Search Results

You are looking at 1 - 10 of 132 items for :

  • "subjective well-being" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A személyes törekvések (egyéni aspirációk), mint a személyiség dinamikus jellemzői fontos mutatói lehetnek a szubjektív jóllétnek. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy főiskolai hallgatóknál milyen a szubjektív jóllét szintje, milyen egyéni aspirációk jellemzőek rájuk, továbbá milyen jellegű kapcsolat található az egyéni aspirációk (személyes törekvések) és a szubjektív jóllét között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezeken a területeken milyenek a nemi különbségek. A vizsgálatban 712 főiskolai hallgató vett részt (545 nő, 167 férfi). A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a főiskolai hallgatók számára az intrinzik célok, ezen belül is az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok bizonyultak a legfontosabb személyes törekvésnek. A szubjektív jóllét különböző komponensei (élettel való elégedettség, élettel kapcsolatos pozitív attitűd, önértékelés, az élet öröme, depresszív hangulat, személyes problémák, szomatikus tünetek és reakciók) egyértelmű kapcsolatban állnak a személyes törekvésekkel. Az egyéni aspirációk mindhárom szintje (fontossága, valószínűsége, megvalósultsága) szoros kapcsolatot mutatott a szubjektív jóllét mutatóival. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak esetében mutatkozott szorosabb kapcsolat az egyéni aspirációk és a szubjektív jóllét között. Az egyéni aspirációk – nemi hovatartozástól függetlenül – a legszorosabb kapcsolatban az élethez való pozitív attitűd kialakításával és az önértékeléssel voltak.

Restricted access

Jelen tanulmányban magyar egyetemi hallgatók pesszimizmus-szintjét vizsgáltuk. Szerettük volna megtudni, hogy a pesszimizmus a konformitás szintjén jellemző-e ránk vagy intrinzik módon, belülről fakadóan vagyunk ilyen pesszimisták. A tanulmányban bemutatott kutatás itthon és külföldön (Bécsben) tanuló magyar (90 fő, átlagéletkor: 23,3 év; szórás: 2,18 év) és hazánkban és saját országukban (Ausztriában) tanuló külföldi egyetemista diák (60 fő, átlagéletkor: 22,2 év; szórás: 2,32 év) optimizmusának szintjét és szubjektív jóllétét hasonlítja össze. Az optimizmus mérésére indirekt és direkt — önbeszámolós — módszert is alkalmaztunk. Indirekt úton értelmezésekben és tervezett viselkedésválasztásokban való megnyilvánulásként ragadtuk meg az optimizmust, általunk szerkesztett ’félig-üres’ történetek segítségével. Direkt módszerként a Berni Szubjektív Jóllét Kérdőív pozitív attitűdöt mérő skáláját alkalmaztuk. Eredményeink szerint a magyar diákok mind saját [F(1,148) = 77,36; p<0,001], mind idegen környezetben szignifikánsan pesszimistábbnak mutatkoztak külföldi társaiknál. A közvetett optimizmusra vonatkozó eredményekkel szemben a pozitív attitűdre és szubjektív jóllétre vonatkozó önbeszámolókat a vizsgálat kulturális közege befolyásolta: a külföldön tanuló magyarok pozitívabbnak ítélték meg mentális jóllétüket [F(3,146) = 13,77; p<0,001] és pozitívabb élettel szembeni attitűdökről számoltak be, mint itthon élő társaik [F(3,146) = 11,33; p<0,001].

Restricted access

Vital functions and stress hormone levels during simulated emergency helicopter transport in healthy volunteers. Twenty-three volunteers were subjected to a simulated 15 minute rescue helicopter transport. We determined vital functions, ACTH, cortisol and prolactin during the flight and filled in a standardized questionnaire before and after the flight. Data were analysed descriptively, by means of cross tabulation, Spearman rank correlation and cross-correlation technique. During take-off we recorded a significant increase of vital parameters such as heart rate. Prolactin concentration rose slightly after the start. Maximum cortisol and ACTH levels were found before take-off and then they decreased gradually. As expected, ACTH and cortisol cross-correlated significantly without any relevant time lag. Test items showed a feeling of fear and concern before take off. After the flight the volunteers reported havivg less stress than expected. Particularly, diastolic blood pressure and prolactin levels were markedly associated with questionnaire items such as behaviour of the staff or nausea. Heart rate significantly correlated with anxiety scores. Helicopter transportation induced a marked stress reaction in healthy volunteers, which speaks in favour of sooth transports in modern helicopters and adequate behaviour towards the patient of the staff.

Restricted access

Brunswick Diener , E. (1994) Assessing subjective well-being: Progress and opportunities. Social Indicator Research, 31, 103–157. Diener , E., Diener , C., Diener , C

Restricted access

Boldogságmérés az iskolában

Measuring school happyness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
András Vargha
,
Regina Török
,
Karola Diósi
, and
Attila Oláh

). Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson resilience scale (CD-RISC) . Depression and Anxiety , 18 ( 2 ), 76 – 82 . Diener , E. ( 1984 ). Subjective well-being

Open access

. (1998). Umweltbewusstsein und Umweltverhalten in Low- and High-Cost-Situationen. Eine empirische Überprüfung der Low-Cost-Hypothese. Zeitschrift für Soziologie, 27 (6), 438–453. Diener, E. (2000). Subjective well-being. The

Open access

A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja

VALIDATION OF THE HUNGARIAN MENTAL HEALTH CONTINUUM-SHORT FORM

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Melinda Reinhardt
,
Zsolt Horváth
,
László Tóth
, and
Gyöngyi Kökönyei

. The Canadian Journal of Psychiatry , 62 ( 4 ), 286 - 294 . https://dx.doi.org/10.1177/0706743716675855 . Durayappah , A. ( 2011 ). The 3P Model. A General Theory of Subjective Well-Being . Journal of Happiness Studies , 12 ( 4 ), 681 – 716

Open access

. (1986) Personal Strivings: An Approach to Personality and Subjective Well-Being. Journal of Personality and Social Psychology 51 5 , 1058-1068. Personal Strivings: An Approach to Personality and Subjective Well-Being

Restricted access

A szerző négy területen vizsgálja az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét (boldogság) közti kapcsolatot: (1) egy adott országon belül vizsgálható a korreláció a jövedelem és a szubjektív jóllét között („Boldogabbnak vallják-e magukat a tehetősebb személyek, mint a kevésbé tehetős személyek?”), (2) vizsgálhatjuk azon személyek szubjektív jóllét változásait, akiknek nagymértékben változik az anyagi helyzete („Boldogabbá teszi-e az embert a fizetésemelés vagy egy lottónyeremény?”), (3) megvizsgálhatjuk, hogy nemzetközi szinten milyen együtt járás tapasztalható az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje között („Boldogabbak-e a tehetősebb országok lakosai, mint a kevésbé tehetős országok lakosai?”), és végül (4) megvizsgálhatjuk, hogy egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet („Az ország anyagi helyzetének javulása növeli-e az átlagos boldogságszintet?”). A szakirodalomi áttekintés alapján az anyagi helyzet és a boldogság közti összefüggés mind egyéni, mind nemzetközi szinten ellentmondásos. A jobb anyagi helyzet mind individuális, mind nemzetközi szinten magasabb boldogsághoz társul, az anyagi helyzet javulása azonban – egy alapvető szinten túl – nem növeli a boldogságszintet se individuális, se nemzetközi viszonylatban. A rosszabb anyagi helyzetben lévő személyek, illetve országok esetén erősebb az összefüggés az anyagi helyzet és a boldogság közt, mint a jobb anyagi helyzetben lévő személyeknél, nemzeteknél. Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét közt fennálló gyenge, ellentmondásos viszony hátterében több tényező állhat. A hedonikus adaptáció azt jelenti, hogy viszonylag gyorsan képesek vagyunk alkalmazkodni megváltozott anyagi helyzetünkhöz, ezért pénzügyi helyzetünk javulása gyorsan elveszti jutalmazó erejét. Második tényezőként azt emeli ki a szerző, hogy az anyagi helyzet nem áll direkt kapcsolatban azon tényezőkkel, melyek bizonyítottan képesek növelni a szubjektív jóllét szintet (pl. kielégítő szociális kapcsolatok, áramlat-aktivitások keresése). Végül az anyagi javakra való fókuszálás rosszabb mentális állapottal, magasabb szorongás- és depressziószinttel társul. Összességében úgy tűnik, hogy az anyagi javak hiánya nagy valószínűséggel csökkenti a szubjektív jóllét szintjét, az anyagi javak megléte viszont nem jár együtt feltétlenül magasabb szubjektív jólléttel, az anyagi helyzet javulása nem növeli feltétlenül a boldogságszintet. A tanulmány végén áttekintjük az eredmények gyakorlati konzekvenciáit.

Restricted access