Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "széklettranszplantáció" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely György Nagy, Zsuzsa Tudlik, Lajos Gergely, József Kónya, Piroska Orosi, Éva Rákóczi, Judit Szabó, Csaba Várvölgyi, Eszter Vitális, and György Paragh

Human Capacities on conventional faecal microbiota transplantation. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a hagyományos széklettranszplantációs eljárás kivitelezéséről.] Egészségügyi

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Szabolcs Vigvári, Zsuzsanna Nemes, Áron Vincze, Jenő Solt, Dávid Sipos, Zsófia Feiszt, Ágnes Kappéter, Beáta Kovács, and Zoltán Péterfi

Bevezetés: Az elmúlt évtizedben drámai változásokat tapasztalhattunk a Clostridium difficile-fertőzések epidemiológiájában. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, van-e különbség a két, felső gastrointestinalis bejuttatási módszer eredményessége között. Módszer: 100 ml szűrletet 15 esetben nasoduodenalis szondán keresztül adtak be, 15 esetben pedig nasogastricus szondán keresztül. Az elsődleges gyógyulási ráta alatt az esetek azon hányadát értették, ahol a tünetek megszűntek a széklettranszplantáció után és nem tapasztaltak recidívát sem. Másodlagos gyógyulási ráta alatt pedig a betegek azon arányát értelmezték, akiknél egy ismételt beavatkozás után szűntek meg a panaszok és nem tapasztaltak recidívát a következő hat hétben sem. Eredmények: Nasojejunalis szondát használva az elsődleges sikerráta 100%-os volt. Nasogastricus szondát használva az elsődleges sikerráta 80%-os, a másodlagos sikerráta 93,3%-os volt. Összességében a felső gastrointestinalis rendszeren keresztül végzett széklettranszplantáció elsődleges gyógyulási rátája 90,0%, a másodlagos gyógyulási ráta 96,7% volt. Következtetések: A széklettranszplantáció igen hatásos módszer, különösen a terápiarefrakter esetekben Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1758–1762.

Restricted access

Az utóbbi években a hipervirulens és antibiotikum-rezisztens Clostridium difficile törzsek nemzetközi elterjedésével párhuzamosan a fertőzés előfordulása hazánkban is drasztikusan növekszik, sajnos, riasztó mortalitási mutatókkal és recidívaaránnyal. A szerzők 59 éves, antibiotikumokkal előkezelt beteg Clostridium difficile fertőzés okozta súlyos, recidív pseudomembranosus colitiséről számolnak be. Az álhártyás bélgyulladás fulmináns, életet veszélyeztető tüneteit intenzív ellátással, metronidazol- és vancomycinadással, megfelelő szupportív terápiával, elhúzódó konvencionális kezeléssel néhány hét alatt rendezték. A rövid, egy hét múltán bekövetkezett, jól dokumentált újabb súlyos klinikai recidíva ellátására kolonoszkópos eljárással fekális bakterioterápiát alkalmaztak, amely antibiotikum nélkül teljes gyógyuláshoz vezetett. A sikeres széklettranszplantáció kapcsán érintőlegesen ismertetik a beavatkozás módszertanát, az indikáció kérdéseit. Kitérnek a Clostridium difficile infekció bakteriológiai, epidemiológiai vonatkozásaira, az antibiotikum terápia problémáira, hangsúlyozzák a fekális bakterioterápia költséghatékonyságát. A széklettranszplantáció szakmai protokolljának kidolgozására és az eljárás széles körű bevezetésére sarkallják az illetékes hazai szakmai társaságokat. Orv. Hetil., 2012, 153, 2077–2083.

Restricted access

Világszerte, így hazánkban is drámai növekedést mutat a Clostridium difficile fertőzés okozta enteralis megbetegedések előfordulása, sajnos riasztóan magas költségvonzattal, mortalitási mutatókkal, recidívaaránnyal és terápiarefrakteritással. Nem meglepő, hogy aktívan folyik alternatív kezelési és megelőzési stratégiák kutatása, fejlesztése és bevezetése. Ezek közül egyelőre egyedül a széklettranszplantáció, más néven faecalis bakterioterápia kezd nemzetközileg elterjedni, a beavatkozással elérhető kiváló gyógyulási ráta (≈92%), alacsony recidívaarány (≈6%), valamint biztonságossága és költséghatékonysága miatt. Hazánkban a széklettranszplantáció a betegek számára még nem rutinszerűen hozzáférhető beavatkozás, holott a biztató nemzetközi eredmények alapján jogos elvárás, hogy az eljárás mielőbb kerüljön fel a hazai terápiás palettára. Jelen közleményben a szerzők ehhez szeretnének segítséget nyújtani azzal, hogy az intézményükben a rendelkezésre álló irodalmi adatok és a klinikai racionalitás alapján kidolgozott széklettranszplantációs protokollt ismertetik. A későbbiekben a hazai szakmai szervezetek és szakértők véleménye, valamint az időközben napvilágot látó újabb adatok alapján egy hivatalosan is elfogadott hazai módszertani ajánlás elkészítése szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154, 10–19.

Restricted access

A Parkinson-kór a leggyakoribb progresszív idegrendszeri degeneratív megbetegedés, amelynek kórokát eddig nem sikerült megfejteni. A Guam-szigeti halmozódás egy idegméreg azonosításához vezetett, amelyet megtaláltak más földrészen, és sikerült beazonosítása a mindenütt előforduló cianobaktériumokban (kék és zöld algák). Klinikai megfigyelések enyhe összefüggést jeleztek a gyomor-nyombél fekély és Parkinson-kór között, míg e betegség kórokozójának, a Helicobacter pylori egyik törzsében egy, a Guam-szigeti idegméreggel csaknem azonos szerkezetű mérget találtak, ami állatkísérletben Parkinson-kórra emlékeztető tünetet produkált. Így nagy a valószínűsége annak, hogy a Parkinson-kórnál egy lassú, belső, fokozatos mérgezésről van szó. A kórra jellegzetes alfa-sinuclein-zárványok a betegség tüneteinek megjelenése előtt a belek falának idegsejtjeiben is kimutathatók, utalva arra, hogy valószínűleg innen indulhat a kórfolyamat. Ezen elméletet erősítik Borody széklettranszplantációs eredményei is. Ezzel lassan összeáll a Parkinson-puzzle. Természetesen az eredmények még nem evidenciaalapúak, de egy szigorú, új irányt jelölnek ki a további klinikai és alapkutatásoknak. Nem hanyagolhatók el az immunológiai megfigyelések sem, mivel e faktor jelenlétével a lokális sejtpusztítás fokozója lehet, és megfelelő kezeléssel e hatás csökkenthető vagy kivédhető. Orv. Hetil., 2012, 153, 2060–2069.

Restricted access

Összefoglaló. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések igen gyakoriak, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az enyhe, gyorsan múló gastrointestinalis tünetekkel a betegek nem fordulnak orvoshoz, vagy nem történik diagnosztikus vizsgálat. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint az USA-ban évente 6 lakosból 1 esik át élelmiszer okozta tüneteken. Az ételintoxikációk során a baktérium által termelt toxinok okozzák a tüneteket, közülük a leggyakoribb a Clostridium perfringens, a Staphylococcus aureus és a Bacillus cereus okozta, élelmiszer-eredetű intoxikáció. A nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt élelmiszerekben – beleértve a S. aureus által szennyezett anyatejet – ezen baktériumok életképesek maradnak, elszaporodnak, és toxint termelhetnek, illetve toxinjaik megőrzik megbetegítőképességüket. Az étel elfogyasztása után 3–12 órával hányást, hasmenést okoznak. A tünetek többnyire 24 órán belül megszűnnek. A Clostridium botulinum súlyos neurológiai tünetei miatt emelkedik ki a többi toxikoinfekció sorából. C. botulinum okozta tünetekre felnőtteknél házi készítésű konzervek és húskészítmények elfogyasztása után jelentkező gastrointestinalis vagy neurológiai tünetek esetén kell gondolnunk. A Clostridioides difficile szintén a toxinjai révén okoz súlyos, életveszélyes megbetegedést, továbbá az esetek 20–30%-ában számolnunk kell az infekció relapsusával. Növekvő gyakorisága miatt ismernünk érdemes a laboratóriumi és klinikai diagnosztika részleteit és a legmodernebb kezelési lehetőségeket, úgymint megfelelő mintavétel, mintatárolás és -szállítás, tenyésztés, toxinkimutatás, helyes tüneti kezelés, antibiotikumkombinációk, széklettranszplantáció és monoklonálisantitest-kezelés. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019–2028.

Summary. Foodborne diseases are quite common, however, accurate data are not available because patients do not visit doctors with mild, rapidly resolving symptoms and diagnostic tests are not performed. The Centers of Disease Control and Prevention (CDC) estimates that, in the USA, 1 in 6 citizens gets food poisoning yearly. Symptoms of intoxication are due to the toxins produced by bacteria, mostly by Clostridium perfringens, Staphylococcus aureus and Bacillus cereus. These bacteria can survive in not properly stored or heated food, including S. aureus contaminated breastmilk. They can multiply and produce toxins causing intoxications. The gastrointestinal symptoms start 3–12 hours after consumption of the contaminated food and resolve in 24 hours. Clostridium botulinum causes severe neurological symptoms that should be suspected after consumption of home-made cans, smoked hams and sausages. The disease caused by Clostridioides difficile is not a foodborne one, but C. difficile causes severe infection via its toxins. Another problem is that C. difficile infection recurs in 20–30% of cases. Due to the increasing incidence of foodborne diseases, it is worth to learn the precise clinical and laboratory diagnostic algorithms including sampling, storage and transportation of samples, cultivation of bacteria and differential diagnosis of these diseases, furthermore the most up-to-date symptomatic and causative treatment options like antibiotic combinations, stool transplantation and monoclonal antibodies. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2019–2028.

Open access