Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for :

  • "szívbetegség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

A cukorbetegség korunk egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Felfedezésekor micro- és macroangiopathiás szövődmények meglétével, illetve azok korai megjelenésével is kezdettől számolni kell. 2-es típusú diabetesben a kardiológiai szövődmény jelentős részben a koszorúerek szintjén megjelenő atherosclerosis és ennek talaján kialakuló ischaemiás szívbetegség, klinikailag pedig az angina pectoris, illetve a myocardialis infarctus. Legalább ennyire gyakori a microangiopathia, illetve a szövetek szintjén kialakuló szekunder szívizom-károsodás. Az ischaemiás szívbetegség kezelésében az intervenciós beavatkozások mellett a koszorúér-tágító, a vérnyomást és szívfrekvenciát csökkentő gyógyszerek alkalmazása széles körben elterjedt. A szerzők egy olyan hemodinamikai hatásoktól mentes terápiára hívják fel a figyelmet, amely a szívizomsejt anyagcseréjére gyakorolt hatásai révén javítja a betegek életminőségét. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 765–768.

Open access

Terhesség és nyitott szívműtét

Pregnancy and cardiac surgery with cardiopulmonary bypass

Magyar Sebészet
Authors: János Aranyosi Jr., János Aranyosi, and Árpád Péterffy

. 6. A Rónaszéki 2006 Szívbetegség és terhesség Cardiol Hung 36 289 96

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Petra Gulácsi-Bárdos, Miklós Szokol, Mária Lódi, Dániel Czuriga, István Czuriga, István Édes, András Nagy, and Balázs Sármán

Absztrakt:

Európában a tumoros és cardiovascularis betegségek okozzák a halálozások több mint felét, Magyarországon 2015-ben ez több mint 70% volt. Bizonyos onkológiai kezelések 4–7-szeresére emelhetik az akut coronariaszindróma kialakulásának lehetőségét, mindemellett az onkológiai betegségek önmagukban többszörösére növelik szívinfarktus esetén a halálozást. A kezeléseket tovább nehezíti, hogy nagyon kis esetszámú összesített klinikai adat áll rendelkezésre a tumoros betegek kardiológiai ellátásának hatásairól, mivel ezeket a betegeket rendre kizárták a klinikai vizsgálatokból. Onkológiai betegek esetében hiányosak a protokollok az esetleges konzervatív vagy invazív beavatkozás szükségességének eldöntésére, így egyéni tapasztalatokra, eseti közleményekre kell hagyatkoznunk. Az onkokardiológia fontosságát kiemeli, hogy az onkológiai kezelések fejlődése miatt egyre nő a daganatot túlélők aránya. Csak az Egyesült Államokban 2025-re 20 millió ilyen beteggel számolnak, így nem meglepő, hogy az American College of Cardiology 2014-ben az onkokardiológiát kiemelt területnek minősítette, az Európai Kardiológiai Társaság 2016-ban pedig kiadta első kardioonkológiai ajánlását. Cikkünkben a tumoros ischaemiás szívbetegek ellátásának főbb kérdéseit és javaslatait vesszük sorra a jelenleg használt ajánlásokat, publikációkat és helyi protokollokat alapul véve. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1691–1697.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Tiringer, Attila Simon, Katalin Németh, Cecilia Bánki, Edit Molnár, Eszter Szamosi, Eszter Thaly, Zsuzsanna Kerekes, László Mangel, and Gábor Veress

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Szabó, Attila Erdélyi, Andrea Gubicskóné Kisbenedek, Tamás Ungár, Éva Lászlóné Polyák, Szilvia Szekeresné Szabó, Réka Erika Kovács, László Bence Raposa, and Mária Figler

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.

Restricted access

A migrén kezelési stratégiája a fejfájás gyakoriságától és súlyosságától, továbbá az egyidejűleg fennálló egyéb betegségektől függ. Számos gyógyszert hoztak forgalomba kimondottan a migrén kezelésére, azonban primeren más betegség kezelésére alkalmas szer is hasznos lehet. A szerzők irodalmi kutatáson alapuló munkájának célja a vérnyomáscsökkentő szerek (béta-blokkoló, kalciumcsatorna-blokkoló, angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, angiotenzinreceptor-blokkoló és egyéb szerek) migrénprofilaxisban való szerepének és a kedvező hatást alátámasztó bizonyítékok áttekintése. Vizsgálták továbbá e szerek egyéb hatásait (cardiovascularis hatás, béta-blokkolók szívbetegség hiányában való adásának potenciálisan hátrányos hatásai, esetleges extrapyramidalis mellékhatások kalciumcsatorna-blokkolók alkalmazásakor, angiotenzinkonvertálóenzim-gátló és angiotenzinreceptor-blokkoló szerek egyéb additív hatásai). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján strukturális szívbetegség hiányában migrén és hypertonia együttes fennállása esetén angiotenzinkonvertálóenzim-gátló (elsősorban lisinopril) vagy angiotenzinreceptor-blokkoló (elsősorban candesartan) kezelés ajánlott, szívbetegség esetén javasolt csak béta-blokkoló hosszú távú adása. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 179–185.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Bencze, Nikolette Szücs, Péter Igaz, Katalin Leiszter, Zsolt Nagy, Attila Patócs, and Károly Rácz

A carcinoid tumorok neuroendokrin sejtekből származó ritka daganatok. E daganatok jelentős része szerotonint és más biológiailag aktív hormonokat termel, amelyek liláspiros bőrpírral, hasmenéssel és bronchospasmussal járó tünetegyüttest, carcinoid szindrómát okoznak. A carcinoid szindróma ritka szövődménye a carcinoid szívbetegség, ami önmagában lényegesen befolyásolja a carcinoid tumoros betegek életkilátásait. A szerzők carcinoid szívbetegségben szenvedő férfi kórtörténetét ismertetik és áttekintik e ritka szövődmény jellegzetességeit. Orv. Hetil., 2013, 154, 546–550.

Open access

Számos tanulmány szerint nyitott szívműtét után a betegek nagy aránya mutat szorongásos és depressziós tüneteket, más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy a szívbetegek pszichológiai zavarai a műtét előtt is fennállnak. Vizsgálatunkban 97 szívkoszorúér-műtéten átesett beteg (átlagéletkor 55,6 év) esetében mértük fel a szorongás és depresszió mértékét, illetve előfordulásának gyakoriságát az operáció előtt és azt követően 6 héttel később, nem műtéti kontrollcsoporttal összehasonlítva. A szorongás mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás, a depresszió mérésére pedig a Beck-féle depresszió kérdőíveket alkalmaztuk. A szívbetegcsoport magas állapotszorongása a műtét előtt a beavatkozás okozta stressz következménye, amely a műtét után jelentősen csökkent, és elérte a kontrollcsoport állapotszorongásának szintjét. Ugyanakkor a vonásszorongás és a depresszió a műtét előtt és műtét után szignifikánsan magasabb értéket mutatott a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Eredményeink arra utalnak, hogy a betegek kedvezőtlen érzelmi-hangulati állapota nem a műtét következménye, hanem inkább a szívbetegség velejárója, illetve rizikótényezője.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szili-Török, Szabolcs Szeghy, Attila Kardos, László Környei, Dóra Paprika, András Szatmári, and András Temesvári

A veleszületett szívbetegségek miatt végzett szívsebészeti beavatkozások után nem ritka a ritmuszavarok megjelenése. A ritmuszavarok egy része a szívbetegség előrehaladása miatt lép fel, de jelentős hányada éppen a szívsebészeti műtétek következményeként jön létre. A gyógyszeres próbálkozások gyakran csődöt mondanak ezekben az esetekben, az intervenciós kezelés pedig bonyolult lehet az aritmia kiindulásának összetett jellege miatt. Célkitűzés és módszer: A szerzők közleményükben a veleszületett szívbetegség miatt operált betegeiknél 2004 és 2006 között végzett katéteres ablatiós beavatkozások eredményeit foglalják össze retrospektív elemzéssel. Eredmények: A vizsgált időszakban 26 esetben végeztek katéteres ablatiós beavatkozást, 24 betegnél eredményesen (92%). Kiújulás miatt ismételt beavatkozásra 3 esetben került sor (11%). Jelentős szövődményt nem észleltek, kisebb szövődmény (vérömleny a szúrás helyén) 4 esetben fordult elő. Következtetések: Ebben a betegcsoportban a katéteres ablatiók hatásásos esélyt nyújtanak a gyógyszeres kezeléssel szemben, kis megterhelést rónak a betegekre, és gyógyító eljárásnak számítanak. Ugyanakkor az összetett ritmuszavarok kezelése megfelelő szakértelmet és technológiai hátteret kíván, a klasszikus aritmiákhoz képest a beavatkozás megismétlése gyakrabban válik szükségessé.

Restricted access

A szerzők 168 perifériás obliteratív verőérbeteg és 82 kontrollszemély hagyományos és újabb klinikai és laboratóriumi rizikófaktorait vizsgálták. A betegek között 30,4%-ban fordult elő cukorbetegség, 39,9%-ban ischaemiás szívbetegség, 6,5%-ban cerebrovascularis betegség; ischaemiás szívbetegség, cerebrobvascularis betegség és perifériás obliteratív verőérbetegség együtt 7,1%-ban volt jelen. A hipertónia és az aktív dohányzás előfordulása az érbetegek és a kontrollok között rendre 76,2 és 46,3%, illetve 49,4 és 28% volt. A laboratóriumi paraméterek közül a HDL-koleszterin és az ApoA1 átlagértéke számottevően alacsonyabb, míg a triglicerid, a plazmaviszkozitás, a fehérvérsejtszám, a fibrinogén-, a hsCRP-, a homocystein-, a kreatinin- és a húgysavszint szignifikánsan magasabb volt a betegcsoportban. Az érbetegcsoporton belül a dohányos és diabéteszes betegek laboratóriumi értékeiben további kedvezőtlen jelentős eltérések voltak észlelhetők a nem dohányzó, illetve a nem diabéteszes betegekéhez képest. Korreláció volt a betegeknél a hsCRP- és rendre a fehérvérsejtszám, a plazmaviszkozitás és a fibrinogénkoncentráció között. Az általunk kiválasztott 16 rizikófaktor vizsgálatakor a betegek átlagos rizikófaktorszáma magas, 7,79 volt. A betegek közül 118 részesült antilipidaemiás kezelésben, thrombocytaaggregáció-gátlót 142 fő kapott. Eredményeink alapján hangsúlyozható, hogy a perifériás obliteratív verőérbetegek magas rizikófaktorszámuk miatt kiemelt veszélyeztetettségűek, következésképpen a szekunder prevenciónak a kockázati tényezők minél teljesebb befolyásolását kell céloznia.

Restricted access