki náluk, s milyen attribúciós stílus jellemzi őket. A vizsgálatban 681 hallgató vett részt, köztük 465 nő és 216 férfi volt. A vizsgálati csoportba kerültek azok a hallgatók, akik a Beck-féle Depresszió Skálán elért eredményeik alapján a minta negyedik kvartilisébe estek (170 fő: 128 nő, 42 férfi). A kontrollcsoportot alkották azok a hallgatók, akik a minta első kvartilisébe kerültek (204 fő: 118 nő, 86 férfi). A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a depressziós tünetegyüttes előfordulása a főiskolai populációban nem tér el jelentősen az irodalomban jelzett arányoktól, bár kissé magasabb értékeket mutat. A vizsgálati csoport tagjaira a diszfunkcionális attitűdök közül elsősorban a külső kontroll attitűd volt jellemző. A problémaközpontú megküzdési módokat tekintve a kognitív átstrukturálás alacsonyabb és a külső alkalmazkodás magasabb szintjét tudtuk kimutatni náluk, mint a kontrollcsoport tagjainál. Az érzelemközpontú megküzdési módok közül az érzelmi indíttatású cselekvés és a visszahúzódás előnyben részesítése jellemzi őket. Az attribúciós stílusuk pesszimista.

Restricted access

Absztrakt

A Biblia klasszikus korszakbeli, reneszánsz kori és a későbbi időszakokból származó mértékadó fordításai valamennyien a szókészlet és az állandósult szószerkezetek előírás szerint való fordításának alapelvét követik. Néhány fordítási beszámoló azt mutatja, hogy a fordítók már a kezdetekben megegyeztek arról, hogy a szó- és kifejezéskészlet viszonylagos egységét megőrzik fordításaikban. A tanulmány a szókészlet és a jellemző bibliai stílus egységességének kérdését tárgyalja az Ésaiás próféta könyvének arám (Targum), görög (Septuaginta) és latin (Vulgata) fordításából származó, az isteni igazság fogalmának megjelölésére szolgáló kifejezéseknek az összehasonlításával. A szókészletet valójában a bibliai stílus és az alapvető irodalmi formák jellemzői határozzák meg. A szerző a bibliafordítás kihívásait ennek megfelelően tágabb perspektívából, az északnyugati sémi nyelvek irodalmi hagyományainak ápolása és a bibliai stílus megőrzésének kívánalma távlatából mutatja be. A számos szinonima, antonima, állandósult szókapcsolat jelenléte, valamint a bibliai szövegmagyarázat hagyományának fontossága a zsidó és a keresztény kultúrában a fő oka annak, hogy a bibliafordításokban az alapvető szókészlet egységesítésére való törekvésekkel találkozunk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Désfalvi, Csilla Lakatos, Sára Imola Csuka, Viola Sallay, Orsolya Filep, Magdolna Dank, and Tamás Martos

Absztrakt:

Bevezetés: Számos tanulmány vizsgálta az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát, és az eddigi eredmények rámutatnak arra, hogy a betegek életminőségének és a gyógyulás optimális feltételeinek biztosítása érdekében fontos figyelembe venni a kötődési mintázat és a kapcsolati jellemzők közötti összefüggéseket is. Célkitűzés és módszer: A jelen tanulmányban emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát (n = 135) kívánjuk felmérni, és összehasonlítani emlőrákkal nem diagnosztizált nők csoportjával (n = 137) a felnőttkori kötődés, szorongás és elkerülés dimenziói mentén. Vizsgáljuk továbbá a felnőttkori kötődés jellemzőinek összefüggéseit a szubjektív egészségi állapottal, valamint a párkapcsolattal és a szexuális kapcsolattal való elégedettség között. Eredmények: A diagnosztizált csoportra a kötődési mintázat szempontjából magasabb elkerülés, továbbá rosszabb szubjektív egészségi állapot, alacsonyabb kapcsolati és szexuális elégedettség volt jellemző. A magasabb elkerülés és a magasabb szorongás is alacsonyabb kapcsolati elégedettséget jelzett előre, míg a szexuális elégedettség az emlőrák diagnózisával mutatott negatív, a szubjektív egészségi állapottal pedig pozitív összefüggést. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési mintázata, emellett pedig szubjektív egészségi állapota is szerepet játszhat párkapcsolati és szexuális elégedettségükben. A páciensek testi, lelki és kapcsolati jellemzőinek figyelemmel kísérése és támogatása hozzájárulhat a jobb életminőség eléréséhez. Orv Hetil. 2020; 161(13): 510–518.

Open access

. (2005): A diszfunkcionális attitűdök, a megküzdési stratégiák és az attribúciós stílus összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 6 (2): 95-122. A

Restricted access