Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "stresszkezelés" x
Clear All

Absztrakt

Az elhízás etiológiájában kitüntetett jelentőséggel bíró életmód (túltáplálkozás és fizikai inaktivitás) hátterében gyakorta pszichológiai tényezők húzódnak meg. A krónikus stressz hozzájárulhat a diéta betartását akadályozó magatartásokhoz (például rendszertelen étkezés, emocionális evés) és a fizikai inaktivitáshoz egyaránt. A randomizált kontrollcsoportos vizsgálatok eredményei szerint a relaxáció alkalmazása csökkenti az érzelmi evést, javítja a táplálékbevitel kognitív korlátozását és ezáltal elősegíti a súlycsökkenést. A stresszkezelés azonban túlmutat a relaxáción: adaptív problémafókuszú és emóciófókuszú megküzdési módokat, valamint kapcsolatépítő készségeket is magában foglal. A feszültséglevezető készségek segíthetnek az érzelmi evés más viselkedésekkel történő kiváltásában. A kognitív újrastrukturálás, a nemet mondás és a problémamegoldás technikája pedig hozzájárulhat azon konfliktusok és nehézségek megelőzéséhez vagy hatékony kezeléséhez, amelyekből az evésrohamok révén levezetést nyerő feszültségek származnak. A stresszkezelő készségek fejlesztése növelheti a páciensek együttműködését a súlycsökkentő kezelés során. A tanulmányban ismertetett módszerek a családorvosi és szakorvosi praxisban is könnyen megvalósíthatók, illetve támpontokat adhatnak az elhízott páciensek kezelésének optimalizálásához. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 260–267.

Open access

stresszkezelés alkalmazási lehetoségei az elhízás kezelésében . Orvosi Hetilap , 157 ( 7 ), 260 – 267 . Dusseldorp , E. , van Elderen , T. , Maes , S. , Meulman , J. , & Kraaij , V

Open access

stresszkezelés. In: Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007, 153–176. [Hungarian] 10 Boone, J. L

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kornél Simon, Edit Dobó, Anikó Szépvölgyi, Estilla Szalczer, Szilvia Kazup, László Papp and Erika Varga

A cardiovascularis kórképek gyógyításában elért eredmények ellenére a szív-ér rendszeri megbetegedések gyakorisága a fejlett és fejlődő világban növekszik. Ez a tény összefügg a világméretű elhízás-, illetve diabetespandémiával, valamint az úgynevezett urbanizált életforma térhódításával. A szerzők ismertetik a civilizációs életforma és a krónikus stressz összefüggését, valamint a következményes életforma-változások, szív-ér rendszeri kockázatnövekedés érveit. Továbbá megfogalmazzák a cardiovascularis kockázatcsökkentés mai gyakorlatának (polipill-alkalmazás, úgynevezett célértékek elérése) kritikáját. Hangsúlyozzák a cardiovascularis kockázati tényezők következményes természetét, ebből adódóan a kockázati faktor csökkentésére irányuló kezelés mérsékelt hatásfokát. Kiemelik az oki kezelés (életmód-intervenciók, krónikus stresszkezelés) elvi elsőbbrendűségét a gyógyszeres intervenciókkal szemben. Tárgyalják a macroangiopathia és a microangiopathia patogenezisének azonos és eltérő jegyeit. Ismertetik a krónikus stressz szerepét a diabetes kialakulásában, valamint a krónikus stressz létrejöttének kiváltó okait. Tárgyalják a metabolikus szindróma, a 2-es típusú diabetes hátterében levő anyagcserezavar (diszmetabolizmus) létét támogató experimentális és klinikai adatokat, hangsúlyozzák a nem ischaemiás diabeteses cardiomyopathia önálló cardiovascularis kockázati faktorának szerepét. Részletezik a diabeteses cardiovascularis kockázatcsökkentés lehetőségeit: hangsúlyozzák a magas vérnyomás, a hyperlipidaemia csökkentésének hatékonyságát szemben a vércukorcsökkentés mérsékeltebb hatásosságával. Hangsúlyozzák, hogy a fokozott diabeteses cardiovascularis kockázat megszüntetése csak az alapokot képező anyagcserezavar (diszmetabolizmus) ismerete és kezelése által lehetséges. Ismertetik az úgynevezett metabólikus promóterekkel elért eredményeket. Orv. Hetil., 2011, 152, 1353–1361.

Restricted access

.] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006, 7 (3), 257–266. [Hungarian] 13 Czeglédi, E.: Options of stress management in obesity treatment. [A stresszkezelés alkalmazási

Open access

Elméleti háttér: A gelotofóbia (a nevetségessé válástól vagy kinevetéstől való félelem) univerzális, az utóbbi évtizedekben leírt jelenség. Vizsgálatok szerint a gelotofóbiásokat intenzívebb, hosszabb és többszöri szégyenérzés és félelem, illetve kevésbé intenzív, ritkább és rövidebb idejű boldogságérzés jellemzi. Továbbá a nevetést tartalmazó kétértelmű helyzeteket negatívabban értékelik, mint a kontrollszemélyek, és ezek nem emelik a hangulatukat. Cél: Megvizsgálni e vonás érzelmi intelligenciával és alexitímiával való kapcsolatát. Módszer: 137 fő válaszolt a Geloph-15, a TAS-20 és a Bar-On EQ-i kérdőívek kérdéseire. Eredmények: A gelotofóbia és az alexitímia egyes dimenziói szignifikáns pozitív korrelációt mutatnak mind a teljes mintán (érzelmek azonosítása: r = 0,356; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,363; p < 0,01; összpontszám: r = 0,360; p < 0,01), mind a gelotofóbiások (pragmatikus gondolkodás: r = 0,685; p < 0,01; összpontszám: r = 0,691; p < 0,05) és a nem gelotofóbiások (érzelmek azonosítása: r = 0,331; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,313; p < 0,01; összpontszám: r = 0,271; p < 0,01) csoportjában. Továbbá, a gelotofóbiás és nem gelotofóbiás csoport között legalább tendenciaszintű különbség adódott az érzelmek kifejezésének nehézsége és az összpontszám esetében. A nem gelotofóbiások rendre szignifikánsan magasabb EQpontszámokat érnek el, mint a gelotofóbiások (kivéve problémamegoldás, impulzuskontroll, stresszkezelés), továbbá esetükben közepesen erős, negatív együttjárás mutatkozik a gelotofóbia mértéke és az érzelmi intelligencia között, míg a gelotofóbiásokra többnyire ez nem igaz. A teljes mintán a gelotofóbia és az érzelmi intelligencia közötti korreláció —0,624; p < 0,01volt. A legmagasabb korrelációk az önbecsülés (r = —0,511; p < 0,01), a függetlenség (r = —0,521; p < 0,01), a stressztűrés (r = —0,531; p < 0,01), az intraperszonális (r = —0,650; p < 0,01) és az általános hangulat (r = —0,510; p < 0,01) skáláinak terén mutatkozott. A szociodemográfiai változók hatását kiparciálva nem mutatkozott jelentős változás az eredményekben. Következtetések: A gelotofóbia, az alexitímia és az érzelmi intelligencia egymáshoz kapcsolódó, mégis elkülöníthető fogalmak, továbbá a gelotofóbiások csoportja más érzelmiintelligencia-mintázatot mutat, mint a nem gelotofóbiások csoportja.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Schiszler, Annamária Karamánné Pakai, Zoltán Szabó, László Bence Raposa, Róbert Pónusz, Balázs Radnai and Dóra Endrei

workplace. Training topics. [Stresszkezelés egyéni és szervezeti szinten. In: Szabó, J. (szerk.): Munkahelyi lelki egészségvédelem. Tréningtematika.] Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar

Restricted access

—136. Stauder A. (2008): Stressz és stresszkezelés szerepe az esélyegyenlőségben. In: Kopp M. (szerk.). Magyar lelkiállapot 2008 . Semmelweis Kiadó, Budapest, 10—19. Tix, A. P., Frazier, P. A. (2005): Mediation and moderation of

Restricted access

), 453. 39 Czeglédi, E.: Options of stress management in obesity treatment. [A stresszkezelés alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében.] Orv

Restricted access

: ELTE Eötvös Kiadó Czeglédi , E. ( 2016 ). A stresszkezelés alkalmazási lehetoségei az elhízás kezelésében . Orvosi Hetilap , 157 ( 7 ), 260 – 267

Restricted access