Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "szájhigiénia" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A világon több mint 1 milliárd ember, ebből Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 500 000 ember él valamilyen fogyatékkal. Ezek az emberek veszélyeztetett csoportba tartoznak fogászati szempontból is, hiszen a funkcióveszteség következményeként a szájhigiéniás rutin és rendszeres fogorvosi kontroll nehezített. 2015 őszén a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által közösen működtetett fogorvosi rendelő került átadásra, hogy a rehabilitáció alatt állók szájhigiéniás felmérése, dentális és szájhigiéniás rehabilitációja is megtörténjen. Célkitűzés:aCélkitűzés: 608, rehabilitációs kezelés alatt álló beteg fogászati állapotának felmérése és sztomatoonkológiai szűrése, valamint szükség esetén kezelése történt meg. Ezáltal átfogó képet kapunk a rehabilitációra szoruló, fogyatékossággal élő betegek szájüregi állapotáról. Módszer:aMódszer: A fogorvosi klinikai vizsgálat WHO-ajánlás alapján történt: a DMF-T-számot, a fogászati ellátottságot, a szájnyálkahártyán látható elváltozásokat mértük fel. A 20 kérdésből álló kérdőív segítségével a szájhigiéniás rutinról, a fogorvoshoz járás gyakoriságáról, az étkezési szokásokról, a káros szenvedélyekről és a szociális háttérről nyertünk adatokat. Eredmények:aEredmények: Az ellátottság csupán alacsony szintjét figyelhetjük meg. A hiányzó fogak száma magas, viszont a fogazat pótoltsága alacsony. A DMF-T-szám 20,5, ebből a D-T = 2,6, M-T = 11,2, F-T = 6,7. A páciensek fogászati és szájnyálkahártya-elváltozások okozta panaszai minimálisak az általános fogászati állapotukhoz képest, nagy részük nem észlelt fogfájást az előző 12 hónapban. Az utolsó fogorvosi vizsgálat időpontja a betegek többségénél meghaladja a 12 hónapot. Következtetések:aKövetkeztetések: A fogyatékkal élő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2202–2206.

Open access

Absztrakt:

A cardiovascularis betegségek, ezen belül a magas vérnyomás a magyarországi felnőtt lakosság mintegy 40%-át érinti. A hypertonia kezelésében gyakran alkalmazott gyógyszertípus a kalciumcsatorna-blokkolók csoportja monoterápiában vagy fix kombinációban egyaránt. Fő hatásuk a vasodilatatio, mellékhatásként gingivahyperplasiát okoznak. Tanulmányunk célja, hogy felhívjuk a kollégák figyelmét annak fontosságára a mindennapi gyakorlatban, hogy a kalciumcsatorna-blokkolók szedése mellett kialakuló gingivahyperplasia szoros korrelációt mutat a páciens fogazati állapotával, a fogak és a fogpótlások felületén található plakk mennyiségével. A már kialakult gingivahyperplasia megnehezíti a páciens számára az individuális fogtisztítást, tovább növeli a plakkfelhalmozódást, elősegítve ezzel olyan Gram-negatív baktériumok plakkban történő felszaporodását, amelyek növelik az ínymegnagyobbodást, és rizikótényezőként szerepelhetnek további cardiovascularis betegségekben. Az esetek jelentős százalékában a kalciumcsatorna-blokkoló terápia mellett is megőrizhető és hosszú távon fenntartható a gingiva egészséges, hyperplasiamentes állapota megfelelő individuális szájhigiénia és professzionális fogászati beavatkozások elvégzése esetén. A betegek szájegészségének megőrzése érdekében fontosnak tartanánk a belgyógyász kollégák és a fogorvosok közötti szorosabb együttműködést. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1183–1187.

Restricted access

Absztrakt:

Az emberi szájüreg mikroorganizmusok milliárdjainak élőhelye. A legnagyobb arányban baktériumok vannak jelen, több mint 600 baktériumfaj izolálható. Nagy részük ártalmatlan, némelyik kifejezetten hasznos, azonban nem megfelelő szájhigiénia, illetve legyengült immunstatus esetén számos lágy- és keményszöveti megbetegedést okozhatnak, melyeknek sok esetben szisztémás következményeik lehetnek. A szájüreg leggyakoribb bakteriális megbetegedésének tekinthető a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Mindkét esetben elsődleges kóroki szerepe van a nem megfelelő szájhigiénia következtében kialakult dentális biofilmnek. A fogszuvasodás kórfolyamatában a Streptococcus mutans, a S. sanguinis, a S. viscosus és a Lactobacillus acidophilus játszik főszerepet, súlyos fogágybetegség esetén viszont az anaerob parodontopathogen kórokozók jellemzők, úgymint Aggregatibacter actinomycetemcomitans, Porphyromonas gingivalis, Bacteroides forsythus, Prevotella intermedia, Fusobacterium nucleatum, Campylobacter rectus. A kezeletlen fogszuvasodás a fogbél elhalásához vezet, s ez a fogágy irányába terjedő gyulladást okoz, amely gócnak tekintendő. A kezeletlen fogágybetegség esetén csonttasakok keletkeznek, melyek szintén gócnak minősülnek. A fogászati gócoknak számos szisztémás következményük lehet, úgymint szív-ér rendszeri megbetegedések, cukorbetegség, tüdőgyulladás, ízületi gyulladás, koraszülés, foltos hajhullás. Ezen betegségek esetén mindenképpen gondolni kell fogászati gócra. A tervezett műtétek előtti professzionális plakk-kontroll és klórhexidines öblögetés kiemelkedő jelentőséggel bír az aspirációs pneumonia prevenciójában. A szájüregi daganatok multikauzálisak; egyre több kutatócsoport vizsgálja az egyes baktériumok szerepét a szájüregi daganatok karcinogenezisében. Az említett kórképeken kívül a viszonylag ritka, ámde sokféle formában megjelenő, gyakran diagnosztikai kihívást jelentő bakteriális lágyrész-betegségek bemutatását egy következő közleményben tervezzük. Orv Hetil. 2019; 160(19): 739–746.

Open access

Absztrakt:

A cardiovascularis betegség világszerte a halálozás és a rokkantság vezető oka. Ezen halálozások többségének hátterében atheroscleroticus és thromboembolisatiós folyamatok állnak, amelyek ischaemiás szívbetegség és stroke kialakulásához vezetnek. A gyulladásos folyamatok szerepe jól dokumentált mind az atherosclerosis, mind az atherothrombosis kialakulásában. Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a fogágybetegség, azon belül is a parodontitis szerepét az atherosclerosis és így a cardiovascularis betegségek egyik potenciális rizikófaktoraként. A krónikus gyulladásban lévő, fertőzött parodontalis tasakban lévő kórokozók, valamint azok toxinjai és bomlástermékei növelik a szervezetben zajló szisztémás gyulladásos választ. A szisztémás keringésbe jutva és magukat az atheroscleroticus plakkokat is infiltrálva, további lokális és szisztémás gyulladásos választ indukálnak, összességében fokozzák az atherosclerosis progresszióját, és potenciálisan növelik a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a jó általános szájhigiénia, súlyosabb esetekben parodontalis terápiával elősegítve, potenciálisan csökkentheti a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát, és része lehet a primer és szekunder prevenciós tevékenységeknek is. Jelen közleményünk célja a fogágybetegség és a cardiovascularis megbetegedések közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatok összefoglalása epidemiológiai vizsgálatok alapján, klinikai evidenciák bemutatása a fogágybetegség és bizonyos cardiovascularis kórképek között, valamint megvizsgálni a parodontalis terápia lehetséges hatásainak szerepét a cardiovascularis megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Orv Hetil. 2019; 160(11): 419–425.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Kaposvári, Kinga Körmöczi, Ferenc Horváth, Alida Buglyó, Adrienn Réka Turai, and Árpád Joób-Fancsaly

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolítását követő késői komplikációkról ritkán olvashatunk a szakirodalomban. A korábban már gyógyultnak hitt, nem várt gyulladással visszatérő páciensek arcduzzanattal, szájzárral, gyakran gennyképződéssel járó, 7 napon túl jelentkező sebfertőzésének előfordulását, hajlamosító tényezőit vizsgáljuk. Anyag és módszer: A vizsgálati anyagot a budapesti Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika két szakorvosának a 2013 januárjától 2017 augusztusáig terjedő időszakban, összesen 731 betegén végzett 851 bölcsességfog-eltávolítás alkotja. A 26 évnél fiatalabbak körében 150 fő bevonásával retrospektív, a szövődmény előfordulására vonatkozóan eset-kontroll módszerrel kutatjuk a komplikációra hajlamosító tényezőket. Eredmények: A szövődmény 10 páciensnél (az összes beteg 1,17%-ánál) lépett fel. Kialakulásáig átlagosan 30 nap telt el. Eset-kontroll vizsgálatunk szignifikánsan igazolta, hogy teljes nyálkahártya-fedettség, a második moláris és a ramus mandibulae közötti helyhiány (Pell–Gregory-féle III-as osztály), mélyebb impactio (Pell–Gregory szerinti B, C), mesioangularis tengelyállás, valamint nagyobb mértékű csontfedettség esetén gyakrabban fordul elő késői posztoperatív gyulladás (p<0,05). Hajlamosító tényezőnek tűnik a fiatalkor és a női nem. Következtetések: Ajánljuk a rizikópáciensek hosszabban tartó posztoperatív obszervációját, a fokozott szájhigiénia fenntartását. Hívjuk fel pácienseink figyelmét, hogy varratszedés után is fokozott figyelemmel tisztítsák a műtéti területet, panasz esetén pedig azonnal jelentkezzenek. Javasoljuk és tervezzük a téma további kutatását, annak klinikai jelentősége miatt. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1278–1283.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Novák, Márta Radnai, Zoltán Kozinszky, Nándor Práger, László Hodoniczki, István Gorzó, and Gábor Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A terhesség alatti fogágybetegségek és az azok szülészeti következményei közötti összefüggések elemzése egyre szélesebb körben kutatott és bővülő témakör. A páciensek megfelelő szájhigiénia iránti motivációja és szükséges esetben a biztonságosan és hatékonyan kivitelezhető professzionális szájhigiénés kezelések kiemelt pontjai kell, hogy legyenek a várandósgondozásnak. Célkitűzés: A jelen tanulmányban a terhesség alatt elvégzett professzionális szájhigiénés kezelés hatásait elemeztük, szülészeti szempontokból. Módszer: A szerzők a fenyegető koraszülés miatt megfigyelt terhesek esetében prospektív randomizált tanulmányban vetették össze a csak fogászati szűrésen (n = 71), illetve ezzel egy időben fogászati kezelésen is (n = 79) átesett várandósok szülészeti mutatóit. Statisztikai analízis: A kezelt és nem kezelt csoportok egyszerű összehasonlítását kategorikus változók esetében khi-négyzet-, míg folytonos változók esetében t-próbával végeztük. A perinatológiai kimenetel kategorikus faktorainak elemzése esetén a változók egybevetésekor kapott kockázati esélyhányadosok összehasonlítása a gingivitises és krónikus fogágybetegségben szenvedő terheseknél Mantel–Haenszel-próbával történt. A kezelés hatékonyságát befolyásoló tényezők összehasonlításában többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. A statisztikai szignifikancia határát 5%-ban határoztuk meg. Eredmények: A krónikus fogágybetegségben szenvedő terheseknél, a kezelésen átesett csoportban az újszülöttek súlya szignifikánsan magasabb volt, mint a nem kezelteknél (2990 ± 582,3 g vs 2568,1 ± 699,1 g, p = 0,005). A szülésnél észlelt terhességi kor a fogágybetegségben szenvedőknél kezelés hatására szignifikánsan magasabb volt, mint a nem kezelt csoportban (37,3 ± 1,9 vs 36 ± 2,9 hét, p = 0,027). A kezelés hatására a terhességi kor prolongálását észleltük mindkét csoportban, kifejezettebb szignifikanciaértékkel a gingivitisszel rendelkezők esetében, mint a krónikus fogágybetegségben szenvedőknél (p = 0,02 vs p = 0,043). Következtetés: A terhesség alatt elvégzett fogászati kezeléseknek jótékony hatásuk volt a terhesség prolongálására, és ilyen módon a koraszülés okozta perinatalis szövődmények csökkentésére. Orv Hetil. 2018; 159(24): 978–984.

Restricted access