Search Results

You are looking at 1 - 10 of 60 items for :

  • "szívelégtelenség" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy and Róbert Sepp

Tomcsányi, J., Tóth, E.: Epidemiology and therapy of heart failure in the early XXIst century. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Cardiologia Hungarica, 2012

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Béla Merkely, Attila Róka, Szabolcs Szilágyi, Endre Zima, Valentina Kutyifa, Astrid Apor, Gábor Szűcs and László Gellér

Absztrakt

A szívelégtelenség magas prevalenciájú, a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A reszinkronizációs terápia biventricularis pacemakerrel az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai tanulmányban bizonyított hatékonyságú kezelési módja. Hagyományosan az indikáció alapja a súlyos szívelégtelenség (NYHA III-IV.) optimális gyógyszeres kezelés mellett, megnyúlt QRS időtartam (≥120 ms), echocardiographiás paraméterek (bal kamrai ejectiós frakció legfeljebb 35%). Új módszerek bevezetése (szöveti doppler echocardiograp-hia, CT, MRI, elektroanatómiai térképezés) segíthetnek a potenciálisan responder betegek kiválasztásában. Non-invazív és invazív módszerek segítségével a kezelés individuális beállítása elvégezhető, a hatékonyság responder betegeknél is fokozható. A reszinkronizáció kiemelkedő hatékonysága miatt az indikációs kör szélesítése is cél. Jelenleg enyhe szívelégtelenségben, illetve keskeny QRS esetén vizsgálják a kezelés hatékonyságát. Számos egyéb kérdésre (transzvénás vagy sebészi implantáció, implantálható de-fibrillator szükségessége) csak a jövőben tervezett vizsgálatok adhatnak választ.

Restricted access

failure in the early XXI century. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Card. Hung., 2012, 42, 42–49. 8 McKee, P. A

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: György Fogarassy, Ágnes Fogarassyné Vathy, Tamás Kováts, Lajos Hornyák, István Kenessey, Gábor Veress, Csaba Polgár and Tamás Forster

Absztrakt:

Bevezetés: Az antraciklinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség kialakulását jelentősen befolyásolja az alkalmazott kumulatív dózis. Korábban publikált adatok szerint doxorubicin esetén, 450 mg/m2 alatti kumulatív dózis mellett, alacsony a szívelégtelenség kialakulásának rizikója. Mivel a jelenlegi gyakorlatban a doxorubicinterápia során általában nem érik el ezt a dózist, a kezelés következtében kialakuló szívelégtelenség kiváltásában egyéb tényezők játszanak jelentős szerepet. Célkitűzés: Célunk a jelenlegi gyakorlat szerint alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezőinek részletes feltárása volt. Módszer: A hazai egészségügyi finanszírozási adatbázisok és a Nemzeti Rákregiszter adatainak felhasználásával retrospektív elemzést végeztünk, melybe azokat a betegeket vontuk be, akiknél 2004 és 2015 között emlődaganat igazolódott szövettani vizsgálattal. Kizárólag azokat a betegeket elemeztük, akiknél a kórelőzményben nem szerepelt kemoterápia vagy szívelégtelenségre utaló adat a daganat igazolódása előtt. A szívelégtelenségi végpontot az I50-es diagnóziskódnak a fekvőbeteg- vagy a boncolási dokumentumban való megjelenésével definiáltuk. Statisztikai analízis: A szívelégtelenség kialakulásának esélyét befolyásoló tényezőket többváltozós bináris logisztikus regresszió alkalmazásával azonosítottuk. A társbetegségek és a demográfiai adatok mellett az onkológiai stádiumot és az onkológiai kezelések kumulatív dózisait is figyelembe vettük az elemzésben. Eredmények: A 3288, doxorubicinnel kezelt betegnél a szívelégtelenségi végpont kumulatív incidenciája 6,2%-nak adódott. A szívelégtelenség előfordulása fokozódott 400 mg/m2 fölötti doxorubicin kumulatív dózis esetén. Nagymértékben nőtt a rizikó az életkor előrehaladtával is, már 50 év felett szignifikáns kockázatnövekedés volt megfigyelhető. Emellett magasabb rizikóval kapcsolódott a cukorbetegség, a pirimidinanalógok, a karboplatin (platinaalapú szer) és a bevacizumab jelenléte. Következtetés: A hazai finanszírozási adatbázisok és a Rákregiszter adatbázisának integrált elemzése révén a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezői populációszinten azonosíthatók voltak. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1094–1102.

Open access

Absztrakt

Percutan transzvénás úton a sinus coronarius oldalágába vezetett elektródával jelentős arányban sikertelen a reszinkronizációs kezelés, ezért ezeknek a betegeknek alternatív módszerre van szükségük. Célkitűzésünk, hogy egy alapjaiban új lehetőséget ismertessünk a bal kamrába transapicalisan beültetett endocardialis, aktív fixációs elektróda alkalmazásával. Ennek a módszernek a szívcsúcs feltárása, megszúrása és Seldinger-technika szerinti bevezetés az alapja. A bal kamrán belül az elektróda elhelyezését röntgen-képerősítő segítségével lehet nyomon követni. A módszer előnyei, hogy minimálisan invazív sebészi beavatkozás, a bal kamrában endocardialis ingerlést biztosít, és nem érinti a mitralis billentyűt.

Restricted access

failure in the early XXI century. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Cardiol Hung. 2012; 42: 42–49. [Hungarian] 4

Restricted access

Absztrakt

A krónikus szívelégtelenség gyógyszeres kezelését illetően számos új vizsgálat eredményét publikálták az elmúlt években, és 2016-ban megjelent az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) akut és krónikus szívelégtelenség diagnózisára és terápiájára vonatkozó legújabb irányelve, illetve az amerikai kardiológus társaságoknak (ACC/AHA/HFSA) a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére vonatkozó irányelv megújítása is. A közlemény az új irányelvek tükrében kíván áttekintést adni a krónikus szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének aktuális helyzetéről, magába foglalva az új klinikai vizsgálatok eredményeit. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1517–1521.

Restricted access

References 1 Tomcsányi J, Tóth, E. Epidemiology and therapy of heart failure in the early XXI century. (Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Czuriga, Attila Borbély, Dániel Czuriga, Zoltán Papp and István Édes

79 1226 1236 Czuriga, I.: Heart failure. Clinical evidence. [Szívelégtelenség. Klinikai bizonyítékok.] Medicina Könyvkiadó, Budapest

Restricted access

Tomcsányi, J., Tóth, E.: Epidemiology and treatment of heart failure at the beginning of the 21. century in Hungary. [Szívelégtelenség epidemiológiája és terápiája Magyarországon a XXI. század elején.] Cardiologia Hungarica, 2012, 42 , 155–162. [Hungarian

Open access