Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "statin fibrate" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

A diabetes mellitus gyakorisága és ezzel együtt népegészségügyi jelentősége is folyamatosan nő. Az utóbbi években tapasztalt javulások ellenére a cardiovascularis betegségek a cukorbetegek morbiditásának és mortalitásának vezető okai. A cukorbetegség fennállása önmagában olyan cardiovascularis veszélyeztetettséget jelent, mintha ismert érbetegsége lenne a betegnek. A diabeteses dyslipidaemia jellemzői a magas éhgyomri és postprandialis triglicerid-, alacsony HDL-koleszterin-szint, valamint a kissé emelkedett LDL-koleszterin-szint mellett az atherogen kicsi-sűrű, azaz a small-dense LDL nagy aránya. Az atherogen dyslipidaemiának ezen komponensei nem egymástól független eltérések, hanem egymással szorosan összefüggnek. Az utóbbi évek kutatási eredményei a small-dense LDL és az alacsony HDL káros hatásának elismerése mellett igazolták a trigliceridben gazdag lipoproteinek és azok remnantjainak atherogenitását, továbbá kimutatták, hogy a kulcs a trigliceridben gazdag lipoproteinek májban történő túltermelése és késleltetett lebontása. Ennek metabolizmusában meghatározó szerepe van a lipoproteinlipáznak, amelynek működését az ApoA5 fokozza, az ApoC3 pedig gátolja. Ez utóbbi funkciócsökkenését okozó mutáció a szívinfarktus kockázatát csökkenti, míg az ApoA5 funkciócsökkenéssel járó mutációja a trigliceridben gazdag lipoproteinszintet 60%-kal emeli és a szívinfarktus kockázatát 2,2-szeresére fokozza. Diabetes mellitus, inzulinrezisztencia, elhízás, metabolikus szindróma esetén az LDL-koleszterinnél a veszélyeztetettségnek jobb markere a non-HDL-koleszterin. Ezt úgy számolhatjuk ki, hogy az összkoleszterinből kivonjuk a HDL-koleszterin értékét. A non-HDL-koleszterin célértékeit úgy kapjuk meg, hogy az LDL-koleszterin-célértékekhez 0,8-et hozzáadunk, azaz nagy cardiovascularis kockázat esetén 3,3 mmol/l, igen nagy kockázat fennállásakor 2,6 mmol/l az elérendő szint. Diabeteses dyslipidaemia kezelésében is a statinok az elsőnek választandó gyógyszerek. Ugyanakkor ismert, hogy optimális (vagy célértékre történő) statinterápia esetén is jelentős a residualis(lipid)-kockázat. Ennek mérséklésére a magas trigliceridszint és az alacsony HDL-koleszterin-szint kezelése kézenfekvő, amire a fibrátok adása kedvező hatású lehet. Statin mellé kombinációra a fenofibrát ajánlható. Orv. Hetil., 2016, 157(19), 746–752.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tatjána Ábel, Anna Blázovics, Márta Kemény, and Gabriella Lengyel

A várandósság ideje alatt a lipoproteinszintek változása élettani folyamat. Hyperlipoproteinaemiás betegeknek a terhesség tervezésétől az újszülött szoptatásának befejezéséig nem ajánlott statinok, fibrátok szedése az esetleges teratogén hatások miatt. Terhesség során a hypertriglyceridaemia ritkán akut pancreatitishez vezethet. Az akut pancreatitis kezelése megegyezik a nem várandós betegek kezelésével. További nagy betegszámot felölelő vizsgálatok szükségesek annak megítéléséhez, hogy a terhességben kialakult vérzsírszintváltozások milyen mértékű cardiovascularis kockázatot jelentenek a későbbi évek során. Orv. Hetil., 2011, 152, 753–757.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Nádas, Zsuzsanna Putz, József Fövényi, Zsolt Gaál, András Gyimesi, Tibor Hídvégi, Nóra Hosszúfalusi, Gyula Neuwirth, Tamás Oroszlán, Pál Pánczél, Győző Vándorfi, Gábor Winkler, István Wittmann, and György Jermendy

A kardiometabolikus kockázati tényezők csökkentésével visszaszoríthatók a cardiovascularis események. A kardiometabolikus kockázati tényezők befolyásolásának eredményességéről 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt cukorbetegek körében csak kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Diabetes-szakrendelésen ellenőrzés céljából megjelenő, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőtt (életkor ≥ 18 év) cukorbetegek körében adatokat gyűjtöttünk a kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulásáról és kezelésük eredményességéről. Módszerek: Fél év alatt az ország 11 diabetescentrumában egymást követően megjelent 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők (n = 533; 256 férfi, 277 nő; életkor 35,6 ± 11,6 év; diabetestartam 18,0 ± 11,1 év; x ± SD) ellenőrzésekor, az előzményi adatok felvételén túl, antropometriai és laboratóriumi adatokat regisztráltunk. A kardiometabolikus kockázati tényezők kezelési célértékeként a III. Magyar Cardiovascularis Konszenzuskonferencia ajánlásában szereplő adatokat tekintettük mérvadónak. Eredmények: A testtömegindex célértékét (< 25 kg/m 2 ) a betegek 55,3%-a (férfi: 45,7%, nő: 64,3%) érte el. A haskörfogat nők körében megkívánt értékét (< 80 cm) a betegek 50,5%-a, a férfiak esetében mérvadó értéket (< 94 cm) 63,7% érte el. A HbA 1c értéke a betegek 8,4%-ában volt 6,5% alatt (20,5%-ban 7,0% alatt). Lipidcsökkentő kezelésben részesült 130 beteg (24,4%), e csoportban a betegek 53,1%-a érte el a triglicerid, 71,5% a HDL-koleszterin és 27,8% az LDL-koleszterin kezelési célértékét. A lipidek szintjére vonatkozó célérték együttes elérése a betegek 17,7%-ában volt sikeres. Hypertonia miatt kezelésben részesült 173 beteg (32,5%), e betegcsoportban a < 130 Hgmm-es szisztolés vérnyomást a betegek 29,5%-a, a diasztolés célértéket (< 80 Hgmm) pedig 34,7% érte el. A betegek 17,7%-a a vizsgálat időpontjában dohányzónak vallotta magát, 19,2% leszokott a dohányzásról, és 63,2% sohasem dohányzott. Következtetések: Felnőtt, 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedők körében a kardiometabolikus kockázati tényezők napjainkban ajánlott kezelési célértékeit a cukorbeteg-gondozás keretein belül nehéz elérni. További erőfeszítéseket kell tenni a cukorbetegek kardiometabolikus kockázati tényezőinek hatékonyabb csökkentése érdekében.

Restricted access

., Ferril, M. J.: Statin-fibrate combination therapy. Ann. Pharmacother., 2001, 35 , 908–917. Ferril M. J. Statin-fibrate combination therapy Ann

Restricted access