Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "stress at work" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Társadalomkutatás
Authors:
Edit Szűcs
,
Sándor Kovács
,
Eszter Tornai
,
Tímea Takács
, and
Andrea Matkó

A mai világban a munkavállalókat egyre nagyobb nyomás terheli, ami rövid távon stresszforrást eredményez, hosszú távon pedig egészségkárosító hatást okoz. Ezért fontos manapság a stresszel foglalkoznunk.Kutatásunk célja egy külföldi cég magyarországi leányvállalatánál az adminisztrációs munkát végző szellemi dolgozókra ható stresszorok vizsgálta volt. Kutatásunk a vállalat négy osztályára terjedt ki, jelesül az informatikai, a pénzügyi, az üzemeltetési és a HR-osztályra.Vizsgálatunk során hipotéziseket állítottunk fel, melyek igazolása vagy megcáfolása volt a célunk. Ehhez stresszorcsoportokat alakítottunk ki statisztikai módszerekkel, és megvizsgáltuk, hogy az egyes csoportokba tartozó stresszorok melyik osztályt milyen arányban érintik. Kutatásunk elvégzéséhez főkomponens-elemzést és SRH-elemzést használtunk.A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a HR- és az informatikai osztályt érintik a legjobban a minőségi, a mennyiségi és a felelősséggel kapcsolatos stresszorok. Az üzemetetési részlegen dolgozókat a kellemetlen munkahelyi légkör terheli a leginkább, ez a munkatársak között fennálló konfliktusokból adódik. A pénzügyi osztály esetében nincs olyan stresszor, amely kiemelkedően jellemző az ott dolgozókra.

Restricted access

), unhealthy behaviors (e.g., smoking status, alcohol dependence, or drug use), intelligence, comorbid mental diseases (e.g., depression or anxiety), borderline personality disorder (BPD) traits, stressful life events, and stress at work or home in this

Open access

A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi mindentől függ az alkalmazottak elégedettsége a munkahelyükön, és ez hogyan változik országonként. A kifejtett munkahelyi elégedettséggel foglalkozó elméletek közül főleg azok kiemelendőek, amelyek nemcsak a munka, hanem az egyén jellemzőit is figyelembe veszik, mivel minden dolgozó másképp reagál és más mértékben elégedett. A grafikonok alapján kijelenthető, hogy Nagy-Britannia, írország és a skandináv országok nagyon magas elégedettségi szinttel rendelkeznek a többi országhoz képest, a kelet-európai országok és Törökország pedig nagyon alulértékeltek a dolgozói elégedettséget illetően. A dolgozatból kiderül, hogy az elégedettséghez számos tényező tartozik, és ezen elégedettségi tényezők segítségével taglalható, hogy egyes országok miért elégedettebbek és mások miért elégedetlenebbek, mint a többiek. A skandináv országok esetében arra a következtetésre lehet jutni, hogy az egész életen át tartó tanulás a 25–64 évesek körében magas arányú, a fizetések jóval magasabbak, és a részmunkaidőben dolgozók aránya is magas. Ha valaki képzettebb, akkor nagy eséllyel magasabb pozícióba osztják be, és tény, hogy a vezetők nagyobb része elégedettebb, mint például a fizikai munkások. A fizetések vizsgálatakor arra a következtetésre jutunk, hogy bár jelentős mértékben befolyásolja az egyéneket a pénz, mégsem attól lesznek a legelégedettebbek. Annál fontosabb a szervezeten belül kialakított csoport hangulata, a vezetők hozzáállása a beosztottjaikhoz, hiszen az ember társas lény, és nagyon fontosak a kialakított kapcsolatok.Magyarország sajnos nagyon alacsony szinten jár a munkahelyi elégedettség tekintetében. A fizetések alacsonyak, sőt a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező országok közé tartozik hazánk. Az iskolában eltöltött idő szintén alacsony arányú. Viszont a vizsgált tényezők közül Magyarország egyvalamiben első helyezést ért el, ahol arra a kérdésre adtak választ a megkérdezett országok, hogy milyen gyakran érzi úgy, hogy családi élete akadályozza munkahelyi feladatainak ellátását. A magyar válaszadók 89%-a mondta azt, hogy a család nem akadályozó tényező. Az életkor esetében általánosságban megállapítható, hogy fiatal- és időskorban a legelégedettebbek a dolgozók, a középkorúak pedig a legelégedetlenebbek. Ez az állítás teljes mértékben csak a férfiakra igaz. A munkahelyi stressz is nagymértékben hatással van a munkavállalók elégedettségére. Grafikonjaink azt mutatják, hogy a legfiatalabbak körében, vagyis 24 éves kor alatt a legalacsonyabb a stressz szintje. Ez pedig kapcsolatban áll azzal a következtetéssel, hogy a fiatalok elégedettebbek a munkájukkal. Nemzetközi összehasonlításban az EU-tagországok közül Görögország mondható a legstresszesebbnek, így nem csoda, hogy a legelégedetlenebb országok közé is tartozik ebben a vonatkozásban.A férfiak és a nők elégedettségét összehasonlítva az állapítható meg, hogy a nők hajlamosabbak az elégedettségre. Ők képesek arra, hogy kiteljesedjenek otthon a háztartásban és a gyereknevelésben. Persze ebben az esetben is akadnak kivételek, hiszen manapság a hölgyek nagyobb arányban terveznek munkahelyi karriert, a családalapítást pedig inkább egy későbbi időpontra helyezik. Ennek legfőbb oka, hogy 30 éves kora fölött jut el egy hölgy arra a szintre az anyagiakat tekintve, hogy gyermeket merjen vállalni. Ez főleg a volt szocialista országokra jellemző. Tehát elmondhatjuk, hogy a munkával való elégedettség társadalmanként és egyénenként is folyamatosan változik, aminek vizsgálata az aktuális helyzetekben és időben rendkívül érdekes és hasznos lehet.

Restricted access

. Stress, productivity and the reconstruction of working life 1990 Kompier, M., Levi, L.: Stress at work

Open access

update on current knowledge. Annu. Rev. Public Health, 2013, 34, 337–354. Siegrist, J.: Chronic psychosocial stress at work and risk of depression: evidence from prospective studies. Eur. Arch. Psychiatry. Clin

Open access

A vezetői beosztás mint egészségprotektív tényező szellemi munkát végzők körében

Leadership position is protective for health among non-manual workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Karolina Kósa
,
Szilvia Vincze
,
Ilona Veres-Balajti
, and
Éva Bácsné Bába

. Psychosocial risks and stress at work. Available from: https://osha.europa.eu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress [accessed: September 30, 2020

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Péntek
,
Zsuzsanna Beretzky
,
Valentin Brodszky
,
J. Attila Szabó
,
Levente Kovács
,
Áron Kincses
,
Petra Baji
,
Zsombor Zrubka
,
Fanni Rencz
, and
László Gulácsi

, Keller AC, et al. Who gains the most from improving working conditions? Health-related absenteeism and presenteeism due to stress at work. Eur J Health Econ. 2019; 20: 1165

Open access

A munkahelyhez kötődés konstruktumá­nak vizsgálata

Elméleti megfontolások egy tranzakcionális helykutatáshoz

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Andrea Dúll
and
Katalin Tauszik

14 519 542 VAN HARRISON, R. (1978) Person-environment fit and job stress. In Cooper, C. L., Payne, R. (eds) Stress at work. 175-205. Wiley & Sons

Restricted access

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Bernadette Kun
,
Anna Hamrák
,
Viktória Kenyhercz
,
Zsolt Demetrovics
, and
Zsuzsa Kaló

Psychology , 105 ( 11 ), 1281 – 1307 . 10.1037/apl0000484 Cooper , C. L ., & Davidson , M . ( 1987 ). Sources of stress at work and their relation to stressors in non-working environments . In: Kalimo , R ., ElBatawi , M

Open access

. , & Zapf , D. ( 2002 ). Social stressors at work, irritation, and depressive symptoms: Accounting for unmeasured third variables in a multi‐wave study . Journal of Occupational and Organizational Psychology, 75 ( 1 ), 33 – 58 . 10

Open access