Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "szívfrekvencia-variabilitás" x
  • All content x
Clear All

Bevezetés: A szívfrekvencia-variabilitás csökken hypertoniában vagy diabetes mellitusban szenvedők körében. A hypertonia és a diabetes mellitus egymással gyakori komorbiditást mutatnak. Nincs elegendő adat arról, hogy a kontrollhoz képest diabetes mellitusban nem szenvedő hypertoniás betegek körében hogyan változik a szívfrekvencia-variabilitás. Célkitűzés: A szerzők hypertoniában szenvedő diabeteses és nem diabeteses betegekben, valamint kontrollegyénekben a szívfrekvencia-variabilitás vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: 130 hypertoniában, 48 hypertoniában és 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő beteget, valamint 87 kontrollszemélyt vontak be a vizsgálatba. A minimális, átlagos és maximális szívfrekvenciát, valamint az egymást követő RR-intervallumok időtartamának és 5 perces szegmensekben mért átlagának szórását határozták meg. Eredmények: Az átlagos minimális szívfrekvencia szignifikánsan nem különbözött a csoportok között. A kontrollhoz képest a többi paraméter szignifikánsan csökkent mind a hypertoniában, mind a hypertoniában és diabetesben szenvedő betegek csoportjában. A hypertoniás csoporthoz képest a hypertoniában és diabetesben szenvedő csoportban a paraméterek nem különböztek szignifikánsan. Következtetések: Diabetes mellitusban nem szenvedő hypertoniás betegek körében a szívfrekvencia-variabilitás jelentősen beszűkül. Úgy tűnik, hogy hypertoniás betegek körében a 2-es típusú diabetes mellitus szignifikánsan már nem csökkenti tovább a szívfrekvencia-variabilitást. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 865–870.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Sztanek, Éva Jebelovszki, Balázs Gaszner, Miklós Zrínyi, Dénes Páll, Péter Kempler, and Mariann Harangi

Absztrakt:

A cardialis autonóm neuropathia (CAN) az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus gyakori szövődménye, melyet a cardiovascularis rendszer autonóm szabályozásának zavaraként definiálnak. A CAN szoros összefüggést mutat a halálozási adatokkal, és bizonyos vizsgálatok szerint a vascularis szövődmények, köztük a stroke, a koszorúér-betegség és a szívinfarktus okozta halálozással is. Korai stádiumban a CAN tünetmentes lehet, majd a betegség előrehaladtával megjelennek a klinikai tünetek is. A tünetmentes periódusban a cardiovascularis reflextesztek segítségével azonosítható, melyek prognosztikai értékkel is bírnak. A tünetek megjelenését követően az autonóm működési zavar a nyugalmi tachycardia, csökkent fizikai terhelhetőség, ortosztatikus hipotónia, syncope, intraoperatív cardiovascularis instabilitás, néma szívizominfarktus vagy ischaemia okozta megnövekedett halálozás alapján diagnosztizálható. Bár a CAN nagyon gyakori és előrehaladott esetekben súlyos diabeteses szövődmény, gyakran nem kerül felismerésre. Mivel a betegség korai stádiumában a cardiovascularis denerváció részlegesen visszafordítható, vagy progressziója lelassítható, a legújabb irányelvek határozottan ajánlják a CAN szűrését diabeteses betegekben. Az alábbiakban összefoglaljuk a diabeteses CAN szűrésére alkalmas diagnosztikai lehetőségeket. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1366–1375.

Open access

of blood pressure and heart rate. In: Csernus, V., Mess, B. (eds.): Biological clocks. rhytmic biological mechanisms in the living life. [A keringési rendszer biológiai ritmusai, vérnyomás és szívfrekvencia-variabilitás. In: Csernus, V., Mess, B

Restricted access

Kékes E (1998): Szívfrekvencia variabilitás mérése. In: EKG enciklopédia, Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest, pp. 280-285. Szívfrekvencia variabilitás mérése 280 285

Restricted access