Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "szénhidrátszegény transzferrin" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Emil Fraenkel, György Szabó, Gabriella Lengyel, Peter Jarčuška, Ivica Lazúrová, Elek Dinya and János Fehér

Szabó Gy., Környei L., Keller E. és mtsai: A szénhidrátszegény transzferrin szintje a magyarországi népességben a nem és kor viszonylatában. Orv. Hetil., 2007, 148 , 1405–1409. Keller E

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: György Szabó, Éva Keller, Gergely Szabó, Gabriella Lengyel and János Fehér

Szabó Gy., Környei L., Keller É. és mtsai: A szénhidrátszegény transzferrin szintje a magyarországi népességben a nem és kor viszonylatában. Orv. Hetil., 2007, 148 , 1409–1413. Keller É

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Szabó, László Környei, Éva Keller, Gabriella Lengyel and János Fehér

. Fehér, J., Lengyel, G., Szabó, G.: A szénhidrátszegény transzferrin mint az alkoholfogyasztás jelzője. Orv. Hetil., 2006, 147 , 1915–1920. Szabó G. A szénhidrátszegény

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Szabó, Éva Keller, László Környei, Gabriella Lengyel and János Fehér

Szabó Gy., Környei L., Keller É. és mtsai: A szénhidrátszegény transzferrin szintje a magyarországi népességben a nem és kor viszonylatában. Orv. Hetil., 2007, 148 , 1409–1413. Keller É

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Szabó, Emil Fraenkel, Gergely Szabó, Éva Keller, István Bajnóczky, Andrea Jegesy, András Huszár, Elek Dinya, Gabriella Lengyel and János †Fehér

A szénhidrátszegény transzferrin meghatározása a rendszeres, napi 60 grammot meghaladó alkoholfogyasztás bizonyítására használatos, elsősorban a biztosítás-orvostanban. A szénhidrátszegény transzferrinszázalék értéke azonban nagyon sokszor emelkedett más okok miatt is. Célok: Jelen munkában a szerzők az úgynevezett táplálékkiegészítők és a doppinglistákon is szereplő szereknek a szénhidrátszegény transzferrinszázalék, átlagos vörösvérsejt-térfogat és gamma-glutamil-transzpeptidáz-értékeket befolyásoló hatását vizsgálták. Módszer: A vizsgálatban két sportklubban 15 testépítő és 10 ökölvívó szénhidrátszegény transzferrinszázalék-, átlagos vörösvértesttérfogat- és gamma-glutamil-transzpeptidáz-értékeit határozták meg, a vizsgált személyek valamennyien férfiak voltak. Eredmények: A 15, alkoholt nem fogyasztó testépítő és 10 ökölvívó részletes anamnézise alapján sikerült bizonyítani, hogy a testépítő személyeknél a szénhidrátszegény transzferrinszázalék-érték – vélhetően az általuk használt doppinglistán található szerek miatt – a bokszolók esetében mért értékek kétszerese. Következtetés: Ma még nem teljesen tisztázott, hogy a különböző gyógyszerek és vegyszerek milyen módon befolyásolják a szénhidrátszegény transzferrinszázalék-értékeket. A szerzők eredményei alapján a módszer alkalmas lehet doppingvizsgálatoknál történő előszűrésre. Orv. Hetil., 2012, 153, 514–517.

Open access

A rosszindulatú daganatokban gyakran ún. hypoxiás, csökkent oxigéntartalmú területek vannak (az oxigéntenzió < 7 Hgmm). A preklinikai, valamint klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hypoxia fokozza a tumorok progresszióját, agresszivitását. Szövettenyészeteken tanulmányozva az oxigén hatását, bebizonyosodott, hogy az oxigenizáció in vitro önmagában is gátolja az ép szövetek, a benignus és malignus tumorok sejtjeinek növekedését. Az onkoterápia szempontjából rendkívül fontos megállapítás, hogy ha egy daganatban az oxigén parciális nyomása kevesebb, mint 2,5 Hgmm, a sugárérzékenység lecsökken (intrinszik radiorezisztencia). Hypoxiás tumorokban számos kemoterápiás gyógyszer is hatástalan (kemorezisztencia). Oxigén hiányában vagy hypoxiás szövetekben a fotodinámiás kezelés is eredménytelennek bizonyult. Mindezen kísérleti és klinikai tapasztalatok alapján már évtizedek óta egyes intézetekben kiegészítő kezelésként, de egymagában is próbálkoznak a daganatos betegek oxigenizációjával. A leggyakoribb kezelési forma az oxigéngáz belélegeztetése (hiperbarikus oxigénterápia), vagy az oxigénnel telített víz alkalmazása fürdő vagy ivókúra formájában. A ma már nemzetközi kooperációban is végzett vizsgálatok egyértelműen igazolják az oxigénbevitel jótékony terápiás, radio- és kemoszenzitizáló hatását. Az általánosan alkalmazott eritropoietin-kezelés is bizonyítja az oxigenizáció jelentőségét a tumorterápiában. Időszerűnek látszik Magyarországon szakintézetekben nagy beteganyagon kivizsgálni az oxigenizáció tumorgátló, radio- és kemoszenzitizáló hatását.

Restricted access