Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "stentbehelyezés" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: László Szegedi, Gábor Dandé, Sándor Ágoston, János Kovács, Ferenc Rácz, and László Vén

Absztrakt

Bevezetés: A malignus gastroduodenalis obstrukció palliatív kezelése enteralis stentekkel hatékony és biztonságos módszer, a palliatív céllal elkészített gastroenterostomia reális alternatívája. Célkitűzés: A szerzők ismertetik a malignus gastroduodenalis obstrukció hátterében fennálló leggyakoribb daganatos betegségeket, a stent kiválasztásának szempontjait, behelyezési technikáját, valamint elemzik a kezelés technikai és klinikai sikerességét, megemlítve a lehetséges komplikációkat. Módszer: 2013. március 1. és 2015. április 9. között 19 esetben történt fedetlen, öntágulós enteralis stentbehelyezés. A 19 beteg közül 6 nő, 13 férfi, átlagéletkoruk 67 év volt. A stentelés indikációját 5 esetben peripyloricus gyomortumor, 1-1 esetben a duodenum, gastroenteralis anastomosis, Vater-papilla és az epehólyag malignus folyamata, 7 esetben pancreas, 3 esetben az epeút tumora képezte. Eredmények: A stentbehelyezés technikai sikeressége 100%-os volt. A klinikai siker objektivizálása a Gastric Outlet Obstruction Scoring System alapján történt. Következtetések: Az enteralis stentek alkalmazása malignus gastroduodenalis obstrukcióban technikailag jól kivitelezhető, biztonságos módszer, amely látványosan csökkenti a betegség tüneteit, javítja az életminőséget. Orv. Hetil., 2015, 156(44), 1778–1781.

Restricted access

Absztrakt

A revascularisatio egy akutan vagy krónikusan elzáródott, beszűkült ér átjárhatóságának visszaállítását jelenti. A sebészi módszerek és gyógyszerek mellett évtizedek óta rendelkezésre állnak és folyamatosan fejlődnek azok a minimálisan invazív módszerek, amelyek jelentős részét az intervenciós radiológia fejlesztette ki és alkalmazza. Az innovatív szakmák bizonyos szempontból hátrányban vannak, mert sokszor forradalmi újításaik csak lassan jutnak el az általános elfogadottsághoz, és a nagy populáción végzett tanulmányok gyakran egyáltalán nem vagy csak késéssel végezhetők el. Mindezek ellenére ma már elfogadott és bizonyított a szerepük az aorta, valamint a renalis és perifériás artériák betegségeiben, amelyeket a szerzők ebben a közleményben elemeznek. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 665–673.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Völgyi, Tünde Fischer, Mária Szenes, and Beáta Gasztonyi

Korábban a posztoperatív epeúti sérüléseket sebészi úton kezelték, azonban a 90-es évektől a sérülések ellátását az endoszkópos módszerek vették át. Ezen szövődmények elsősorban a laparoszkópos műtéteket követően fordulnak elő. Amennyiben epeúti sérülésre van gyanú, a szoros endoszkópos és sebészi együttműködés elengedhetetlen. Az epeutak mielőbbi endoszkópos vizualizációja szükséges a sérülések igazolására, illetve a lokalizáció megítélésére. Többfajta endoszkópos módszer is hatásos az epeműtét utáni sérülés kezelésére. A döntő tényező a duodenalis és a biliaris nyomás kiegyenlítése, ezáltal az epe elfolyásának biztosítása és a sérülés gyógyulásának elősegítése. Az önmagában végzett endoszkópos sphincterectomia vagy az endoszkópos sphincterectomia és az azt követő stentbehelyezés alkalmas erre. Epeúti szűkületek megoldására többszörös stentelés javasolt, amelynek hosszú távú hatásai is jó eredménnyel kecsegtetnek.

Restricted access