Search Results
isolated in Turkey on 26 November 1998. In the following years, the European region, including our country, was designated as a polio-free region at the headquarters of WHO on 21st June 2002. This paper reports the results of AFP surveillance in Turkey from
1 Introduction: contents and context With special focus on free speech, as well as on classroom surveillance (proliferating in the Covid-pandemic digital learning environment), this paper aims to identify contextual dimensions that are relevant and
Haley, R. W., Culver, D. H., White, J. W. és mtsai: The efficacy of infection surveillance and control programs in preventing nosocomial infections in US hospitals. Am. J. Epidemiol., 1985, 121 , 182
. és mtsai: Tájékoztató a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) és a Nemzeti Bakteriológiai Surveillance (NBS) 2007. évi eredményeiről. Epinfo, 2009, 16 , 1–56. Szilágyi E
CMV-infekció autológ őssejt-transzplantált betegekben. Surveillance-vizsgálat vagy tünetek vezérelte diagnosztika szükséges?
Cytomegalovirus infection in patients after autologous stem cell transplantation. Should surveillance or a diagnostic-driven approach be preferred?
, Akpinar S. Is cytomegalovirus surveillance necessary for patients with low reactivation risk in an autologous hematopoietic cell transplantation setting? Transplantation Proceedings 2017; 49: 1911
Methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) emerged as one of the most important causes of hospital-acquired bloodstream infections (BSIs), especially the multidrug resistant clones. The aim of the present study was to compare prevalence and resistance patterns of MRSA bacteremia in the major tertiary-care academic and referral center in Serbia before and after implementing an active antimicrobial resistance (AMR) surveillance. Laboratory-based before-after study was conducted during a two-year period (January 2012 to December 2013) in Clinical Centre of Serbia. Isolation and identification of bacterial strains were done following standard microbiological procedures. During the AMR surveillance, nearly twice more bloodstream samples were collected compared to the year without surveillance (1,528 vs. 855). In total, 43 isolates of MRSA were identified. MRSA was significantly more prevalent during the AMR surveillance compared to the previous year [14 (66.7%) to 29 (76.3%); P = 0.046]. During the AMR surveillance, MRSA more frequently originated from medical departments compared to intensive care unit, surgical department, and internal medicine (P = 0.027) indicating increasing MRSA infections in patients with less severe clinical condition and no apparent risk factors. Higher prevalence of MRSA and its lower susceptibility to erythromycin were revealed by implementation of active AMR surveillance, which may reflect more thoughtful collection of bloodstream samples from patients with suspected BSI.
Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni
The role of epidemiological surveillance and mathematical forecasting in preventing and mitigating pandemic waves – what has been accomplished and what should be achieved
based SARI-surveillance in Germany - description of the system and first results from five recent influenza seasons. BMC Public Health, Vol. 17. No. 1. p. 612. https://doi.org/10
Az A-csoportú rotavírusok világszerte a gyermekkori súlyos gasztroenteritiszek leggyakoribb okai. A rotavírusok szero- és genotípusainak különböző földrajzi területeken észlelt megoszlása ugyanabban a szezonban és az egymást követő években egyaránt változik. Jellemző ezenkívül a genetikailag egymástól eltérő törzsek együttes előfordulása, akárcsak az adott típuson belüli variabilitás bármely területen és időben. A rotavírus elleni vakcinák széles körű alkalmazását feltételezve a közeljövőben a természetes rotavírus-fertőzések átfogó surveillance-a alapvető fontosságú lesz. Az EuroRotaNet mindenekelőtt azért jött létre, hogy átfogó információt gyűjtsön az Európában keringő rotavírusok szero- és genotípusairól. A megfogalmazott feladatok közül a legfontosabbak a következők: (i) a rotavírustörzsek hatékony tipizálási és jellemzési módszerének és algoritmusok kifejlesztése; (ii) a rotavírus-fertőzések molekuláris epidemiológiájának részletes leírása Európában; (iii) a jelenlegi genotipizálási módszerek hatékonyságának felmérése és a genetikai sodródás (drift) és váltás (shift) okozta változásokra történő reagálás; és (iv) az új törzsek európai felbukkanásának rögzítése és terjedésük nyomon követése. Mindez megfelelő alapot nyújthat a jövőbeli surveillance-tevékenységekhez, és talán lehetőséget kínál majd olyan alvizsgálatok elvégzésére, amelyekkel értékelni lehet az oltóanyagnak a leggyakoribb rotavírustörzsek által okozott fertőzések számára gyakorolt hatását az általános populációban, ki lehet szűrni azokat a genotípusokat, amelyek a vakcináció hatására létrejött ellenanyagválasz kikerülésével válnak fontossá a populációban, valamint azonosíthatók lesznek azok az új reasszoránsok, amelyek a vakcinatörzsek és a vad típusú törzsek keveredéséből jönnek létre.
A rotavírusok okozta gyermekkori akut gastroenteritisek megelőzésében a vakcináció játssza a főszerepet. Az új generációjú rotavírus-vakcinák bevezetése, illetve piaci megjelenése óta a vadvírus-surveillance világszerte még fontosabbá vált. Jelen tanulmányban a magyarországi posztvakcinációs törzsmonitorozás első évének eredményeit ismertetik a szerzők. A 2007-ben gyűjtött, rotavírust tartalmazó székletmintákból kivont virális RNS genotipizálása multiplex PCR segítségével történt. A szerzők a VP7 gén esetében G1–G4, G6, G8–G10 és G12 típusokra, a VP4 gén esetében pedig P[4], P[6], és P[8]–P[11] típusokra specifikus primereket alkalmaztak. A 482 betegtől származó 489 rotavírus-pozitív székletmintából 466 esetében sikerült a G típust, és 474 mintában a P típust azonosítani. Összesen 457 törzs esetében volt sikeres mindkét felszíni antigén genotípusának meghatározása. A vizsgált időszakban a G4P[8] törzsek voltak túlsúlyban (31,5%), ezeket követték a G1P[8] (28,3%), G2P[4] (19,3%) és G9P[8] (10,2%) genotípusok. A gyakori törzstípusok mellett ritka antigén-kombinációkat is sikerült azonosítani: G1P[4] (0,4%), G2P[8] (1,3%), G3P[9] (0,2%), G4P[6] (0,7%), G6P[9] (0,4%) és G12P[8] (0,4%). A G8P[8] (0,2%), G9P[4] (0,2%) és G9P[6] (0,8%) genotípusok 2007-ben első alkalommal kerültek felismerésre hazánkban. A minták kis hányadában (1,2%) kevert fertőzést lehetett igazolni. A nem tipizálható törzsek aránya 4,9% volt. A Magyarországon cirkuláló, klinikailag fontos rotavírustörzsek a vizsgálat adatai szerint szinte teljes átfedést mutatnak a vakcinákban is megtalálható antigéntípusokkal. A következő évek surveillance-eredményei számos nyitott kérdésre adhatnak választ, köztük tisztázhatják a máig ellentmondásos szerotípus-specifikus (homotípusos) vagy a heterotípus-specifikus védettség elsődlegességét.
. European Centre for Disease PreventionControl/WHO Regional Office for Europe. 2012 Tuberculosis surveillance and monitoring in Europe 2012 European Centre for Disease Prevention and Control